Köddé vált influenza
Laikusként akár örülhetnénk is annak, hogy idén télen világszerte szinte teljesen eltűnt az influenzajárvány az életünkből. Brit kutatók szerint azonban az alattomos vírus ősszel újra támadhat, ráadásul a szokásosnál erősebben.
Kivételesnek tartja az idei téli szezont dr. Molnár Zsuzsanna, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Járványügyi és Védőoltási Surveillance Osztályának vezetője. A szakember kiemeli, hogy az elmúlt évek azonos időszakaihoz képest idén drámaian csökkent az influenzaszerű megbetegedések miatt orvoshoz fordulók száma. Míg ugyanis 2019-ben százezer lakosra vetítve 536-an, addig idén mindössze 53-an keresték fel a rendelőt ilyen jellegű tünetekkel a hetedik héten, vagyis a betegek száma a tizedére csökkent.
Elmaradó járvány
– Influenzaszezon van, de a betegség járványos terjedése az egész kontinensen elmaradt, kizárólag szórványosan jelentkező eseteket diagnosztizáltak Európában. A hazai adatok az influenzafigyelő szolgálatban részt vevő orvosok heti jelentésein alapulnak. Ebben a szezonban 1309 család- és gyermekorvos szolgáltat adatot az influenzaszerű tünetekkel hozzájuk forduló betegek számáról. Emellett az NNK Nemzeti Influenza Referencia Laboratóriumában vizsgálják a kijelölt háziorvosoktól érkező légúti mintákat. Hogy mi vár ránk ősszel, egyelőre csak találgatni lehet. Természetesen figyeljük majd, hogyan alakul az influenzaszezon a déli féltekén, hogy lássuk, mi mire számíthatunk – magyarázza dr. Molnár Zsuzsanna.
– Gyakorlatilag nullára csökkent az influenzás betegek száma a praxisomban – jelenti ki a decembertől márciusig tartó téli szezonra vonatkozóan dr. Torzsa Péter fővárosi családorvos is. – Míg 2019-ben hetente átlagosan 30 beteget láttunk el, tavaly pedig 15-20-at, addig idén még senkinél sem azonosítottuk a betegséget, köszönhetően az egy éve bevezetett korlátozó intézkedéseknek, köztük a társadalmi távolságtartásnak, a maszkviselésnek és a gyakori kézfertőtlenítésnek. Mivel az influenza és a Covid-fertőzés szimptómái részben megegyeznek, nem mindig könnyű elkülöníteni őket, így kulcsfontosságú a páciens alapos kikérdezése. Ha ugyanis a beteg influenzaszerű tünetekkel keres fel bennünket, de a jellemző panaszok mellett légzési nehézségekről, illetve szagló- és ízlelőképességének elvesztéséről is beszámol, nagy eséllyel koronavírust hordoz. Újabb támpontot adhat, ha kiderül, hogy a közelmúltban külföldön járt, vagy igazoltan koronavírus-fertőzött személlyel találkozott. Biztosat azonban még ekkor is csak a PCR-teszt eredményének ismeretében mondhatunk. Fontos hangsúlyozni, hogy a diagnózis felállításánál az influenzajárvány idei visszaszorulása is nagymértékben segíti a munkánkat.
A családorvos szerint a szezonális vírus terjedésének ideiglenes visszahúzódása ellenére sem fog eltűnni az életünkből, de hogy milyen hatásfokkal fertőz majd a továbbiakban, egyelőre megjósolhatatlan. Mint kifejti, a WHO-nak (Egészségügyi Világszervezet) garantáltan nehezebb dolga lesz a jövőben, hiszen a Covid-vírus mutánsai mellett az influenza-kórokozó variánsait is szem előtt kell tartani, ami pedig újabb vakcinák fejlesztését teszi szükségessé.
Mutálódó vírustörzsek
Az influenzavírus-variánsok előretörését illetően brit virológusok már megkongatták a vészharangot. Szerintük ugyanis a közösségi távolságtartás és a maszkviselés miatt az általában szezonális jellegű járvánnyal szemben csökkent a nyájimmunitás, ami egyértelműen kedvezhet a fertőzőbb mutációk kialakulásának. Úgy vélik, emiatt megtörténhet, hogy a következő szezonban soha nem látott mértékben támad majd az influenza.
John McCauley, a londoni Francis Crick Intézet Influenzaközpontjának igazgatója példa nélkülinek nevezte a helyzetet. Nem hiszi, hogy az elmúlt több mint száz évben előfordult volna, hogy ilyen kevés influenzavírus terjedjen a világban. Azért tartja aggasztónak a jelenséget, mert szerinte a kevés mintavétel miatt nehéz meghatározni, milyen vírustörzsek ellen kellene védekezni. A drámai beszámolóval kapcsolatban megkönnyebbülésre leginkább az adhat okot, hogy McCauley szerint az influenza az ismertetett folyamatok ellenére sem válik halálosabbá a jövőben.
– A világméretű járványok egyidősek az emberiséggel, 30-40 évente rendszeresen jelennek meg földünkön, és valószínűleg a következő évszázadokban sem lesz másképp – mondja dr. Béres Zsuzsanna, a Budai Oltóközpont szakembere. – A XX. században például több influenzavírus okozta világjárvány is tombolt. Ezek közé tartozott a hírhedt spanyolnátha, majd az ázsiai és a hongkongi influenza. A legutolsó pandémiát 2009-ben szenvedtük el, ami az időben előállított oltóanyagnak köszönhetően kevésbé volt pusztító. A világ lakossága kénytelen folyamatosan tanulni a fertőzésekhez való alkalmazkodást.
Lehetőségek a fertőződésre
Dr. Béres Zsuzsanna kiemeli, hogy a 2020–21-es influenzaszezon azért speciális, mert a Covid-járvány megjelenése miatt egyszerre akár több kórokozóval is megfertőződhetünk.
– Az influenzavírusok alapvető tulajdonsága, hogy változékonyak és könnyen mutálódnak. Amennyiben nagy génszakaszok cserélődnek ki, teljesen új tulajdonságokkal rendelkező vírus jelenhet meg. A mutálódás nem új keletű jelenség, a WHO influenzafigyelő szolgálata ebből adódóan folyamatosan monitorozza a vírustörzseket, hogy megjelölhesse az adott időszakra legjellemzőbbet, és javaslatot tegyen az aktuálisan leghatékonyabb vakcina kifejlesztésére a következő szezonban. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a soron levő őszi idényben nem feltétlenül azzal az összetételű vakcinával oltunk, mint amit az előzőben használtunk, sőt, ezek akár a déli és az északi féltekén is eltérhetnek egymástól.
Hogy lehetnek-e drámai hatásai hosszú távon az egyelőre köddé vált szezonális betegségnek, nem tudhatjuk, de mivel a kórokozó által kiváltott egyik leggyakoribb felső légúti betegséget, az influenzát már kordában lehet tartani védőoltással, a szakértő a téli szezon idején is javasolja a vakcina felvételét azoknak, akik ősszel elmulasztották.
