Komlóska hároméves kálváriája a végéhez közeledik. A Legfelsőbb Bíróság ugyanis jóváhagyta a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bíróság korábbi ítéletét, amely szerint a faluban jogszerűtlenül működik a postai szolgáltatás. Az eset példaértékű. A kormánypártok által szorgalmazott liberalizációs és privatizációs folyamatok elé gát került a komlóskai ítélettel.

A 350 lakosú borsodi falucskában 2003 novemberében szüntették meg a postai szolgáltatást, a helyét – mint az országban oly sok helyen – mobil posta vette át. A falu vezetése azóta próbál érvényt szerezni a lakosok óhajának: állítsák vissza a helyi postát. A mozgó posta ugyanis a falu sajátos természeti adottságai miatt működésképtelen, nem képes ellátni alapvető feladatait sem. Köteles László, Komlóska polgármestere hiába jelezte észrevételeit mind a Magyar Postánál, mind annak felügyeleti szervénél, a Magyar Hírközlési Hatóságnál, érdemi változás nem történ. Ekkor került bíróság elé az ügy. A falu beadványának helyt adott a bíróság, ennek ellenére a Magyar Posta megpróbálta figyelmen kívül hagyni a törvényt. Először átnevezték a szolgáltatást: az autó segítségével működő mozgó postát 2005-től meglehetősen komikusan fix postának nevezik. A Komlóskának helyt adó ítélet után a hírközlési hatóság a Legfelsőbb Bírósághoz fordult. Az LB ítélete idén novemberben ismét jogszerűtlennek ítélte a helyzetet. Ma Komlóska népe az ítélet kézbesítésére vár és kíváncsian figyeli a Magyar Posta változatait. Most éppen napi négy órában van egy fix postájuk és naponta egyszer végigmegy a falun a postakocsi. – Az a legszomorúbb, hogy van egy hírközlési hatóság ma Magyarországon, amelynek az lenne a dolga, hogy a törvényességet felügyelje, de jelen pillanatban ők nem tartják be a bíróság ítéletét – közli Köteles László. – Ráadásul előre ki kellene hirdetni a menetrendet, meghatározott ideig egy-egy helyen kellene tartózkodna a mobil postának, majd egy meghatározott útvonalon haladni. A mi esetünkben ez volt az egyik baj. Másrészt a komlóskai mobil posta működésképtelen. Nem működik benne a banki terminál, Komlóskán ugyanis nincs térerő a mobiltelefonhoz. Emiatt az emberek nem tudnak a pénzükhöz hozzájutni. Ahhoz, hogy ezt a szolgáltatást is el tudja látni a Magyar Posta, a régi épületben felvevői pontot működtetett korábban két, most négy órában. De a bíróság szerint vagy mobil vagy fix posta van. Harmadszor mondta ki a bíróság, hogy jogosak a követeléseink. Ideje lenne már elgondolkodni azon mind a posta, mind a hírközlési hatóság részéről, hogy nem érdemes a falusi emberek türelmét próbára tenni. A kormány 2003-ban hozta meg rendeletét, amely szerint minden hatszáz főnél kevesebb lakosú települést megfoszt a postájától. Emiatt 946 magyar faluban jelenleg csak a mozgó posta jár – naponta pár óráig. A szolgáltatás akár működőképes is lehetne, ha rendelkezne fix menetrenddel, és betartaná azt. A komlóskaiak tapasztalatai szerint azonban még az autó útiránya sem számítható ki, így nem lehet felkészülni az érkezésére. Ha pedig valakit elkerült a mobil posta, leveleire egy napot kell várnia, vagy egy másik településre utaznia, hogy átvehesse őket. – Ami 2003-ban elkezdődött, az a falurombolás első lépése – mondja a polgármester. – Most már láthatjuk a következményeket. Ezután jön majd az óvodák, az iskolák leépítése, a falvak tudatos és szándékos leépítése, anyagi megcsonkítása. Ezek mind egy összefüggő folyamat részei, a postaügy csak az első lépés volt. Ezért is váltott ki ekkora felháborodást. Köteles László a környék polgármestereivel együtt úgy véli, nem hagyhatják elveszni ezeket az alapvető intézményeket, mert amelyik települést megfosztják ezektől, az halálra van ítélve. Komlóska első embere optimista. A falu lakossága kiáll polgármesterük kezdeményezése mellett. Pedig az előző két per során sokukat érte hátrányos megkülönböztetés. – Az a hölgy, aki a bíróságon mellettünk tanúskodott, a következő hónaptól négy nappal később kapja meg a nyugdíját. Amikor megkérdezte ennek az okát, azt felelték neki, köszönje a polgármesterének! – meséli Köteles László. – Azért, mert küzdünk valamiért, hátrányosan megkülönböztetnek bennünket. A helyi postákat megszüntető kormányrendelet egy uniós jogszabálynak megfelelően jött létre. Az EU 2009-től ugyanis szeretné az egységes, átjárható, liberális postarendszert az összes tagállamára kiterjeszteni. A döntés célja a monopolhelyzetben lévő nemzeti posták súlyának gyengítése, a piac megnyitása a külföldi vállalatok előtt. A magyarországi helyzet azonban eléggé sajátos. A hazai falvakban ugyanis az önkormányzatok annak idején ingyen bocsátották a Magyar Posta rendelkezésére az épületeket, hogy postahivatalt hozzanak létre. – Az egész mobilposta-ügy semmi másról nem szól, csak a pénzről. Ez a hároméves tapasztalatom. Nem véletlenül áll mögötte a politika. Ráadásul, amikor elindították a mozgó postákat, kiderült, hogy a postát privatizálni akarják. A postát addigra eladható állapotba kell hozni – mondja keserűen Köteles László. A mozgóposta alkalmazására az 1992-es postatörvény óta van lehetőség, ennek ellenére a települések nagy többsége érthetően nem élt vele. A három évvel ezelőtti bevezetésekor falvak százai kezdtek tiltakozni. A kistelepülések polgármesterei a tiltakozásokkal párhuzamosan létrehoztak egy népi kezdeményezést. Állandó kapcsolatban vannak egymással, folyamatos tanácsokkal segítik az újonnan csatlakozókat. Mára 915 település, közéleti személyiségek, sportolók csatlakoztak a mozgalomhoz. De hiába gyűjtöttek több mint hatvanezer aláírást a „kerekes hivatalok” beszüntetésére, a postának érthető okokból nem érdeke az önkormányzati épületben működő, ezért a külföldi befektetőknek nem átadható szolgáltatás. A Legfelsőbb Bíróság ítélete ezért olyan nagy jelentőségű. Mostantól megnyílik a többi település előtt is a lehetőség, hogy érvényt szerezzen akaratának. Köteles Lászlót már most is több százan keresték fel az üggyel kapcsolatban. Országos szintű, összehangolt lépésre készülnek. Nem a kényszerű átalakulását elszenvedő Magyar Posta, de még csak nem is a mobil posták ellen, hanem a településük fennmaradása érdekében. Gerhát Petra