Kívül tágasabb!

Május közepén jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a kormány több száz külföldi elítélt reintegrációs őrizetéről döntött. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy szabadlábra helyezik, majd kiutasítják azokat az embercsempészet miatt elítélt személyeket, akikkel szemben más bűncselekménynek a gyanúja nem merült fel. Jelenleg 2636-an töltik jogerős büntetésüket embercsempészettel kapcsolatos bűncselekmények miatt Magyarországon, eddig 606-uk kiutasításról született döntés, a közeljövőben pedig további 202 elítélt hagyja el a börtönt, majd kötelezően az ország területét is.

Dr. Sölch Gellért, a Belügyminisztérium stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára a Demokrata megkeresésére elmondta, az embercsempészek azzal a feltétellel kerülhetnek szabadlábra, hogy vállalják, 72 órán belül távoznak.

– Hangsúlyozni kell, hogy ez az intézkedés nem azt jelenti, hogy semmissé válna a büntetés. Amennyiben megszegik a kötelezettségüket, azaz nem hagyják el az ország területét, vagy a reintegrációs őrizet időtartama alatt visszatérnek Magyarországra, úgy a rendőrség azonnal intézkedik velük szemben. A legközelebbi büntetés-végrehajtási intézetbe szállítják őket, a büntetésük maradékát is le kell tölteniük, illetve feltételes szabadságra sem bocsáthatóak onnantól – magyarázta Sölch Gellért.

Egy korábbi sajtótájékoztató során Gulyás Gergely elmondta azt is: Pintér Sándor szavatolja, hogy az embercsempészek időben elhagyják az ország területét. A döntéssel hatalmas tehertételtől szabadul meg Magyarország, a kiutasítottak pedig hosszú ideig nem léphetnek be az országba a börtönbe kerülés kockázata nélkül.

– A kiutasított embercsempészek akár tíz évig vagy súlyos esetben soha nem térhetnek vissza jogszerűen. A kiutasítások pedig legalább kétszer annyi időre szólnak, mint ahány év szabadságvesztésre ítélte őket a bíróság. Ez az idő pedig független attól, hogy büntetésükből mennyi időt töltöttek le nálunk – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Sölch Gellért elmondta azt is, hogy amennyiben bármelyik elítélt megpróbálna a kiutasítás ideje alatt illegálisan bejutni az országba, akkor az eredeti büntetés teljes letöltése mellett az illegális határátlépés jogkövetkezményeivel is számolnia kell.

„Mi külföldi bűnözőket utasítunk ki az országból, és jobb is, hogyha elhagyják az országot, és jobb is lenne, ha többé nem is jönnének mifelénk” – tette világossá a kormány álláspontját minap újságírói kérdésre Szijjártó Péter egy brüsszeli sajtótájékoztatóján.

A külügyi tárca első emberének megszólalása azért is volt indokolt, mert a kormányhatározat nagyobb visszhangot váltott ki szomszédunkban is. Ausztria május 22-én jelezte, hogy berendelik Magyarország bécsi nagykövetét az ügy miatt. Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter szerint Magyarország lépése veszélyezteti Ausztria biztonságát, nyugati szomszédunkhoz ugyanis a déli határkerítés ellenére is megállás nélkül érkeznek az illegális bevándorlók, akik komoly tehertételt jelentenek az osztrák szociális rendszernek.

Az osztrákok most a határőrizet szigorításával csuklóztatják a magyarokat, illetve a határátlépés hátráltatásával próbálnak elégtételt venni a döntés miatt. Sok szakaszon már le is zárták a forgalmat, illetve lassításra lehet számítani a legnagyobb határátkelőknél is. Az osztrák reakció természetesen túlzó, a magyar kormány lépése belpolitikai üggyé vált Ausztriában, a bécsi vezetés határozottság mímelésével kívánja demonstrálni, hogy lépéseket tesznek az illegális migráció megfékezése érdekében.

A magyar álláspont azonban egyszerű és közérthető. Nem akarunk mások helyett fizetni, nem akarjuk teljes egészében mi finanszírozni Európa védelmét. Az Európai Unió ugyanis a migrációs krízis kirobbanása óta nem volt hajlandó részlegesen sem átvállalni a déli határőrizet költségeit, miközben a megerősített határvédelem európai érdekű ügy, amely jelentős összegeket igényel a magyar költségvetésből. Az illegális határátlépők feltartóztatását tehát köszönik szépen, hozzájárulni azonban egy eurócenttel sem hajlandók.

