Kis pénz, kis oktatás
„Érik az oktatási katasztrófa!”, „Menekülnek a tanárok az iskolákból”, „Alig lesz valaki, aki ezen a pályán marad” – olvashatjuk napról napra a szalagcímeket, amelyek a pedagógushiányról cikkeznek a szakszervezetek álláspontjából merítve. Valóban olyan súlyos probléma a pedagógushiány, hogy néhány év múlva nem lesz, aki tanítson? Összeroppan a magyar oktatás?
A szeptember elsején kezdődött új tanév kapcsán több portál a pedagógusoknak meghirdetett állások száma alapján fest borús képet. Például az Eduline című oktatási híroldal arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyári szünet utolsó napján 982 hirdetést tettek közzé tanároknak a közszféra állásportálján, amelyek még nem tartalmazzák az egyházi intézmények hirdetéseit. A Pénzcentrum.hu „Ekkora valójában a baj a magyar iskolákban: súlyos tanárhiánnyal megyünk neki a tanévnek” című írásában szintén csak a feladott álláshirdetések száma alapján kelt pánikot. A cikk még azt is megjegyzi, hogy a „Pedagógus állások” Facebook-csoportnak jelenleg több mint ötvenezer tagja van.
Az ilyen témájú cikkek mind azt sugallják, hogy még iskolakezdéskor is az egész országban rengeteg a betöltetlen állás, pedig a pedagógushiány mértékét a probléma összetettsége miatt a legkevésbé sem lehet ezzel a módszerrel érzékeltetni. Sőt, ezekből az adatokból inkább arra következtethetünk, hogy a köznevelésben és a szakképzésben foglalkoztatott 160-170 ezer fő mellett a pár ezer betöltetlen munkahely még nem is számít soknak, pláne nem nyáron, hiszen a legtöbb iskola ilyenkor hirdeti meg az állásokat.
Régióként eltérő
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója a Demokratának elmondta, a pedagógushiány régióként és szakonként is különböző. Egyes megyéket súlyosan, másokat kevésbé érint, és az is eltérő, hogy milyen szakos tanárból van hiány.
A T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ felmérése szerint – amelynek során 1500 pedagógust, 180 vezetőt, illetve 600 pedagógushallgatót kérdeztek meg – az iskolák 43 százalékában nincs elég matematikatanár, egyharmadában szakmai tanár, természettudományos tanár vagy tanító, egynegyedében pedig informatika- és idegennyelv-tanár. A felmérés szerint az intézmények több mint felében, a hátrányos helyzetű iskolák háromnegyedében van betöltetlen álláshely. A hátrányos helyzetű régiókban az országos átlagnál harminc százalékkal nagyobb, negyven százalék feletti fluktuáció figyelhető meg.
A nem szakos óraellátottság is nagy különbségeket mutat régióként. Észak-Magyarországon az órák több mint tíz százalékát nem az adott szak tanára látja el, míg az adatfelvétel alapján az országos átlag négy százalék. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) egy saját felmérésre hivatkozva azt közölte, hogy országosan az iskolák hetven százaléka küzd tanárhiánnyal. „Nem állja meg helyét az a kormányzati érv, hogy a probléma főleg a vidéket érinti, Budapesten is nehéz szakembert találni” – állítja a szakszervezet.
Eltérő számokat olvashatunk azzal kapcsolatban, hogy pontosan hány pedagógus hiányzik a rendszerből: egyesek szerint pár ezer, mások szerint több mint tízezer, még a szakszervezetek sem egységesek a kérdésben.
Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint tizenhatezer pedagógussal van kevesebb a kelleténél, ami miatt fennakadások is lehetnek az idei tanévben. Ő nyilatkozta azt is, hogy a pályakezdő és a nyugdíjba vonuló tanárok közötti különbség – ez jelenti a valós pedagógushiányt – jelenleg 4800, amely jövőre hatezerre is emelkedhet. Horváth Péter szerint a valós szám valahol 4 és 16 ezer között van, de a pedagógushiány pontos mértékéről a tankerületek birtokában vannak a leghitelesebb adatok.
Kevés a fiatal
A probléma súlyosságát leginkább a pedagógusok korfája mutatja. A T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ fenti felmérése szerint a tanárok átlagéletkora 53 év: több mint negyven százalékuk 50–64 év közötti, a 30–39 évesek pedig alig tizenhat százalékot tesznek ki. Ez utóbbi korcsoport aránya tíz évvel ezelőtt még huszonhat százalék volt, ami jól mutatja az elöregedési trendet. Horváth Péter szerint az a legnagyobb probléma, hogy a következő években erőteljes nyugdíjazási hullám várható.
– Évente hatezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt, a végzős hallgatók száma pedig, akik a köznevelésben helyezkednének el, messze elmarad ettől. Összevonásokkal, túlórákkal, a délutáni foglalkozások számának csökkentésével egy ideig orvosolható a tanárhiány, de sajnos egyre több olyan intézmény lehet, ahol az adott tárgyat nem a megfelelő végzettségű pedagógus tanítja – mondta az NPK elnöke.
