Váratlanul, de megszületett az a jogszabály Szlovákiában, amely bünteti a Benes-dekrétumok kritikáját, és létjogosultságát. Mint ismeretes, ebben a dokumentumban mondta ki az akkori Csehszlovákia a második világháború után a felvidéki magyarok, de általában véve is a magyarság kollektív bűnösségét. Az ide vonatkozó rendelkezések – miután mind Csehország, mind Szlovákia is megerősítette érvényességüket a 2000-es években-, a mai napig érvényben vannak. Annak ellenére, hogy súlyosan diszkriminálják, mintegy másodrendű állampolgárokká alacsonyítják le a magyar, és például a német kisebbséget. Szlovákiában bizonyos, napjainkban is zajló és főként őket a magyarokat érintő földkisajátítási folyamatok éppen a velük szemben megfogalmazott, kollektív bűnösség elvére épülnek.

Hirdetés

Az a kerekasztal beszélgetés, amelyet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága rendez január 15-én, csütörtökön 16.30-kor a Benes-dekrétumokról szól. A részvevők, Simon Attila (Fórum Intézet), Somogyi Alfréd (Selye János Egyetem), Tárnok Balázs (NKE John Lukacs Intézet) – a dekrétumok történetének és mibenlétének részletes áttekintése mellett – a címben szereplő kérdést is felteszik. Azaz meddig tarthatók még fenn a demokrácia szabályainak minden tekintetben ellentmondó Benes-dekrétumok?  Ahogy a rendezvény címe – „Kőbe vésve?” – is érzékelteti, valóban örök érvényűek lehetnének? Meghazudtolva azt a térségbeli szuverenista együttműködést, amely épp mostanság kezd megerősödni?

Kapcsolódó cikkünk