A kiadások azonban korántsem centes nagyságrendűek. Sölch Gellért elmondása szerint Brüsszel 650 milliárd forinttal, azaz több mint másfél milliárd euróval tartozik Magyarországnak, ugyanis 2015 óta ennyit költöttünk határvédelemre. Ennek a hihetetlenül nagy összegnek eddig mindössze az egy százalékát térítették meg.

– Hiába nem kapunk anyagi segítséget a feladataink ellátásához, az Európába érkező illegális migránsokat a déli határon mi megállítjuk, az embercsempészeket elfogjuk, és nekünk kell őket fogva tartani is. A mi határvadászaink és rendőreink állnak a határon télen és nyáron, és erőn felül dolgoznak azért, hogy a magyar és európai családok biztonságban legyenek – mondta a helyettes államtitkár.

A határvédelem mellett az embercsempészek fogva tartása is milliárdos tétel. A magyar adófizetők évente közel másfél millió forintot fizetnek az embercsempészek ellátására; egy rab mire letölti a büntetését, átlagosan ötmillió forintba kerül a magyaroknak. Még pontosabban: 2636 rab fogvatartási költsége majdnem 4 milliárd forintra rúg. Magyarország kormánya pedig egyszerűen megelégelte, hogy külföldi bűnözőket tartsanak el az adófizetők, miközben az Európai Unió intézményei a civil szervezetek feljelentése nyomán különböző eljárásoknak vetik alá hazánkat a börtönök túlzsúfoltsága miatt. Emlékezetes, hogy a strasbourgi bíróság 2015-ben el is marasztalta Magyarországot a börtönviszonyok elégtelen volta miatt. A helyettes államtitkár emlékeztetett rá, hogy Magyarországgal szemben korábban nemzetközi eljárásokat indítottak, arra hivatkozva, hogy „embertelenek a körülmények” a túlzsúfoltság miatt.

– Évekig virágzott az úgynevezett börtönbiznisz, amikor is elsősorban a Soros-hálózathoz köthető ügyvédek több milliárd forintos összértékű kártérítési pereket indítottak korábban a bűnözők javára a börtönök telítettségére hivatkozva – fejtette ki Sölch Gellért.

A helyzet pedig nem oldódott meg magától, az állam épített ugyan új börtönöket, de a fogvatartottak száma is jelentősen emelkedett. Az elmúlt években az embercsempészet miatt jogerősen elítéltek száma nőtt a legdrámaibb mértékben, 2022-ben összesen 1476, 2023-ban pedig eddig már 644 főre szabtak ki börtönbüntetést embercsempészettel összefüggő bűncselekmények miatt.

– Ma minden tizedik rab embercsempészésért ül Magyarországon, túlzsúfolttá váltak a hazai büntetés-végrehajtási intézetek – tette hozzá Sölch Gellért.

2022 decemberében átlagban 106 százalékos volt a túlzsúfoltsági arány, 8 intézetben pedig 110 százalék fölé nőtt. A migrációs nyomás azonban nem csökken, az embercsempészek újra és újra próbálkoznak, lebuknak, majd újak jönnek helyettük.

– Ebben az évben is már 50 ezer migránst állítottunk meg, idén az európai határoknál már háromszor annyi bevándorlót regisztráltak, mint tavaly ilyenkor. Brüsszel és az európai baloldal pedig továbbra is bevándorláspárti politikát folytat – mondta az államtitkár.

A Magyar Helsinki Bizottság, amely elismeri a kormány igazát a túlzsúfoltság tekintetében, éppen a magyar kormányt hibáztatja a kialakult helyzetért. A jogvédő szervezet szerint ugyanis sokkal enyhébb büntetéseket kellene kiszabniuk a bíróságoknak, az oldaná meg a börtönök túlzsúfoltságának kérdését.

A civil szervezetek hozzáállása azért sem érthető, mert magyar állampolgárságú bűnözőket gond nélkül a társadalomra eresztenének, sok esetben elnyomorítva hátrányos helyzetű közösségek életét, közben viszont külföldi bűnözők kiutasítását nem tartják elfogadhatónak. Ezzel együtt a kormány döntése sem jelent végleges megoldást, mindenesetre komoly anyagi tehertől mentesíti a magyar államot. A migráció azonban Európa közös problémája, amelynek megoldásából minden országnak ki kell vennie a részét, támogatva Magyarország határvédelmi erőfeszítéseit.