Ha ide jövünk, nem fogunk unatkozni. Három csillagos szállodában lakhatunk, van termálfürdő, uszoda és sportcsarnok, akár az extrém sportok kedvelőinek is. Sétálhatunk a gondozott parkokban, üldögélhetünk a városka főterén, hódolhatunk a gasztronómiai élvezeteknek olyan színvonalon, hogy túlzás nélkül bármelyik gazdag nyugat-európai vendég megirigyelhetné.

Kistelek az úti cél. Az út legnagyobb része autópályán vezet. A közlekedés kitűnő. Az M5-ösről letérve hamarosan megérkezünk a hétezer lelkes kisvárosba, amely két eltérő adottságú terület határán fekszik.

A két táj arculata is különböző: míg a homokos kiskunsági területen a tanyavilág a jellemző, a Tisza-völgyére inkább a nagybirtokos majorság.

A századforduló előtt fás puszta volt e vidék. Mára igencsak megváltozott a táj arculata: a földeket művelésbe vonták, a kultúrtáj nagy része szántó, itt-ott erdő, legelő. Bár a térségben meghatározó az erős mezőgazdaság, sokaknak mégis a szocializmus egyik büszkesége, a kisteleki kábelgyár jut elsőként az eszébe a város nevének hallatán. A hetvenes évek derekán a Magyar Kábelművek átvette a HÓDGÉP kisteleki üzemét, amely a nyolcvanas években érte el a fénykorát: ekkor már 397 millió forint értékben állítottak elő vezetéket Kisteleken. 1993-ban a német Siemens többségi tulajdont szerzett a Kisteleki Kábelgyárban. A cég jelenleg 150 dolgozót foglalkoztat.

Az álmos kisváros korábbi arculata néhány évtized alatt gyökeresen megváltozott. Ma már aligha ismernének rá a városra a hetvenes évek szocreál építészeti maradványaihoz szokott látogatók. Eltűntek a borzalmas lepusztultságot, fásultságot és szürkeséget árasztó épületek, hogy helyüket a levegős, tágas tereknek, a meghittségnek, a rendnek adják át.

Kistelek fürdik az októberi napsütésben. Az ősz pompája, a Templomkert gyönyörű fái, a Szent István tér új burkolata és rendezett, virágos parkja, kényelmes padjai, a Szent László tér kisvárosi romantikája, a szemet gyönyörködtető tavacska a teret átívelő híddal bájos, vendégcsalogató látványossággá váltak. Mind megannyi apró csoda, az ivókút meleg gyógyvize, a gondosan megtervezett sportcsarnok, az uszoda…

A sportcsarnok Közép-Európa legnagyobb ragasztott faszerkezetű csarnoka. A szomszédos uszoda és termálfürdő a maga nemében egy modern építészeti műremek: a háromsávos úszómedence vízfelületét optikailag a többszörösére növeli a kitűnő tervezés. Az úszómedence a többi medencével látványilag egy egységet alkot és egybefüggő vízfelületet képez. Az uszodát díszítő virágok félkör alakú koszorúja a vízfelületen visszatükröződve körré zárul. Üdeség és tisztaság, szimmetria, rend. Vagyis igényes tervezés és kivitelezés.

A funkció és a látvány lenyűgöző harmóniájában a termálkút a Szent László tér ékköve. A kútból állandóan meleg termálvíz folyik. Tévedés ne essék, nem pocsékolás: a forró, 85 Celsius fokos termálvíz olyan bőségesen áll rendelkezésre, hogy az országban is párját ritkító geotermikus erőmű segítségével a város 13 intézményét teljesen ingyen fűti!

A tér közepén tavacska csillog, felette fahíd ível át, üdezöld cserjék, bokrok övezik. Egyszer s mindenkorra eltűntek a lélektelen barakkok, a hetvenes évek ottfelejtett maradványai, mint például a szocreál stílusú Skála Áruház, a szűk utcák és a zsúfolt házak helyén pedig tágas tér nyílt, amelyet a templom gyönyörű tornya ural. A város ma üde, tiszta, szellős, ráadásul igényes és gondozott.

Ezek után talán nem meglepő, hogy a kisváros polgármestere szakmáját tekintve építész, a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának Szerkezetépítő szakán szerezte első diplomáját, és építészmérnöki tudományát a város szolgálatába állította.

Nagy Sándor 1998 óta vezeti a várost, és úgy gondolja, szerencsés, mert építészként lehet polgármester. Második házasságban él, öt gyermek édesapja. Volt egy időszak az életében, 2006 körül, amikor már-már úgy érezte, túlvállalja magát: egyszerre volt polgármester, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament Régiók Bizottságának tagja és építész. Úgy érezte, nem tud kellően odafigyelni a városlakók gondjaira. Mert még ebben a bájos kisvárosban is vannak gondok szép számmal. Ezért úgy döntött, több figyelmet szentel a város ügyeinek.

