Az emblematikus arcok, szövetségesek, szigetek eltűnésének krónikája
Kohézió nélkül a Tisza
A Tisza Párt gyors, meredeken felívelő szakaszt tudhat maga mögött, mára azonban már visszafelé csorog a növekedési plafonról. Az Orbán-gyűlölet, úgy tűnik, nem bizonyul elégségesnek a tagság összetartására: a néhol kaotikus mondandók, Magyar Péter agresszív stílusa miatt sorra lépnek ki olyan emberek, akik korábban elkötelezték magukat a formáció mellett.
Orbán Viktor szerint a Tisza nem politikai párt, hanem egy digitális mozgalom. Tény ugyanis, hogy a Tisza hagyományos értelemben vett pártstruktúrával, tagsággal és elnökséggel nem rendelkezik, ereje és jelenléte legfőképpen a közösségi médiában mérhető. Gyakorlatilag csak annyi biztos, hogy Magyar Péter az elnök, Tarr Zoltán, Radnai Márk és Forsthoffer Ágnes alelnöki tisztséget viselnek, a tiszteletbeli alapító elnök pedig Szabó Attila.
A párt tulajdonképpen maga Magyar Péter, az ő személyére épül a teljes mozgalom. Ez a konstrukció rövid távon lendületet adott ugyan, hosszú távon azonban minden egyéni válság közvetlenül a párt válságává válik. A Tisza sem szervezetet, sem ideológiát, sem stabil struktúrát nem épített ki, ezért minden repedés azonnal törésként jelenik meg a felszínen. Ráadásul a párt egyfajta politikai forgóajtóként is működik, ahová sokan sokfelől bejöttek, majd többen hamar távoztak is. A Tisza előbb felszippantotta az óbaloldal szavazóbázisát és a Fideszből kiforgácsolódott másod- és harmadvonalbeli politikusokat, majd pedig egymás után kezdtek érkezni a hírek arról, hogy a bizalmi kör egyes tagjai szakítottak a párttal. Mondhatni, úgy adták a tagok egymásnak a kilincset, mint Magyar Péter életre szóló szerelmei.
Elvtárs és összetört szerelem
A történet első szereplője a nulladik távozó, Deák Boldizsár. Tudniillik Magyar Péter nem alapított sajátot, hanem egy 2020-ban létrehozott pártot vett át 2024-ben, amelyet eredetileg Szabó Attila elnök, illetve Deák Boldizsár és Somodi Erzsébet akkori alelnökök hívtak életre Egerben. Deák és Szabó az alapítás után országjárásba kezdtek, de sem 2021-ben, sem 2022-ben nem tudtak indulni a választásokon. Rossz nyelvek szerint pedig a pártalapítás egyetlen indítéka az állami támogatás megszerzése volt, az üzlet azonban nem indult be.
Aztán jött Magyar Péter, és a sufnipárt élére állva elindult a 2024-es EP- és fővárosi önkormányzati választásokon. Meglehetősen nagy sikert aratott, miután a fővárosban és az EP-választáson is a második legnagyobb erővé váltak a Fidesz után. Ekkorra azonban Deák Boldizsár már kilépett. Azt ugyan nem lehet tudni, hogy Deáknak volt-e kellemetlen Magyar személye vagy éppen fordítva. De nem kizárt, hogy a távozásban közrejátszhatott az is, hogy az alelnökről kiderült, az átkosban a kádári titkosszolgálat besúgója volt. Két lehallgatási szakértőt pedig nem bír meg egy párt…
A következő nagy törés személyes természetű volt. A párt egyik belső embere, a nagybetűs bizalmi kör tagja, egyben Magyar Péter akkori párja, Vogel Evelin távozása egyszerre volt magánéleti és politikai fordulópont. Vogel nemcsak Magyar magánéletében volt jelen, hanem az indulás kulcsszereplőjeként is kitüntette magát: ő segített befektetőket találni a Tisza korai finanszírozásához. Néhány hónap után azonban hirtelen hanyatlani kezdett a kapcsolat. 2024 júniusában Magyar Péter egy Balaton-parti fotót tett közzé az Instagramon „valaminek a vége, valaminek a kezdete” felirattal. Később Vogel Evelin az Indexnek adott interjújában részletesen beszélt a kapcsolatuk megromlásáról. Állítása szerint többször is hevesen vitatkoztak, volt olyan helyzet, amelyben kifejezetten fenyegetve érezte magát, és a szakításhoz a végső lökést az adta, amikor a sikeres EP-választás után Magyar azt mondta neki, jelenlegi pozíciójában „bármelyik nőt megkaphatja”. Vogel állítása szerint Magyar Péter nem az, akinek mutatja magát, mindennek a betetőzése pedig az volt, hogy a szakítás után Magyar megvádolta őt a Fidesznek való kémkedéssel, majd állítólag börtönnel fenyegette.
