Dézsi Csaba András: „Győrnek nem király, hanem közszolga kell”
Kis pannon polithorror
Borkai Zsolt bejelentkezett a polgármesteri székért, Dézsi Csaba András fideszes városvezető pedig az eredményeivel nyugtatja a győrieket. Vajon ki nevet a végén? A Demokrata a helyszínen tájékozódott.Győr városa egy szexbotrány miatt világhírnévre tett szert, amikor Borkai Zsolt polgármester, olimpiai bajnok egy jachton urimurizott rosszlányokkal, még rosszabb zenei kísérettel (avagy: cherchez la didi). Ám Borkai jachtja nem futott zátonyra, és a 2019-es polgármester-választáson pürrhosszi győzelmet aratott, 646 szavazatos különbséggel.
Egyes vélemények szerint a jachtverte hullámok másokat sodortak el, Győr helyett pedig Budapesten támadt fel a tenger, vagyis a háborgó közhangulat miatt Tarlós István vesztette el polgármesteri székét, de mások ezt vitatják, mondván, hogy egy győri viharban Budapest utcái aligha áznak el. A jachtügy mégis a hazai politika állatorvosi lovává vált, Borkai Zsolt pedig még azon őszön kilépett a Fideszből, és lemondott polgármesteri címéről. A 2020-as új választást Dézsi Csaba András szívsebészfőorvos (Fidesz) nyerte meg 7286 szavazatos előnnyel. Mondhatnánk, hogy ezzel véget ért a kis pannon pornográfia, ám az utóbbi hetekben amolyan márquezi csoda történt Győrben: feltámadt az állatorvosi ló.
Az ellenzék nyer?
Történt ugyanis, hogy idén augusztusban Borkai Zsolt egy helyi NOX-koncert előtt felsétált a színpadra és bejelentette, hogy függetlenként elindul a polgármesteri székért. Az expolgármestert a helyi Fidesz-frakcióból kizárt Hajtó Péter hívta fel a színpadra, aki ezután szintén országos hírhedtségűvé vált, hisz később ittasan állt fel ugyanarra a színpadra, káromkodott, majd elismerte, hogy sok bűnt követett el (ezen cselekedetével a tér-idő kontinuumban megteremtve a győri politika őszödi pillanatát). Hajtó egy méretes online interjúban azt is bedobta a köztudatba, hogy akár Borkai is lehet a Fidesz jövő évi polgármesterjelöltje, és kommunikációjában igyekszik sejtetni, hogy ők a „valódi fideszesek”. Hajtó üzenete eljutott Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter fülébe is, utóbbi a kormányinfón ezt válaszolta a témát firtató újságíró kérdésére: „teljesen kizárt, hogy Borkai Zsolt fideszes támogatással legyen polgármesterjelölt Győrben”.
Hivatalos támogatásra tehát nem számíthat Borkai Zsolt, de vajon számíthat-e a győri fideszesekre? Forrásaink szerint Borkait sokan kedvelik Győrben, mert személyéhez kötik a város aranykorát, és vannak, akik elégedetlenek a jelenlegi polgármesterrel, annak ellenére, hogy herkulesi munkát végez. Pályafutását is egy mitikus cselekedettel kezdte, amikor kitakarította Augiász istállóját: hivatalba lépése óta távozott a jegyző, az aljegyző, a főépítész, az önkormányzat könyvvizsgálója, a hivatal több (fő)osztályvezetője, az önkormányzati média vezérigazgatója, a legtöbb önkormányzati cég és intézmény vezetője (például a Győr-Szol kommunális szolgáltatócég vezérigazgatója, a városi múzeum, a színház, illetve a hajléktalanszálló igazgatója stb.). Ezzel sok ellendrukkert szerzett magának, Borkai inkább laissez-faire típusú ember volt.
Kérdés: kettejük párharcából vajon az ellenzék profitálhat? Ez nem lenne példátlan, hiszen Szombathelyen hasonló történt. Talán nem véletlenül kezdte el Borkait fényezni, és a jelenlegi polgármestert dühödten támadni az ugytudjuk.hu nevű ellenzéki oldal. A Demokrata Győrbe utazott, hogy utánajárjon az ügynek.
