Kollektív jogok nélkül az integráció csak asszimiláció
Szili Katalin szerint kollektív jogok nélkül csak asszimilációt jelent az erdélyi magyar közösség romániai integrációja.
A miniszterelnöki megbízott Sepsiszentgyörgyön, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tisztújító küldöttgyűlésén beszélt erről, miután tolmácsolta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János államtitkár köszönetét az EMNT-nek a magyarországi választásokra való mozgósításban és a levélszavazatok erdélyi összegyűjtésében játszott szerepéért.
Szili Katalin úgy értékelte: a magyar nemzet soha nem volt ennyire erős, egységes, és elszánt a béke, a biztonság, a boldogulás garanciáinak a megszerzésében és biztosításában, mint jelenleg.
Szili Katalin köszönetet mondott az EMNT-nek azért, hogy állhatatosan kiáll az autonómia igénye mellett.
„Innen is üzenem a román többségi társadalomnak: ne higgyenek a politikusaiknak. Nem elszakadásról szól a törekvésünk, hanem arról, hogy az európai szubszidiaritás elve alapján olyan közösséggé alakuljunk, amely dönthet a saját sorsáról. Párbeszédet kell folytatnunk, hogy értse meg mindenki: itt egy közösség megmaradásáról, jövőjéről, gyermekeink, unokáink identitásáról van szó” – jelentette ki Szili Katalin.
A politikus bírálta a romániai kisebbségpolitikát, amiért a közelmúltban bírósági úton érvénytelenítették Sepsiszentgyörgy városzászlaját és a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozását elrendelő minisztériumi rendeletet.
„Egy önmagára kicsit is adó európai országnak ilyet nem szabadna tennie” – jelentette ki.
Úgy vélte: a magyar közösség romániai integrációjához a kollektív jogok romániai elismerése szükséges. „Kollektív jogok nélkül az integráció nem jelent mást, mint asszimilációt” – tette hozzá. Azt is elvárásként fogalmazta meg, hogy a román alkotmány ismerje el államalkotó tényezőnek a romániai magyar közösséget, amiként a magyar alkotmány is elismeri a nemzeti kisebbségek államalkotó jellegét.
Úgy vélte: a nemzetpolitika következő lépéseként az Egyesült Nemzetek Szövetségéhez (ENSZ) kell fordulni, hogy amiként a tiszta és egészséges környezethez való jog esetében tette, úgy a nemzeti identitás megőrzéséhez való jogot is ismerje el alapvető emberi jognak.
„A globális világ felé kell fordulnunk azért, hogy ha már az identitás kérdését olyan fontosnak tekinti például a gender és LMBTQ kérdésekben, akkor ismerje el nemzeti identitáshoz való jogot is” – fogalmazott a miniszterelnöki megbízott.