Farkas, majd Ordas
Eddig a legnagyobb port Farkas Dezső távozása verte fel. Őt tartották számon Magyar Péter egyik legfontosabb segítőjeként tartottak számon a tavaszi országjárásban, a Tisza Szigetek koordinátoraként pedig kulcspozíciót töltött be. Távozását márciusban így jelentette be:
„Hosszú és mély vívódás után úgy kellett döntenem, hogy szeretett politikai közösségemben uralkodó belső viszonyok miatt a közösséget elhagyom. A mai napon beadtam azonnali hatályú felmondásomat.”
A történethez hozzátartozik, hogy Farkas 2024 márciusában csatlakozott a Tiszához, az EP-választásokig operatív vezetőként dolgozott, ezután egy időre távozott a pártból. Idén februárban maga Magyar Péter jelentette be visszatérését, egyben közölte, hogy „munkája jelentős szerepet játszott a mozgalom megszületésében és felépítésében”. Hozzátette azt is, hogy Farkas Dezső koordinálása mellett a Tisza-szigetek hálózata olyan erőt fog képviselni, amely képes országos szinten is hatást gyakorolni a döntéshozatalra.
Távozása tehát szimbolikus értelemben is a Tisza belső repedéseinek mélyülését mutatta, a párton belüli hatalmi harcok pedig nyilvánvalóvá váltak. Farkasnak egyébként komoly nemzetközi háttere van, amerikai egyetemen végzett, több startupot alapított, és rokonságban állt Mesterházy Ernővel, aki Demszky Gábor tanácsadója volt. Mindez jól mutatja, hogy a Tisza indulása óta a baloldali háttérvilág szereplői is fokozatosan felbukkantak a mozgalom peremén.
Farkas után nem sokkal pedig Ordas Eszter, a Tisza fővárosi frakciójának vezetője mondott le posztjáról, 2025 júliusában.
Megy a színész is
A hivatalos indoklás családi okokat említett, de belső források szerint Magyar Péter mérgező vezetői stílusa, az állandó lelki terror miatt távozott. Helyét Gerzsenyi Gabriella vette át, aki megbízható Soros-káderként azóta is állja a sarat – és minden egyebet, amit Magyar Péter alárendeltjeinek el kell viselniük. Ordas távozása azonban érzékeny csapás volt a Tisza fővárosi csoportjára, amely egyébként a párt egyetlen igazi erőssége lehetne.
Hasonlóan jelzésértékű volt Szabó Kimmel Tamás döntése 2025 júliusában. A színész, aki korábban részt vett a Karácsony-kampányban, majd a Tisza EP-kampányának podcastjaiban is szerepelt, a nyár közepén szintén szakítást jelentett be. „Szeretnék elhatárolódni minden olyan megállapítástól, miszerint bármi közöm vagy kapcsolódásom lenne nemcsak a Tisza Párthoz, de bármelyik másik politikai párthoz vagy Budapest vezetéséhez. Nem veszek részt egyik hazai párt kampányában sem…” – írta egy posztban Kimmel. A kulturális élet egyik ismert figurájának távolodása újabb figyelmeztetés volt arra, hogy a Tisza mögötti kezdeti eufória széthullóban van.
Kitolnák, de kapaszkodik
Tóth Péter távozásáról november elején jelentek meg sajtóhírek, bár ennél komolyabb meglepetés volt, amikor korábban kiderült, hogy a XIII. kerület szocialista polgármesterének, Tóth Józsefnek a fia lett a Tisza Párt kampányfőnöke. Tóth korábban több politikai kampányban is szerepet vállalt, többek között édesapja mellett, illetve Kész Zoltán független jelölt kampányát is vezette.
A Nyugati Fény információi szerint azonban a tiszás együttműködés nem tartott sokáig. A lap úgy tudja: a Tisza Párt kampányában dolgozók közül többen úgy látták, hogy Magyar Péter az utóbbi időben egyre kiszámíthatatlanabbá vált, és sorra hozta a hibás döntéseket. Kontrollmániás vezetőként mindent személyesen akar irányítani, ami feszült légkört teremt a csapatban. A konfliktusok középpontjába végül Tóth Péter kampányfőnök került, több alkalommal is összetűzésbe keveredett a pártelnökkel, az utolsó időkben pedig már rendkívül durva viták voltak közöttük. A belső források szerint Tóth egyre ritkábban jelent meg a párt irodájában, amit sokan úgy értelmeztek, hogy kiszáll a kampányból.
