„Kódolva volt az uniós és a tagállami intézmények közötti konfrontáció”

Trócsányi László a német alkotmánybíróság döntésének lényegét ismertetve azt írta: a német alkotmánybírók szerint túllépte hatáskörét az Európai Unió Bírósága az Európai Központi Bank gazdaságélénkítő programjával kapcsolatos tavaly decemberi ítéletével. A luxembourgi székhelyű bíróság döntése költségvetési érintettsége miatt sérti Németország alkotmányos identitását – mondták ki. A német alkotmánybíróság vitatott határozata nyomán egyesek a tagállamok és az EU közötti alkotmányos válságról beszélnek, mások szerint viszont az ügy egyedi, nem precedensértékű.

Trócsányi László szerint az ügy egyik tanulsága, hogy az EU „mindennapi működésében egyre gyakrabban olyan tendenciák jelennek meg, amelyekre a tagállami intézmények nem éppen örömódai módon reagálnak (…), a szerződésekben megfogalmazott intézményi egyensúly megbomlott”.

A tagállamok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács szerepe leértékelődik, az Európai Bizottság pedig sok esetben felőrli az ellenkező tagállamok szembenállását, rájuk erőlteti javaslatait. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament természetes szövetségesek. Az Euró­pai Bizottság igyekszik megfelelni az Európai Parlamentnek, ahol többségben vannak az idealisztikus, föderatív Európa képét vizionálók – írta a fideszes politikus. Ennek eredménye, hogy számos olyan uniós döntés születik, amely felveti a „lopakodó hatáskörgyakorlás” gyanúját. Mintha az európai intézmények elfelejtették volna, hogy a szerződések urai valójában a tagállamok. Ráadásul az európai bíróság a legjelentősebb ügyekben az európai intézmények védelmezőjeként tűnik fel, már 1964-ben rögzítette a közösségi jog elsőbbségét a tagállamok jogaival szemben, holott ezt a szerződések azóta sem tartalmazzák – figyelmeztetett Trócsányi László.

Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy az unió centralizációs és teljes elsőbbségre irányuló törekvéseivel szemben egy védelmi mechanizmus is kezd kialakulni. A nemzeti alkotmányok adják az európai integráció alapját és a tagállamok kezében összpontosul a demokratikus kontroll. A tagállamok alkotmányos intézményei pedig nem nézik jó szemmel az uniós intézmények sokszor voluntarista és valódi kontroll nélküli törekvéseit. A tagállamok alkotmánybíróságai az alkotmányos berendezkedés őrei, az át nem ruházható szuverenitás védelmében járnak el. Ilyen a német alkotmánybíróság napokban meghozott döntése is, amely illeszkedik azokhoz a törekvésekhez, amelyek a nemzeti alkotmányokra hivatkozva ellenőrzés alatt akarják tartani az európai intézmények működését – hangsúlyozta Trócsányi László.

„A konfrontáció időszaka kezdődik? Ezt ma még biztosan nem tudhatjuk, de vannak jelek, amelyek ebbe az irányba mutatnak. (…) Gazdasági válság, migrációs válság, állandósulandó jogállamisági vizsgálatok, koronavírus okozta válság jellemzi időszakunkat. Európa egységét ezek a válságok mind kikezdik. A bíróságok közötti – lassan nyílt – konfrontáció is azt mutatja, hogy egyfajta elbizonytalanodás van a tekintetben, hogy merre tovább. A lopakodó hatáskörgyakorlás, az uniós jog kiterjesztő – és ahogy a német alkotmánybíróság fogalmaz: önkényes – értelmezése sem jó irány. Nem segíti elő a válságok leküzdését és csak fokozza egymás meg nem értését. A tagállamok intézményeinek kell túljutniuk a nehéz­ségeken. Ehhez azonban folyamatos koordinációra van szükség. A közösségi érdeket csak ezt figyelembe véve lehet meghatározni. Ebben a koordinációban kell az európai intézményeknek meghatározó szerepet kapniuk” – fogalmazott nagy terjedelmű elemzésében Trócsányi László EP-képviselő, az Orbán-kormány egykori igazságügy-minisztere, korábbi alkotmánybíró.