Kiszelly Zoltán: A legfontosabb kérdése a ciklusnak az unió versenyképessége lesz
Hétfőn kezdte meg féléves EU-elnökségét Magyarország. Hazánk második alkalommal tölti be az Európai Tanács soros elnöki tisztségét, ám ezúttal az orosz–ukrán háború, a közel-keleti helyzet, az infláció és a súlyosbodó migrációs nyomás viszonyai közepette. Az előttünk álló féléves ciklus legfontosabb prioritásairól kérdezte a hirado.hu Kiszelly Zoltánt, a Századvég politikai elemzési igazgatóját.Magyarország július 1-től veszi át az év végéig az unió soros elnöki posztját, ezzel pedig komoly szerepet tölt majd be az Európai Unió kihívásainak kezelésében. A magyar soros elnökség jelmondata így hangzik:
„Tegyük újra naggyá Európát!”
Kiszelly Zoltán szerint Magyarország legfontosabb prioritása az egyesülés versenyképessége lesz.
„Hazánk a Brüsszelben kialakult ideologikus politikát megváltoztatni nem tudja, ugyanakkor alternatívát kínálhat a brüsszeli önsanyargató, globalista és háborúpárti állásponttal szemben”
– fejtette ki a szakértő a hirado.hu portálnak. Hangsúlyozta, hogy a tervutasításos rendszerrel zajló zöldátállás megbénítja a mezőgazdaságot, az energia előállítást, a közlekedést, az ipart, és még sok mást. „Láthattuk, hova vezetett, hogy Németországban lekapcsolták az atomerőműveket, megfelelő alternatíva nélkül” – hozta fel példaként.
Az uniós soros elnökség lehetőséget biztosít arra, hogy minden tagállam bemutassa a saját térségét és az arra jellemző problémákat. Kiszelly Zoltán elmondta, bár Magyarország elnököl majd, a régió országaival – a visegrádi országokkal – közösen kerül majd rivaldafénybe. „Ahogy például az írek soros elnöksége idején az ő problémáikkal ismerkedett meg jobban az uniós vezetés, most ugyanezen logika mentén a mi térségünk bemutatására kerül sor” – magyarázta a szakértő.
„Másik fontos kérdései lehetnek az elnökségnek az orosz–ukrán konfliktust követően meghozott szankciók, illetve a konnektivitás, azaz Kínáról nem szabad leválni”
– folytatta az elemzési igazgató. Mint mondta, Kínával kereskedni kell, kölcsönösen előnyösen, és az általuk gyártott elektromos autókat nem tiltani kellene, hanem megegyezni velük. Hangsúlyozta, olyan megállapodásokra van szükség a kínaiakkal, mint például amilyet Magyarország kötött a BYD-vel, amely az autóit így hazánkban fogja gyártani.
Mint mondta, a konnektivitás is a versenyképességet erősíti, ha kitiltják a kínai termékeket és az orosz energiát, az EU nem lesz versenyképes.
Várhatóan egy kiemelt prioritása lesz a magyar elnökségnek a Nyugat-Balkán helyzete is. Mint mondta, Ukrajna és Moldova „turbó sebességgel tárgyal” az uniós csatlakozásról, miközben a nyugat-balkáni országok húsz éve várnak felvételükre. „Őket is fel kell tenni a térképre” – hangsúlyozta.
Szó esett arról is, hogy Orbán Viktor látogatást tett a legnagyobb EU-tagállamok vezetőinél – Olaf Scholz, Giorgia Meloni, Emmanuel Macron – a múlt héten. A szakértő kifejtette, hogy az elnökség akkor tud megfelelően működni, ha a nagy tagországok támogatják Magyarország programját, így annak pontjai mentén kell szövetségest keresni.
A teljes cikket a közmédia hírportálján olvashatják.