Úgy látja, a nyugdíjas tanárok foglalkoztatásával enyhülhet a helyzet, de mindenképpen szükséges, hogy ne csak egy évig legyen erre lehetőség. A kormány számításai szerint a rendelkezésnek köszönhetően több ezer nyugdíj mellett dolgozó tanár térhet vissza a közoktatásba, illetve dönthet a pályán maradás mellett.
Szükség is lesz rájuk, hiszen a pedagógusképzésre jelentkezők idei adatai az elmúlt évek egyik legrosszabb eredményét mutatják. Négy-öt éve 17-18 ezer volt a jelentkezők száma, közülük 10-11 ezret vettek fel. Tavaly 12 ezerből már alig több mint hétezren jutottak be, míg idén már csak 6400-an. Mivel nem minden diplomás pedagógus marad a pályán, az utánpótlásbázis tovább szűkül.
A pályakezdőknek a két év gyakornoki idő lejárta után minősítővizsgát kell tenniük. A PDSZ elnöke arra hívta a fel a figyelmet, hogy a minősítővizsgát letevő tanárok száma évről évre állandó: két év után mintegy kétezren döntenek úgy, hogy folytatják pedagógusi hivatásukat, függetlenül attól, hányan kezdték meg a tanulmányaikat. Idén 2070-en rendelkeznek Pedagógus I. fokozattal, és 4800-an érik el a nyugdíjkorhatárt, amibe a nők számára biztosított, 40 év szolgálati idő után járó kedvezménnyel nyugdíjba vonulók nincsenek beleszámolva. A nyugdíjba vonulókat akkor sem lehetne pótolni, ha minden hallgató diplomát szerezne és a pályán is maradna. Ha ehhez hozzávesszük, hogy három év múlva már hétezer lesz a nyugdíjazottak száma, akkor látható, hogy a pedagógushiány súlyosbodik.
Ígéret a béremelésre
Horváth Péter a pedagógushiány legfőbb okának az alacsony bérezést látja. Hangsúlyozta, 2017-ben jelentkeztek a legtöbben pedagógusképzésre, amikor az életpályamodell hatása még érezhető volt, az azt követő években viszont folyamatosan csökkent a jelentkezők és a felvettek száma is. Az NPK olyan rendezést lát szükségesnek, mint 2013-ban, amikor a minimálbérhez igazították a pedagógusok fizetését. Ez alapján egy kezdő pedagógus alapbére bruttó 400 ezer forint lenne.
Tény ugyanakkor, hogy bár a pedagógusok jövedelme egyik uniós országban sem éri el a diplomásátlagbért, a magyaroké jelentősen az OECD-átlag alatt van. Míg az OECD-országokban a pedagógusok átlagbére a diplomás-átlagfizetések 85, addig Magyarországon nagyjából 60 százaléka. A tanárhiány további okaként említette Horváth Péter, hogy a pedagógusok heti óraszáma az elmúlt harminc évben 18-ról 25-re nőtt, és növekedtek az adminisztrációs terhek is.
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint a pedagógushiány másik fő oka az egyenetlen iskolaszerkezet, azaz a kis tanulói létszámmal működő általános iskolák.
– Ha egy járásban van öt olyan iskola, ahol csak öten-hatan tanulnak egy osztályban, akkor el kellene gondolkodni azon, hogy nem volna-e racionálisabb, természetesen alaposan megvizsgálva a körülményeket, ha csak egyetlen iskola működne. Azon túl, hogy kevesebb pedagógusra volna szükség, nem csak anyagi okai lennének az összevonásoknak: a gyerekek szocializációja, a közösségi élmények, a csoportdinamika szempontjából is jobb, ha nagyobb létszámú közösségben tanulnak. Sok itthon az olyan iskola, ahol egy évfolyamon 12-15 diák tanul, de vannak még kisebb létszámúak is. Ez az oka, hogy összességében relatíve alacsony az egy pedagógusra jutó diáklétszám – fejtette ki.
Mindenesetre van ígéret a béremelésre. Pintér Sándor oktatást is felügyelő belügyminiszter még a nyár elején tárgyalt a Nemzeti Pedagógus Kar vezetőjével az oktatás hatékonyabbá tételéről. Horváth Péter kérdésünkre elmondta, a belügyminiszter és az államtitkárság is nyitott a tárgyalásokra, folyamatos az egyeztetés, a bérek tekintetében is kaptak kormányzati ígéretet. A kormány uniós pénzből tervezi a pedagógusok bérének emelését, ami így elérné a más diplomás szakmák fizetésének nyolcvan százalékát, és teljesülnének a szakszervezetek legfontosabb követelései.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az augusztus végi Tranzit fesztiválon beszélt arról, hogy 2027-re 800 ezer forintos bruttó átlagbére lehet a pedagógusoknak. Hozzátette azonban, mindez csak akkor, ha sikerül megállapodni az unióval. A kormány a nyugdíjasok foglalkoztatási szabályainak megváltoztatásán és a bérek jövőbeni rendezésén túl a Klebelsberg képzési ösztöndíjprogrammal is próbálja enyhíteni a tanárhiányt. A programban való részvétel feltétele, hogy a hallgatóknak a diploma megszerzése után legalább annyi időt kell a pályán tölteniük, mint amennyi ideig igénybe vették az ösztöndíjat.
