Kiszivárgott egy hangfelvétel, amelyen egy politikai szereplő, Nagy Ervin, egy zártkörű eszmecserében látszólag visszasírja a 2009‑es megszorításokkal terhelt időszakot és annak – szerinte létező – köznyugalmát. A felvétel szerint „volt egy ilyen általános, ilyen köznyugalom” abban a korszakban, amikor Magyarország a gazdasági válság és súlyos megszorító intézkedések közepette élt.

Hirdetés

„…ahol nem bántotta egymást magyar a magyarral”

A hangfelvételen elhangzó idézet így szól:
„Volt egy pillanat 2009‑ben … volt egy ilyen fél év, amikor … nem bántotta egymást magyar a magyarral … akkor nagyon boldog ember lennék, igen.”

Ez a megállapítás azonban már önmagában is döbbenetes – hiszen 2009 a modern magyar történelem egyik legsúlyosabb társadalmi és gazdasági válságának éve volt, amelyet súlyos megszorítások, infláció, munkanélküliség és társadalmi feszültségek jellemeztek.

Milyen intézkedések terhelték a társadalmat 2009‑ben?

A Bajnai‑kormány idején életbe lépett intézkedések közül néhány példa:

  • ÁFA‑kulcs emelése 20‑ról 25 százalékra
  • ingatlan‑ és vagyonadó bevezetése
  • 13. havi nyugdíj megszüntetése
  • nyugdíjkorhatár emelése
  • közalkalmazotti bérek befagyasztása
  • közszférabeli juttatások csökkentése
  • családi pótlék és gyermekgondozási ellátások szűkítése
  • lakástámogatási rendszer (szocpol) megszüntetése
  • gázár‑ és távhő kompenzáció eltörlése
  • devizahitelesek megsegítésének hiánya

Ezek az intézkedések minden érintett társadalmi csoportot súlyosan érték, és sokak számára nem hozták el a békét vagy stabilitást, hanem inkább nehézségeket és bizonytalanságot.

A „köznyugalom” mítosza – valóság vagy történelemhamisítás?

Nagy Ervin azt is mondta, hogy 2009‑ben „nem bántotta egymást magyar a magyarral”. Ez az állítás azonban teljesen ellentmond a történelmi valóságnak. Az év egyike volt a kriminalisztika egyik legsötétebb időszakának: zajlottak a cigánygyilkosságok, amelyekben hatan – köztük egy ötéves gyermek – vesztették életüket fegyveres és Molotov‑koktélos támadásokban. Ugyanebben az időszakban súlyos korrupciós botrányok sorozata is megrengette a közbizalmat (Zuschlag‑ügy, BKV‑ és MÁV‑botrányok, Malév‑kapcsolódó visszaélések).

Nosztalgia vagy veszélyes feledés?

Lesz, akinek Nagy Ervin szavai abszolút amnéziáról vagy cinizmusról árulkodnak, hiszen a 2009‑es év nem a béke és jólét időszaka volt, hanem válságé, megszorításoké, korrupcióé és utcai feszültségek időszaka. Ha valaki ezt az évet valóban vissza szeretné hozni, az nem feltétlenül az ország érdekeit tartja szem előtt.

A Tisza‑csomag: 2009 újratöltve?

A kiszivárgott hangfelvétel különös jelentést kap, ha összevetjük a napirenden lévő Tisza‑adócsomaggal. Ez a dokumentum – több száz oldalon át – olyan gazdaságpolitikai terveket vázol fel, amelyek több mint 1300 milliárd forint elvonást eredményeznének a lakosságtól és a vállalkozásoktól:

  • nagyarányú adóemelések
  • visszatérés a progresszív SZJA‑hoz
  • családi kedvezmények visszavágása
  • KATA és más kedvezményes adózási formák megszüntetése
  • vagyonadó és ingatlanterhek bevezetése
  • kötelező magánbiztosítási rendszer TB helyett
  • nyugdíjrendszer átalakítása

Ez a csomag – ha tényleg a 2009‑es megszorítások mintáját követné – főként a középosztályt és a vállalkozókat súlytaná, akiket 2009‑ben is érintettek a legsúlyosabban a válság intézkedései.