Koncz Zsófia az Európai uniós családpolitikai kitekintő 2024 című kötet bemutatójával kapcsolatban szervezett konferencián a részletekről elmondta, hogy a korábban új lakóingatlanra felvett csok-támogatás átvihető lenne használt lakás vásárlására, nem kellene kivárni az ötéves tilalmi időszakot, a csok plusz esetében pedig nem kellene végtörleszteni, ha a család másik házba költözik.

Hirdetés

Továbbá meghosszabbítanák a támogatással vásárolt ingatlanba történő bejelentkezés és a jelzáloghitel-csökkentési támogatás igénylésének határidejét, valamint a csok plusz a múlt év végén világra jött koraszülöttek után is igényelhető lenne – ismertette az államtitkár.

A kormány az Európa Unió soros elnökeként is igyekszik napirenden tarani a demográfia kérdését, ennek részeként szervezik meg csütörtökön a Generációk együttműködése a versenyképes jövőért című konferenciát – emelte ki Koncz Zsófia, megjegyezve, hogy a generációk közötti együttműködés erősítése szintén fontos a kormánynak.

A kormány 2010 óta családbarát fordulatot hajtott végre, amelynek köszönhetően jelenleg több mint 30 féle családpolitikai intézkedés érhető el, ezek pedig három fő területet céloznak: az anyagi helyzet javítását, az otthonteremtés elősegítését, valamint a munka-magánélet egyensúly megteremtésének könnyítését – mondta az államtitkár.

Koncz Zsófia elmondta azt is, hogy a most bemutatott kötet kutatásai alapján Magyarország három területen az EU élvonalába tartozik: a lakhatási támogatás, a szülési szabadság és csecsemőgondozási díj, valamint az adókedvezmények tekintetében.

Utóbbival kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a „következő nagy terv” a családi adókedvezmények megduplázása.

Fűrész Tünde, a KINCS elnöke közölte, hogy a most megjelent kötet – amely folytatása egy hasonló, 2019-es kiadványnak – egy az idei évre vonatkozó „pillanatkép”, betekintés az EU tagállamainak családpolitikájába, kísérlet az összehasonlításra, valamint jó lehetőség, hogy megtalálják a különböző országok közös pontjait és jó gyakorlatait.

Pillók Péter, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány igazgatója a családalapítással összefüggő tényezőket mutatta be Magyarországon és az EU-ban a 30 országban végzett Európa-projekt kutatás alapján.

Korábban írtuk

Az eredmények szerint az európaiak 88, a magyarok 98 százaléka tartja fontosnak a családot, az ideális gyerekszámnak pedig a kettőt tartják a megkérdezettek.

Az európaiak 53 százaléka szerint segíteni kell a fiatalokat a gyerekvállalásban, 81 százalékuk szerint pedig ez az államnak is feladata, ugyanez az arány a magyarok esetében 85 és 95 százalék.

Azzal a felvetéssel, hogy a bevándorlás helyett a helyi családokat támogassák inkább az államok az összes megkérdezett 68 százaléka értett egyet, a magyaroknak pedig 88 százaléka.

Makay Zsuzsanna, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa az európai demográfiai tendenciákról elmondta, hogy folyamatosan nő a születéskor várható élettartam, emiatt idősödő népességgel néz szembe Európa, miközben minden régióban a reprodukciós szint alatt van a teljes termékenységi arányszám és csökken a szülőképes korú nők aránya is.

Az öregedés és a munkaképes korú lakosság várható csökkenése nagy kihívások elé állítja a kontinenst – hívta fel a figyelmet.

Mészáros Árpád József, a KINCS stratégiai és koordinációs elnökhelyettese a családpolitika európai uniós aspektusait mutatta be rámutatva, hogy Magyarország az elnöksége során a demográfiai kérdéskört a legmagasabb szinten tartja azt hangsúlyozva, hogy a terület maradjon nemzeti hatáskör, de az EU megtalálhatja azt a szerepkört, amelyben erőforrásokat mozgósíthat a családok érdekében.

Szólt arról is, hogy az elmúlt években uniós szinten elmozdulás történt a demográfia témájában, és elkezdtek „visszatérni ahhoz a megközelítéshez, amely figyelembe veszi a családokat”. Kiadtak például egy „demográfiai eszköztárat”, amely már nem a migráció ösztönzését tartja a legjobb válasznak, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a legfontosabb témák között szerepelteti a demográfia kérdését.

Kállay-Kisbán Kriszta, a KINCS nemzetközi irodavezetője a vizsgált 27 tagország családpolitikai intézkedéseit bemutatva közölte, hogy a szülési szabadság alapvető jog az unióban, de időtartama és az ellátás összege változó a különböző országokban. Családi pótlék is elérhető mindenhol, de 16 országban a család jövedelemi és vagyoni helyzetétől függ.

Valamilyen adókedvezményt 23 ország nyújt a családoknak, négy tagállamban nincs ilyen intézkedés, lakhatási támogatás pedig 12 államban egyáltalán nincs, három országban lakásvásárlási támogatás érhető el, a többiben pedig lakbértámogatás igényelhető.