Kistelek a hátrányos helyzetű térség települése, a kistérség a leghátrányosabb 33 település egyike. Bár a legtöbben hagyományosan mezőgazdaságból élnek, a talaj nem túl dús: a homokos földben kihajt ugyan a zöldség, a paradicsom, de gondos trágyázás és állandó öntözés nélkül nem éli túl az egyre forróbb, egyre aszályosabb nyarakat…

Kistelek legnagyobb gondja a munkanélküliség, amely 2011-ben már a 20 százalékot is elérte. A közmunka-programnak köszönhetően idén sikerült tíz százalékra leszorítani. A városban feltűnően sok közmunkás dolgozik. A polgármester ezért azon dolgozik, hogy egyre inkább a profittermelő tevékenységekre helyezze a hangsúlyt. Ilyen például az erdőtelepítés. Emellett szeretne minél több befektetőt a városba vonzani, és erre nagyon jók az esélyei, hisz Kistelek logisztikai szempontból rendkívül kedvező adottságokkal rendelkezik: mind vasúton, mind közúton könnyen elérhető, az önkormányzat pedig abban a szerencsés helyzetben van, hogy akár 100 hektárnyi területet is fel tud ajánlani az ipari parkban, a gazdasági övezetben, ahol már eddig is több kisvállalkozás telepedett le. Van brikettálóüzem, nyomdaipar, nanotechnikai és gépipari cég, napelem-összeszerelő üzem és több kábelgyári beszállító. Az agrártermékek közül a legjelentősebb a sajtüzem, ahol juh-és kecskesajtot állítanak elő.

– A közmunkaprogram egyik legnagyobb előnyét abban látom, hogy megismerjük az embereket: ki mihez ért, milyen a hozzáállása, hogyan dolgozik. Ha a befektető munkaerőt keres, a legjobbakat jó szívvel merem ajánlani – mondta Nagy Sándor, aki szerint Kistelek már túljutott a mélyponton: évről évre nő az iparűzési adóbevétele és csökken a munkanélküliség. Vagyis az irány jó, az eddigi eredmények elbizakodottságra nem adnak okot, de biztatók.

A városvezetés kreatív gondolkodásmódjának egyik bizonyítéka a geotermikus erőmű. A város vezetése 2002-ben határozta el, hogy a földalatti hatalmas termálvízvagyont a városlakók szolgálatába állítják. Először egy 2100 méter mélységű termelőkutat alakítottak ki, majd 2004-ben megépült a termálfürdő.

A kútból feltörő 85 Celsius fokos gyógyvíz a mozgásszervi betegségek mellett légzőszervi, asztmatikus betegségek kezelésére is kiválóan alkalmas.

2005. októbere és 2007. júniusa között a sándorfalvi székhelyű, száz százalékban magyar tulajdonban lévő Aquaplus Kft. kivitelezésében egy újabb, 1700 méter mélységű kutat fúrtak, amely képes a termálvizet a hasznosítás után a homokkorétegbe visszasajtolni. Ezt egy mintegy 5 kilométer hosszú távvezeték építése követte, amelynek segítségével a termálvíz eljut a közintézményekbe. Ehhez a 13-ból 8 közintézmény fűtési rendszerének korszerűsítésére is szükség volt. A radiátorokban azonban nem termálvíz kering, annak csak a hőjét használják fel hőcserélők segítségével. A termálvizet pedig visszasajtolják a földbe, a víz körforgását ezzel biztosítva.

A rendszer már a legelső, 2007-2008-as fűtési szezonban is kitűnőre vizsgázott. Működtetése rendkívül gazdaságos.

– Meghagytuk ugyan a gázkazánokat a hidegebb telektől tartva, de még egyszer sem kellett bekapcsolni őket – mondja Locskai Zoltán csoportvezető, felhívva a figyelmet a további, széleskörű hasznosítás lehetőségeire. Ilyen például az üvegházas zöldségtermesztés. Több gazdálkodó is fúratott már kutat, hogy az üvegházát vagy a fóliasátrait télen fűteni tudja. A kút maximális hozama, szivattyúval 1500 liter percenként. A vízhozam szivattyú nélkül 320 liter percenként, vagyis a víz magától tör a felszínre. A hőcserét követően a termálvizet visszasajtolják a földbe. A termelő és a visszasajtoló kút távolsága két kilométer. A leginkább megdöbbentő tapasztalat, hogy minél több vizet termelnek ki, a víz annál melegebb. A kezdeti 81-82 fokról már 85 fokra nőtt a víz hőmérséklete. A gáztartalma szerencsére nem jelentős, így a tisztítás költségei alacsonyak.

Nagy Sándor polgármester szerint a beruházás sikere nem csak a kistelekieknek jár hatalmas előnyökkel: a sikeres beruházás iránt egyre nagyobb az érdeklődés, mivel ezzel Magyarország import-energia függősége csökkenthető.

Nagy Sándor a magyar delegáció elnökeként arra is utalt, hogy a megújuló energiahordozók hasznosítása jól illeszkedik az EU követelményrendszerébe, és a következő uniós ciklusban kiemelt fontosságot élvez.

– Ha a fantáziánkat szabadjára engedjük, megjelenik előttünk egy virágzó, gazdag ország képe. Ahol csak lehet, télen a föld melegével fűtünk, nyáron pedig hűtünk, mivel a közeli rétegekből származó 10-16 fokos kútvíz hűtésre is alkalmas. Gyönyörű fürdőbe járunk, virágzó parkokban sétálunk és télen-nyáron friss zöldséget, illatos fűszernövényeket, virágokat, édes paprikát, paradicsomot termelünk… – mondja a polgármester.

Kisteleken járva úgy tűnik, ez nem álom: a kisváros fejlődése láttán távlatok nyílnak: jelenleg ugyan a családi házak esetén ma még a termálfűtéshez való csatlakozás nagy költségekkel jár, de a következő támogatási rendszerek lehetővé teszi a fűtési mód további kihasználását, s így már megtérülhetnek a bővítés költségei.

Hernádi Zsuzsa