Komoly álhírek terjednek ellenzéki körökben
A dollármédia hazugságaival szemben folyamatosan javul a magyar átlagkereset vásárlóértéke az Eurostat szerint.Szalai Piroska, munkaerőpiaci szakértő írása:
Érdemes mindenek előtt leszögezni: 2021-ben a magyar bruttó átlagkereset vásárlóértéke a 19. helyen állt az unióban, nem az utolsó előttin, ahogyan azt az ellenzéki körök tévesen hangoztatják!
Az Eurostat évek óta ugyanazzal az OECD által kidolgozott módszerrel dolgozik, ezért kiválóan összehasonlítható adatokat ad ki az éves átlagkeresetek értékére országonként (nettóban és bruttóban, az adott ország nemzeti valutájában, vagy éppen euróban átváltva és vásárlóértéken is). A legfrissebb adatok a 2021-es, éves kereseti adatok. Ugyanisbár az Eurostat negyedéves és havi kimutatásokat nem közöl e területről, az éves adatok mindig biztonsággal megtalálhatók a felületen. Már ha az ember keresi őket.
Még a koronavírus-járvány alatt is előreléptünk egy-egy helyet
A magyar bruttó átlagkereset vásárlóértéke az Eurostat szerint folyamatosan javul, az utóbbi években még a koronavírus-járvány alatt is előreléptünk egy-egy helyet minden évben, így már Portugáliát és Görögországot, Csehországot, Észtországot, Horvátországot, Lettországot, Bulgáriát és Szlovákiát is megelőzve állunk – a fentebb is említett – 19. helyen.
Portugáliát tavaly, Csehországot és Görögországot pedig a járvány alatti visszaesésük idején sikerült megelőznünk. És bár Romániában a bruttó bérek vásárlóértéke a múlt évben még a magyarnál is jobban emelkedett, tavaly elénk kerültek a bruttó átlagkeresetek országlistáján, de a gyermekkedvezményekel számolt nettóértékeket tekintve keleti szomszédunk még mindig mögöttünk szerepel (lenti grafikon).
Nézzük az egy alkalmazottra jutó átlagbéreket!
2022. december 19-én az Eurostat bemutatott egy elemzést, ami nem a bruttó átlagkeresetet, hanem az un. „egy alkalmazottra jutó teljes munkaidőben kiigazított átlagbért” járja körül. Az elemzés számai minden országban jelentősen eltérnek a fent említett kereseti adatoktól.
Az Eurostat által kiadott hírből világosan látszik, hogyaz általuk az Európai Unió 26 tagországára kiszámolt fizetési adat csupán egy mutató, amit a 2021. október 20-án elfogadott „kékkártya-irányelv” használatakor javasolnak alkalmazni. Érdemes megjegyezni, hogy Hollandiára ki sem számolják, mivel ott sok a részmunkaidős, és a hollandok jelezték, hogy nem kívánják használni az adatokat a félreértelmezések megelőzése miatt.
Ezt nézhette be a baloldal
A fentiek tükrében igazán sajnálatos, hogy a baloldal ezt a mutatót már a megjelenése pillanatában úgy tálalta, mintha az érték az átlagkereset mértékét adná meg.
Még a mai miniszterelnöki sajtótájékoztatón is szóba hozta az RTL, hogy szerintük „Magyarországon a második legkisebb a bére a teljes munkaidőben dolgozóknak”, nem téve hozzá azt, hogy a keresetek vásárlóértéke tekintetében tavaly már 8 ország teljesített hazánknál gyengébben az EU-ban.
A teljes elemzést IDE kattintva a Mandiner honlapján tekintheti meg.
