Sem elnöke, sem alelnökei nincsenek múlt hét közepe óta az Országgyűlés és az állam pénzügyi-gazdasági ellenőrző szervének, az Állami Számvevőszéknek, amely széles körű ellenőrzési joggal bír minden olyan területen, ahol közpénzt használnak és kezelnek, a pártoktól a felsőoktatáson át az egyházakig, az önkormányzatoktól a hitelintézeteken keresztül a nyugdíjpénztárakig. Az ÁSZ elnöke ellenőrzi a hitelfelvételekre vonatkozó szerződéseket, véleményezi az államháztartás pénzügyi műveleteit, beleszólhat az APEH elnökének kiválasztásába, vagy is az aktuális kormányzat szempontjából egyáltalán nem elhanyagolható annak a jelentősége, ki az ÁSZ elnöke és kik a helyettesei. Mivel az ÁSZ elnöki és alelnöki posztja csak kétharmados támogatással tölthető be, idén októberben az MSZP Göndör István szocialista politikust szerette volna kineveztetni alelnöknek, ennek fejében újra jelölték volna Kovács Árpádot az elnöki székbe.

Végül azonban megválasztott helyettes vezetők nélkül járt le Kovács Árpád mandátuma, így jelenleg Csapody Pál, a szervezet főtitkára az első számú, de csak részjogkörökkel rendelkező vezető.

Kovács Tibor, az országgyűlés Számvevőszéki Bizottságának MSZP-s elnöke szerint a Fidesz próbált diktálni azzal, hogy Kovács Árpád újraválasztása mellett a két alelnököt is meg akarta választatni Sepsey Tamás és Naszvady György személyében.

A jelölés elmaradása egyben azt is jelenti, hogy leghamarabb jövő februárban dönthet az országgyűlés az Állami Számvevőszék következő vezetőjének személyéről. Mint Tállai András, a bizottság fideszes tagja a Demokratának elmondta, az MSZP politikai megoldást akart, vagyis azt, hogy egyik alelnöknek Göndört delegálják a szocialisták, és a Fidesz is megnevezhet egy alelnököt, ám a Fidesz szakmai alapokon kívánja a kérdést kezelni, ezért szerette volna elérni a megkérdőjelezhetetlen szakmai felkészültséggel bíró Sepsey és Naszvady alelnöki jelölését is.

– Nem látom értelmét annak, hogy februárban, a jelenlegi parlament utolsó ülésnapjain szülessen döntés az ÁSZ elnökének 12 éves megbízatásáról, ezt a nagy horderejű kérdést valószínűleg már csak az új országgyűlés tudja majd rendezni – mondta Tállai András.

Új ÁSZ-elnökre márpedig igen hamar szükség van, hiszen jövő év derekán a 2009. évi zárszámadási törvény, jövő ősszel pedig a 2011-es költségvetés tervezete kapcsán a Számvevőszéknek véleményt kell formálnia, ráadásul a hitelfelvételek kapcsán is szerepet kap a szervezet elnöke. Az IMF-hitelt ugyanakkor számvevőszéki kontroll nélkül is felveheti a kormány.

A Pannon Puma évei

Az Állami Számvevőszék Kovács Árpád elnökségének 12 éve alatt meglepően nyíltan, lehetőségeit, hatásköreit jól kihasználva látta el ellenőrzési feladatát, gyakorlatilag minden kormánynak meggyűlt a baja az ellenőrző szervvel. Még az Orbán-kormány idején, 2000 júliusában ítélte meg úgy az Állami Számvevőszék, hogy a Honvédelmi Minisztérium helyenként pazarlóan gazdálkodik. Példaként a SZU-22-es repülőgépeket említette a szervezet jelentése, amelyeket először költséget nem kímélve felújítottak, majd kivontak a légvédelemből. A Számvevőszék hiányolta a rendszerezett információkat a kincstári vagyon, köztük az utak, műemlékek értékének nagyságáról is. Az ÁSZ szerint tíz éve százötvenezer állami tulajdonú ingatlanról nem voltak adatok, nem volt megfelelő információ, tulajdonosaik, kezelőik ismeretlenek voltak. Az ÁSZ a polgári kormány időszakában kritikával illette a földművelésügyi minisztériumhoz tartozó Agrárinnovációs Kht. és az FTC közötti reklámszerződést is, 2001 szeptemberében pedig az Országimázs Központ közbeszerzési gyakorlata váltotta ki a számvevők bírálatát.

Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök 2002-es hatalomra kerülésekor elégedettségét fejezte ki az Állami Számvevőszék működésével kapcsolatban, ugyanakkor kormányának nem kellett sokat várnia Kovács Árpád szervezetének első kritikáira. A 2003-as költségvetés áfa-előirányzatát feszítettnek, az egyszerűsített vállalkozói adóbevételeket pedig túltervezettnek találta az Állami Számvevőszék. 2003 májusában az ÁSZ robbantotta a bombát a Magyar Televízióban, mert kiderült, hogy a köztelevízió – a BKV gyakorlatát megelőzve – összesen 300 millió forint búcsúpénzt fizetett ki azoknak a munkatársaknak, akiket aztán tovább foglalkoztattak, a felvett állami hiteleket pedig másra fordították, mint amire igényelték. 2005 februárjában a Veres János által APEH-elnöknek jelölt Szikora Jánossal kapcsolatos szakmai ellenérzéseit fogalmazta meg nyíltan Kovács Árpád. 2005 közepén az Informatikai és Hírközlési Minisztériumnál vizsgálódtak a számvevők, megállapításaik szerint Kovács Kálmán akkori miniszter több milliárd forint felhasználásáról döntött úgy, hogy arra nem volt jogosultsága.