Ékszerdoboz
Ha Szerb Antal marslakója Győrött érne földet, azt hihetné, hogy valahol Nyugat-Európában landolt. Győr belvárosa és várának környéke délibábos vidék, ott kószálva egy pillanatra azt érezhetjük, hogy a kommunizmus csak egy rossz álom volt, és szervesen folytatódott a ’45 előtti polgári fejlődés, magyarán, így nézhetne ki Magyarország, ha nem nyomja agyon a szovjet lidérc.
Külföldi turisták veszik nyakukba a várost, győriek korzóznak, persze a Belvárost övező régies utcákon még van szépíteni való, a vasútállomáson pláne, az árak pedig olykor a pestieket is kenterbe verik. A győriek tehát kiváltságos helyen élnek, és furcsa belegondolni, hogy éppen ezekből a gyönyörűen felújított barokk házakból dőltek ki a politikai csontvázak. Szóba próbáltunk elegyedni helyiekkel, hogy mit gondolnak a belpolitikai fejleményekről, Anita (34) készségesen válaszolt kérdésünkre a Szódásszifon-szobornál.
– Én is Borkaira szavaztam, inkább ő, mint az ellenzék alapon. Hogy miért tér vissza? Szerintem valakik felbiztatták, hogy bontsa meg a győri jobboldali egységet – mondja a hölgy, majd megerősíti, hogy a városban Borkai polgármesterségére úgy emlékeznek, mint a város aranykorára, hisz „akkor vált élhetővé a város”.
Anita felsorolja, hogy rengeteg eseményt, koncertet, fesztivált tartottak a városban, felújítottak bizonyos tereket, új épületek készültek; a jachtos esetig a többségben nem merült fel, hogy milyen piszkos ügyek vannak.
– Én tudtam, hogy ellehetetlenítenek sok vállalkozást, többek között a belvárosban, meg földeket vásárolnak ki az Audinak, szóval ment a biznisz, de a Fidesz fénykoráról beszélünk, a fejlesztések ezeket az ügyeket elfedték. Aztán jött a botrány, és az embereknek elkezdett kinyílni a szeme. Dézsi Győrben nagyra becsült ember volt, szerintem jó polgármester, ám van egy stílusa, egy egyénisége ami sok győrinek nem fekszik – véli Anita.
– Engem Borkai sem érdekel, nem fogok rá sem szavazni, mert a jachtos haverjaival lejáratták magukat. Én bárki más harmadikra fogok szavazni! Szerintem valaki vagy orvos, vagy polgármester. Szeretné, ha önt olyan orvos operálná, aki lehet, hogy fél napja talpon van, mert itt is meg kell felelnie és másutt is? – kérdezi Péter (42), majd siet is tovább a híd felé.
– Dézsi Csaba egy intervenciós kardiológus-főorvos, megszokta, hogy a műtét élet vagy halál kérdése, ezért nincs ideje habozni, ez persze a városvezetési stílusában is megnyilvánul, ráadásul provokálható és provokálják is, főleg a Facebookon. Igazán kár, hogy válaszol ezekre. Borkai más karakterű, megnyerő figura, ő mindenki haverja akar lenni, de arrogáns is, mert megszokta az úrságot – mondja egy neve elhallgatását kérő, a győri politikát jól ismerő forrásunk, aki egy még érdekesebb jelenségről is beszámolt: Győrben sokan azt hiszik, hogy Borkai Zsolt valójában a Fidesz jelöltje, mert „nem néz mindenki kormányinfót”, ezért sokan azt gondolják, hogy elindul függetlenként, de majd úgyis összeáll a Fidesszel (ez egybecseng a Hajtó-interjú fő narratívájával is, miszerint nem lehet tudni, hogy végül kit támogat a kormánypárt).
Az itt a kérdés, hogy vajon erre vevők lennének-e a győriek. A forrásunk szerint nagyon is.
– A fideszes tábor megbontása a cél, és ez sikerülhet, mert tudom, hogy sok fideszes Borkaira fog szavazni, mivel nem értik, hogy a konjunktúra és pénzbőség miatt nem egy személyhez köthető a város sikere. Dézsit jó polgármesternek tartom, de beleesik abba a hibába, mint 2002-ben a Fidesz, és azt hiszi, hogy az eredményei önmagukért beszélnek. Borkai például azzal kampányol, hogy nem támogatja az akkumulátorgyár építését, és népszavazást írna ki ez ügyben, pedig a választók tudhatnák, hogy ha nemzetstratégiai minősítésű lenne egy ilyen projekt, akkor nem lehetne népszavazást kiírni róla. Ez ügyes ügyvédi trükk.