A történethez hozzátartozik, hogy információk szerint a pártban Tóth és Tarr Zoltán is egyre kritikusabb lett Magyar Péter vezetői stílusával szemben. Ezzel pedig egy másik válság is kibontakozott a felszín alatt. A Tisza belső világára rálátó informátorok szerint a mozgalom élén a kezdetektől kettős vezetés működött: papíron Magyar Péter lett a főnök, Tarr pedig a brüsszeli frontot vitte. Aztán jött az etyeki fórum, ahol Tarr elszólta magát, nyíltan beszélt az adóemelést jelentő terveikről és arról, hogy „előbb meg kell nyerni a választást, utána mindent lehet”. Ez felért egy politikai öngyilkossággal, hiszen kiderült, hogy a Tisza választási ígéretei mögött valójában megszorítások állnak. Magyar Péter a botrányt kihasználva kezdte háttérbe szorítani Tarr Zoltánt. Bár formálisan alelnök maradt, érdemi hatalma megszűnt. Belső források szerint azonban Tarr nem nyugodott bele a leépítésbe, de megszólalni és szereplést vállalni azóta sem engedik. Az egykori lelkész tehát az egyetlen, akit a párt akar leépíteni, ő azonban foggal-körömmel kapaszkodik a pozíciójába.
Süllyedő szigetek
Nagyjából egy hete jelentette be távozását Molnár Márk Károly is. Neve jó eséllyel semmit nem mond a közvélemény többségének, a tiszás univerzumban azonban amolyan szupersztár. A hiperaktív tiszás influenszer több mint 15 ezer követővel rendelkezett, és mindenki szerint a párt egyik leglojalistább aktivistája volt. Igazi fanatikus, aki az életét tette fel a párt sikerére. Az ő kiábrándulása így a szimpatizánsok széles körében kelthet megrendülést. Távozását hosszú posztban jelentette be. Ebből idézünk betűhíven:
„Hosszas belső mérleglés, cívódás és alapos átgondolás után, ami az elmúlt fél évben meghozott Tiszás közép felsővezetés döntéseinek következtében (sic!) sajnos már nemtudok azonosulni a Tisza párt valós értékrendjével és politikai attítűdjeivel kapcsolatban a tapasztalataim végett amiről nem szeretnék nyilvánosan információt megosztani ezt kérlek tartsátok tiszteletben.
Ezúton értesítelek Titeket is, hogy semmilyen formában nem tudom már támogatni a Tisza párt vélt vagy valós törekvéseit.”
Az ilyen szintű lojalista távozása már nem belső ügy, hanem komoly politikai figyelmeztetés.
A párt kommunikációs és szervezeti válsága különösen látványosan jelenik meg a Tisza-szigetek széthullásában. Ezek a helyi, civil bázisú csoportok adják a Tisza mozgalom gerincét. 2025 szeptemberére azonban négy budapesti sziget is feloszlatta magát. Közleményükben így fogalmaztak:
„Tiltakozunk az embertelen abúzus minden formája, az etikai kérelmeink eltussolása, a diszkrimináció és a központi vezetés teljes hiánya ellen. Sajnáljuk, hogy Magyar Péter álma mára csak a mi álmunk maradt.”
A távozások indoklásában sokszor felmerül a pártelnök erőszakos hajlama és az egyszemélyi vezetés jelentette lelki teher.
A sor azonban nem ér véget Budapesten. A baranyai Amarodrom roma Tisza-sziget vezetője, Kőrös Ferenc szintén úgy látta, hogy a párt nem mutat valódi politikai akaratot a cigányság problémáinak megoldására. Októberben az ongai sziget is megszűnt, hasonló indokokkal: a központi vezetés teljes kommunikációképtelensége, a döntésekből való folyamatos kihagyásuk és a bizalomvesztés miatt. Márpedig a cigány szavazók megnyerése a Tisza egyik stratégiai célja volt, ami most minden jel szerint kudarcba fulladt.
A Tisza Párt tehát mára nemcsak embereket, hanem a struktúra egy részét is elvesztette. Ki kell emelni, hogy a távozások egyike sem elszigetelt ügy, hanem egyértelmű mintázat: az egyszemélyi hatalomra épülő mozgalom nem tudta integrálni a különböző háttérből jövőket. Ideológiai ellentmondások sora terheli a pártot, liberális üzenetek keverednek konzervatív gesztusokkal és populista kommunikációval. Egyes felmérések szerint pedig a Tisza-szavazók negyede kifejezetten ellenszenvesnek találja Magyar Pétert. Az előttünk álló öt hónap így várhatóan még sok izgalmat tartogat a Tisza Párt háza táján.
