Komolyra fordulhat a vicc
Több mint tíz évig jól elvolt a maga gyártotta viccbuborékban a Magyar Kétfarkú Kutya Párt. Humorukkal és gerillaakcióikkal azonban mára sikerült a fiatal szavazók egy részét megszólítaniuk, olyannyira, hogy az önkormányzati választásokon több politikusuk is képviselő lett, sőt egy polgármestert is adnak. Így már nem lesz elég látványosan betömni egy-két kátyút, az összessel foglalkozni kell, nem is beszélve az olyan kampányígéretekről, mint az örök élet vagy az ingyensör.
A Magyar Kétfarkú Kutya Pártról két dolog jut egyből az ember eszébe. Egyrészt a viccpárt valóságtól teljesen elrugaszkodott kampányígéretei, mint az örök élet, az ingyensör vagy a hajózható Nagykörút. A másrészt a párt nagy médiafelhajtással övezett gerillaakciói, amelyek keretében buszmegállót dobnak össze, kátyút töltenek fel, vagy éppen színesre festik a repedéseket a járdán.
Noha ezek az akciók, főleg a fiatalok körében, viszonylag népszerűek, sokáig úgy tűnt, hogy a Kutyapárt nem tudja népszerűségét a választásokon szavazatokra váltani. Az októberi önkormányzati választás azonban meghozta az áttörést. Budapest XII. kerületének egyéni választókerületeiben például tíz százalék fölötti eredményt értek el az MKKP jelöltjei. Maga Kovács Gergely pártelnök is itt szállt versenybe a képviselői helyért, és annak ellenére tudta a szavazatok 15,8 százalékát összegyűjteni, hogy legfontosabb kampányígérete egy, a kerületben felállítandó huszonöt méter magas szobor volt, amit róla mintáznának. Ugyancsak a Hegyvidéken párttársa, Döme Zsuzsanna hajszálnyival még ezt az eredményt is felülmúlta, ő 15,9 százalékot kapott. Döme Zsuzsanna egyébként az új polgármester, Baranyi Krisztina javaslatára Ferencváros alpolgármestere lett.
A fővárosban nemcsak itt értek el a korábbiakhoz képest kimagasló eredményt, hiszen kompenzációs listáról lesz képviselőjük a XII. mellett a II., a XIV. és a XV. kerületben is. Annak pedig már a fele sem tréfa, hogy a Bács-Kiskun megyei Fülöpjakabnak a párthoz kötődő polgármestere lesz a következő öt évben. Bodor Sándor most hivatalosan független jelölt volt, a tavalyi országgyűlési választáson azonban a Kutyapárt színeiben indult, ma is az MKKP tagja. Bodor tavaly rengeteg új halastavat, a kitermelt földből pedig szánkódombokat ígért, amelyek alkalmasak lesznek „olyan speciális nemzetközi versenyekre is, mint a kerékpáros horgászat és a korcsolyás szánkózó biatlon”.
Kutyából nem lesz szalonna?
A Kutyapártot 2006-ban alapították Szegeden azzal a céllal, hogy élvezhetővé tegyék a szerintük unalmas választási kampányt a szavazók, illetve idegesítővé a politikusok számára. A tavaszi választásokon már be nem jegyzett politikai pártként kampányoltak. Négy év múlva saját programmal is előálltak, amelyben az örök élet, az ingyensör és az adócsökkentés mellett olyan, szintén viccpárthoz méltó elemek szerepeltek, mint a szegedi űrállomás bolygóközi űrkikötővé fejlesztése vagy a Jamaicába irányuló puliexport beindítása.
Az már kevésbé volt vicces, hogy a 2016-os kvótanépszavazás előtt ellenkampányt szerveztek, amelynek keretében érvénytelen szavazat leadására buzdítottak. Ugyanakkor azzal, hogy a plakátkampányukhoz a pénzt közösségi finanszírozással gyűjtötték össze az interneten – nem is keveset, néhány hét alatt több mint huszonnyolcmillió forintot –, megmutatták, hogy bizonyos esetekben nagyobb mozgósítási potenciál van bennük, mint a baloldali ellenzék hagyományos pártjaiban.
Gerillamódszereikkel – faültetések, buszmegálló-építések vagy járdafestés – gyorsan növelték ismertségüket és népszerűségüket a fiatalok körében. Szokatlan kampánytechnikáiknak köszönhetik, hogy októberben immár több helyütt tíz százalék fölötti eredményt értek el. Ahogy a viccpártok többsége, a Kutyapárt is ellenzékinek számít, így a protestszavazatokból is jut nekik. Éppen ezért tavaly a választások után kaptak is a fejükre, amiért nem álltak be az ellenzéki tornasorba, az LMP mellett őket tették meg bűnbaknak a kudarcért.
A viccpárt az önkormányzati választással mérföldkőhöz érkezett, hiszen számos jelöltjüknek kell felelősségteljes pozícióval megbirkóznia. A kérdést többen is nekik szegezték már: mi lesz akkor, ha nyernek? A polgármesterré választott Bodor Sándor programjából idézünk: meglévő kerékpárút javítása, újraaszfaltozása. Buszvárók, esőbeállók építése, a szabadidőpark melletti főút szélére szalagkorlát, ingyenes WIFI telepítése a faluközpontba, székelykapu. Mindez elég messze van a korábban emlegetett „korcsolyás szánkózó biatlontól”. Poén nincs benne, viszont egy első ránézésre reálisnak látszó polgármesteri program.