Klasszikus
A győri városháza építészeti remekmű, Dézsi Csaba András polgármester irodája pedig egy klasszikus sziget benne. A bútorokat elnézve akár a Monarchia korában is járhatnánk, ugyanitt. Fadrusz János Farkasokkal viaskodó Toldi nevű szobrának másolatát nézegetjük.
– Elődöm az irodáját modernül rendezte be. Én a használt antik székeket vateráztam, az íróasztalom korábban valamelyik aljegyző irodájában volt (század eleji, faragott íróasztal – a szerk.) amit helyreállíttatunk, azóta használom. Látják a falon azt a Munkácsy-festménymásolatot? Egy arapapagáj van rajta, régen a polgári szalonokban ez dívott – mondja a polgármester, akiről közismert, hogy szereti a papagájokat.
Hellyel kínál minket, mi pedig megkérdezzük, hogy miért van már kampányidény a városban?
– Győrben rend van. Dolgozunk. Nem mi kezdtünk el kampányolni, hanem egyesek elkezdtek kampányhangulatot kelteni – feleli a polgármester, megjegyezve, hogy ők a választások óta kampány üzemmódban dolgoznak, de személyeskedések és botránykeltések nélkül. – Folyamatosan kommunikálunk az emberekkel, ez szokatlannak tűnhet, de ha egy politikus nem mutatja meg, hogy mit dolgozik, sokan hajlamosak azt mondani, hogy semmit sem – mondja határozottan.
Amikor felvetjük, hogy sokak szerint túl sok mindennel foglalkozik, ezért kevesebb ideje jut a városvezetésre, Dézsi Csaba András nem esik kétségbe.
– Mindig is sok mindennel foglalkoztam, de jelenleg az első a városvezetés, a város ügyeinek megoldása. Mi ezzel a gond? Érdekes módon ez senkit sem zavart, amikor megépítettük a Szívcentrumot, és a feleségemmel együtt minden nap behívós ügyeletesek voltunk. Ha valaki a megyében infarktust kapott, akkor bementünk, és megmentettük az életét. Mesekönyveket írtam, a professzori cím megszerzésén dolgoztam, közben zenéltem. Akkor miért nem kérdezték, hogy mikor van ideje életet menteni? Gödöllő polgármestere színházban játszik, mégsem vetik a szemére – feleli a polgármester.
Majd városáról kezd beszélni. Szerinte Győr ipari város, és annak köszönheti a jólétét, a kulturális, oktatási és egyéb színvonalas szolgáltatások lehetőségét, hogy az ipara megtermeli az erre valót.
– Győr értéke a győriek szorgalmában és tehetségében rejlik. Polgármesterségem elején azzal szembesültem, hogy megtelt az ipari park, ezért egy ugyanakkora új ipari parkot alakítunk ki, és ezzel húszéves iparfejlesztési lehetőséget szerzünk a városnak. Mindezt nem úgy tesszük, hogy a területszerzésen magánszemélyek gyarapodjanak, hanem a város gazdagodik. Ez nagy különbség az előző granitúra és közöttünk. Mi visszavásároltuk azokat az ikonikus épületeket, amiket az előző garnitúra eladott. Például a Spartacus Csónakházat, hazánk legrégebbi csónakházát, és a Vaskakas tavernát, a vár egyik bástyáját. Ezeket felújítjuk, és közösségi tereket alakítunk ki bennük. Nem eladunk, hanem veszünk.
Megváltozott a városvezetés szemlélete: Győrben bizonyos szolgáltatásokat, munkákat korábban csak egy-egy cég végzett el, ma pedig már van verseny, és sok cég vetélkedik a munkákért. Nem lehet csak azért kibérelni egy üzlethelyiséget, hogy zárva tartsák, és ne legyen verseny, vagy olcsón kibérelni, majd továbbadni, hogy magánszemélyek nyerészkedjenek.
– Én Győrben gondolkodom, minden emberben gondolkodom, nem pedig egyes kiszemelt emberekben – mondja a polgármester.