ÁSZ-bírálat érte a „kakaóbiztos számítógépek” néven elhíresült óvodai számítástechnikai eszközbeszerzést, 2005 végén pedig fény derült a „trükkök százainak” egyikére, az autópálya-elszámolások körüli átverésre. Az MSZP által alkalmazott PPP-ötlet szerint az Állami Autópálya Kezelő Rt. hitelt vett fel az autópálya-építésre, amit nem az állami költségvetésen belül akartak elszámolni. A káros gyakorlatot, amire az ÁSZ is felhívta a figyelmet, az EU egyértelműen szabályellenesnek ítélte.

2006-ban a Miniszterelnöki Hivatal működését vette górcső alá az ÁSZ, megállapítva, hogy a szervezetben a Gyurcsány-féle racionalizálás szerint két beosztottra egy főnök jutott, a politikai tanácsadók száma pedig sokszorosan túlhaladta a törvényben engedélyezettet, miközben a személyi juttatások megkétszereződtek a korábbi időszakhoz képest.

Megfúrt pénzszivattyúk

Az ÁSZ a szocialisták által gerjesztett adósságspirált is analizálta. Jelentésük szerint az adósság éves növekedése 2000-ben és 2001-ben 500 milliárd forint alatt maradt, 2002-ben háromszorosára nőve 1504 milliárd forintot tett ki, 2003-tól pedig beállt évi 1000 milliárd forintra. Az ÁSZ 2008-ban arról is jelentést írt, hogy az elmúlt években úgy költött el a költségvetés 1500 milliárd forintot gazdaságfejlesztésre, hogy elfelejtették rögzíteni, mi is számít a gazdaság fejlesztésének. A pénzköltés a számvevőszék szerint különösen céltalan volt, hiszen az ország versenyképessége hét év alatt nyolc hellyel romlott, a foglalkoztatottság alig bővült.

Kovács Árpád helyenként kemény kritikával illette az államszervezet működését is. Mint egy előadásán fogalmazott, „a korrupciót Magyarországon az államszervezet kiszámíthatatlan működése generálja, hiszen az egyik évben jelentős a túlköltekezés, különböző fejlesztésekkel, magántőke bevonásával indított úgynevezett ppp-programokkal, autópálya-építésekkel, a következő évben pedig e programokat törlik a büdzséből.”

2008 júliusában az ÁSZ megállapította, hogy a MÁV nem kap elegendő pénzt feladatai ellátásához, amihez pedig hozzájut, azt a lehető legrosszabbul költi el. A Számvevőszék bírálta a mellékvonalak bezárását, a MÁV ingatlangazdálkodását, a MÁV Cargo előkészítetlen, célszerűtlen, Kóka János miniszter által mégis sikersztorinak minősített privatizációját is. 2008-ban a sztrádaépítésekkel kapcsolatos szabálytalanságokra derült fény, a kivitelezők kiválasztása során mellőzték az igazi versenyt, nem volt előzetes állami költségbecslés, az építési határidők csúsztak, és folyamatosan drágultak a beruházások. A négyes metró ügyében utalványozási szabálytalanságokat tártak fel a számvevők, a kormányzati negyed is az ÁSZ kritikájának tárgya lett, mivel a számvevők szerint használhatatlan tervdokumentációkért milliárdokat fizetett ki az állam. Éles kritikát kapott a sürgősségi betegellátás kapcsán az Egészségügyi Minisztérium is, miután az ÁSZ éles kritikával illette a kórház-privatizációkat is, megítélése szerint nem vizsgálták, hogy a befektetőknek van-e pénzük egyáltalán, az állammal szerződő vállalkozók inkább vitték, és nem hozták a pénzt.

Kovács Árpád sommás véleményt fogalmazott meg a korrupció ellen küzdő, ugyanakkor következetlenül eljáró állami modellel kapcsolatban is, amely mindig kitalál valamilyen új intézményt, ezzel újabb korrupciós csatornát létrehozva. 2009-ben a Gyurcsány Ferenc időszakában előkészített és a Bajnai-kormány idején meglódult sukorói ingatlanberuházás kapott kíméletlen ÁSZ-kritikát, jelentése alapján a telekcsere-szerződés a polgári törvénykönyv alapján semmisnek tekinthető.

2009-ben súlyos állításokat fogalmazott meg az ÁSZ a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel kapcsolatban is, hibáztatva az MNV-t a Malév privatizációja, a Magyar Posta székházával kapcsolatos értékesítés, illetve a sukorói ingatlancsere ügyében, továbbá nyilvántartásokat, szabályzatokat sem találtak rendben a számvevők az ellenőrzéseknél. A megállapítások utóbb Tátrai Miklós elnök a Fidesz által régóta szorgalmazott menesztéséhez vezettek.

Udvarhelyi István