Öt perc az örök élet
Kovács Gergely pártelnök viszont képviselőként is törekszik a humorra. Megkérdeztük, mikor kezdik az ingyensör mérését. Azt a választ kaptuk: ők soha nem részletezték, hogy ki kapja a térítésmentes szolgáltatást.
– Engem már elég sokszor meghívnak sörre, tehát ez részben így már meg is valósult, egyébként is szerencsésebb egy tesztidőszakot végigvinni, nem csak úgy ráereszteni a felkészületlen társadalomra az ingyensört – mutat rá az újdonsült képviselő.
Hozzáteszi, az örök életet is próbálgatják már, egyelőre ötperces időintervallumon belül, de még folyik a tapasztalatok kiértékelése. Amit viszont komolyan gondol, az a kampányígéreteinek betartása, ami a már említett huszonöt méteres szobor, a saját fizetésének megemelése, illetve az utcájának a leaszfaltozása.
– Az utcának a szomszédaim is örülnének, és remélem, a szobor esetében sem fog szembemenni az önkormányzat a választók akaratával – viszi tovább a humoros vonalat Kovács Gergely.
Persze lesznek a korábbi faültetésekhez hasonló kézzelfogható ötleteik is, az sem baj, ha ezeket a testület nem támogatja, majd megcsinálják gerillamódszerekkel. Azt a pártelnök is látja, hogy a következő két év meghatározó lesz számukra, de reméli, 2022-ben az MKKP bekerül a parlamentbe.
Az ellenzéki összefogásról azonban megvan a saját véleménye. Úgy véli, nem feltétlenül jó, ha csak két oldal mérkőzik egymással, jobb, ha az emberek három vagy akár négy párt közül is választhatnak. Ezért nem tervezi, hogy a következő választáson beálljanak az ellenzéki összefogásba. Viccnek szánta vagy sem, két év múlva kiderül. Októberben mindenesetre óvatos volt a Kutyapárt, ahol veszélyeztették volna az összellenzéki jelöltet, ott eleve nem indultak. Ahol viszont igen, ott tény és való, hogy nem léptek be a szivárványkoalícióba.
Puha és kemény feltétel
– Alighanem az a reális, ha a Kétfarkú Kutya Párt szereplését protestszavazásnak tudjuk be. Vagyis nem arról van szó, hogy a választók jobban vonzódnak a viccpárthoz, mint előtte, hanem arról, hogy a viccpárt léte és indulása menekülési útvonalként szolgálhat azok számára, akik elégedetlenek a regnáló kormánypártok politikájával, ám vonakodnak az ellenzékre szavazni – mondta a Demokratának Paár Ádám történész-politológus. – Párhuzamba állítható az önkormányzati választás a 2011-es németországi tartományival, amely során a Párt a Munkáért, a Törvényességért, az Állatok Védelméért, az Elitek Előmozdítására és Alapvető Demokratikus Kezdeményezés nevű viccpárt (PARTEI) Hamburg öt kerületében több szavazatot szerzett, mint a liberálisok, a Szabad Demokrata Párt (FDP). Hogy a viccpárt erősebbé vált, mint az FDP, erős jelzés volt az öt kerület választóinak részéről az akkor a CDU-val koalíciós partnerként kormányzó liberálisoknak.
A történész-politológus hozzátette: a protestszavazatok ugyanakkor nem jelentenek örök időkre szóló elkötelezettséget. Vagyis ahogyan a viccpárt nyert, úgy el is vesztheti szavazóit, ha azok értelmét látják, hogy egy nagyobb erőre voksoljanak. Paár Ádám szerint elvben elképzelhető, hogy egy viccpárt akár a parlamentbe is bejusson, hiszen az EP-nek is van két viccpárti képviselője, ám mint mondta, egyes tényezők óvatosságra intenek ezzel kapcsolatban.
– A viccpártok parlamentbe kerülését befolyásolja egy, hogy úgy mondjam, puha és egy kemény feltétel. A puha a kulturális hagyományokat jelenti, magyarán hogy az adott társadalom mennyiben értékeli a humort. A kemény feltétel alatt a pártrendszer szerkezete, valamint a pártokkal való elégedetlenség értendő – fejtette ki a politológus. – Magyarországon a kulturális hagyományok annyiban nem kedveznek a viccpártoknak, hogy a politikai kultúrát a nagy fokú megosztottság és az ebből fakadó barát-ellenség logika jellemzi: az erős ideológiai blokkosodás miatt egy viccpárt könnyen a két ideológiai oldal közötti pofozógép pozíciójában találhatja magát.
Paár Ádám megjegyezte, a pártrendszer átalakulóban van. Az MSZP kezd összeomlani, ugyanakkor a DK erősödik, és a liberális pólus vezetője egyértelműen a Momentum. Az új formációknak tehát van terepük, és elvben a Kétfarkú Kutya Párt is profitálhat a növekvő protestérzületből. Bár a viccpártok még ha bekerülnek is egy-egy önkormányzatba vagy a parlamentbe – igaz, utóbbira Dániát és az Európai Parlamentet leszámítva nem volt példa –, akkor is csak kis pártok maradnak.