Azt is megkérdezzük, igaz-e Hajtó Péter nyilatkozata, miszerint Dézsi Csaba András „meg akarja őt semmisíteni”.
– Dzsúdós vagyok, versengő típus, aki viszont sportszerűen játszik, és eszébe sem jut az ellenfél „megsemmisítése”, még csak szimbolikusan sem. Hajtó pedig nem az igazmondásáról híres. Ő, amikor ittas állapotban ezt mondta egy zenei rendezvény közönségének, már győzelmi mámorban úszott a színpadon. Azt sem szokta nagy dobra verni, hogy korábban bejelentkezett hozzám és kulturális alpolgármester szeretett volna lenni, de kikosaraztam. Amikor még a GyőrProjekt Kft. egyik igazgatója volt, kollégájával írt nekem egy levelet, hogy ha nem adunk 2,5 milliárd forintot, akkor csődbe megy a cég, és ezért én leszek a hibás. A soron következő közgyűlésen mentesítettük a főnökét az igazgatóság terhe alól, erre ő megsértődött és kiment a teremből, ám a kft. nem ment csődbe. Hajtó Péter Győr városában tartott programjai megvalósításához az utóbbi három és fél évben 30 millió forint támogatást kapott a várostól, az előző polgármester idejében, ugyanennyi idő alatt pedig 100 millió forintot. Lehet, hogy Hajtó matematikai érzéke azt súgja neki, hogy a több az nem kevesebb – jegyzi meg ironikusan Dézsi Csaba András.
Azt is felvetjük a polgármesternek, hogy sokak szerint Borkai idején volt a város aranykora, és vannak, akik visszasírják a polgármesterségét.
– Ez igaz is! Borkai idejében, hogy ha hanyatt estél, akkor pénzeszsákra estél, de ha ez így volt, akkor miért nem újították fel a termálkutakat, amiket most számon kérnek rajtunk? Miért volt húsz évnél idősebb a tömegközlekedési buszok átlagkora? Ezt sikerült tíz év alá csökkentenünk, 51 új buszt állítottunk forgalomba Győrben, ebből tíz elektromosat. Ezen a héten adjuk át a felújított uszodát, a vasúttal az útszélesítésről tárgyalunk, kerékpárutakat építettünk, a Szalay utcában pedig bölcsődét. És szimbolikus, de megemlítem, hogy létrehoztuk a Babaligetet, ahol minden Győrben született gyermek kap egy fát, hogy a gyökerei itt maradjanak – sorolja az eredményeket a polgármester.
Éppen aznap jelentették be a Rába ETO Győr sportegyesület megalakulását (14 szakosztállyal), amikor a városházán jártunk (közismert, hogy a GYAC elnöke Borkai Zsolt – a szerk.), ezért megkérdezzük, hogy ezt fricskának szánták-e.
– Ha valaki azt gondolja, hogy a föld egy ember körül forog, akkor rosszul gondolja, ez a sportegyesületet másfél éve kezdték el szervezni. Amikor Borkai Zsolt a GYAC elnöke lett, azt mondta, hogy ez „kis lépés Borkainak, de nagy lépés Győr városának”, tehát a győriek fölé helyezte magát. Amikor polgármesterré választottak, azt nyilatkoztam, hogy most lett fideszes városvezetése Győrnek. Hát nem lett igazam? Előtte egy teljesen másfajta gondolkodásmód volt itt jellemző. Győrnek nem egy kis herceg kell, aki ül a gazdag város trónján és csak szépen mosolyog. A korábbi városvezetőnek az volt a hozzáállása, hogy „ki mer nekünk szólni?”
A polgármester előveszi a telefonját, kinyitja a messengerét, és megmutatja, hogy ma reggel is hányan írtak neki mindennapi ügyekben. Például az egyik utcában egy csatornafedél el volt csúszva, visszarakták a polgárok, de törött volt a csatornafedél, több kocsi belehajtott.
– Nézze, 7:23 perckor írták, 7:53-kor válaszoltam, hogy szólok az útkezelőnek. Átküldtem nekik a képeket, 10:22-kor pedig már kaptam a Pannon-Víztől az üzenetet, hogy a fedelet kicserélték. Több száz ilyen ügyben keresnek meg, mi pedig intézkedünk. Győrnek nem király kell, hanem közszolga, a polgármesterség pedig nem a hatalomról, hanem a munkáról szól.