Konzervatív háttérintézmények

Tudni, hogy kik vagyunk és honnan jöttünk, érteni és formálni világunkat, az információk okos rendszerezésével stratégiákkal építeni a jövőt – ezt szolgálja az egyre kiterjedtebb intézményhálózat.

Velünk élő múlt

A történelmi igazmondás nem önmagáért való. Erősíti a társadalom önismeretét, a nemzet identitástudatát. Ezért nagy jelentőségűek a 2010 után a polgári kormány támogatásával létrejött történetkutató intézmények, amelyek ismeretterjesztéssel, könyvek, folyóiratok kiadásával is foglalkoznak. Tudományos eredményeik befolyásolják a kormány emlékezetpolitikai döntéseit.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTKA) 1999-ben jött létre, és mára a hazai tudományos élet kiemelkedő intézményévé vált. Egyrészt történelem- és társadalomtudományi kutatásokat, másrészt közművelődési, oktatási tevékenységet folytat: szándéka szerint védi, erősíti és gyarapítja a magyar kulturális értékeket. Az alapítvány könyvkiadói tevékenységet is végez. Eddig több mint százötven kötete látott napvilágot „A KKETTKA a magyar és kelet-közép-európai történelem, benne a politikai viszonyok és a társadalmi valóság kutatását, elemzését tekinti fő feladatának. Különös figyelmet fordít az 1917-től napjainkig terjedő időszakra, kiemelten koncentrálva a diktatúrák történetére” – mondja az alapítvány főigazgatója, Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, egyetemi tanár. A KKETTKA működteti a Terror Háza Múzeumot, a XX. Század Intézetet, a Kommunizmuskutató Intézetet, a XXI. Század Intézetet és a Kertész Imre Intézetet.

„A kommunizmus ne­vében elkövetett bűnök feltárása, a különböző állampárti diktatúrák tényanyagának historiográfiai feldolgozása csak a szovjet birodalom összeomlása, valamint a kelet- és közép-európai államok antikommunista forradalmai után kezdődhetett meg. Ezen a kutatási területen még ma is sok a fehér folt, a feltáratlan fejezet. A kommunista propaganda pedig, amely több mint fél évszázadon át Nyugaton és Keleten egyaránt mérgezte a közgondolkodást, ma is érezteti hatását” – állítja Fekete Rajmund történész, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója. A kommunizmus körüli viták története egyáltalán nem ért véget. A kommunizmus nemzeti keretek lebontását célzó törekvése jó táptalajt adott a globalisták világnézetéhez. Ez Magyarországon személyi értelemben is megvalósult: a korábbi kommunista elit egy része ma ugyanolyan lelkesen száll síkra a föderális Európai Egyesült Államokért, a globalizmus érdekeiért, amilyen lelkesen igyekezett végrehajtani egykor a Moszkvából érkező utasításokat. Ezért a Kommunizmuskutató Intézet elsődleges célja, hogy összegyűjtse és bővítse a kommunizmussal kapcsolatos kutatások eredményeit, feltárja az 1917-ben államszervező erőként is megjelenő totális eszmerendszer történetét, bemutassa jelenkori leágazódásait, és megismertesse a fiatal generációkkal a kommunizmus bűneit, rémtetteit.

A Magyarságkutató Intézet 2019. január 1-jén kezdte meg működését, az elmúlt években tudományos módszerekkel igazolta a magyarság, illetve az Árpád-ház hun kapcsolódását. Az intézet főigazgatója tavasz óta dr. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának volt tárcavezetője. Olyan kutatások kezdődtek a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amelyekre korábban nem volt lehetőség, és amelyek segítséget nyújtanak a magyar őstörténet feltérképezésében. Az archeogenetika mellett elengedhetetlen a nyelvtörténet, az írott források alaposabb elemzése: az arab, bizánci, latin nyelvű krónikák, a kínai évkönyvek, az óperzsa források és az örmény kolostorok pergamenjeinek a tanulmányozása, fogalmazza meg küldetése lényegét a Magyarságkutató Intézet.

A tervek között szerepelnek a további közös munkák a Mongol Tudományos Akadémiával, az Árpád-házi és vegyes házi uralkodók csontmaradványainak vizsgálata, a székesfehérvári osszárium anyagát érintő munkálatok, az abasári feltárás és más kiemelt régészeti helyszínek feltárása. A Sanghaji és az Ankarai Múzeummal is megállapodás született egy nagyszabású hun témájú kiállítás lebonyolításáról. A Magyarságkutató Intézet tevékenységét olyan szakemberek is támogatják a Tudományos Tanácsadó Testület tagjaiként, mint Bíró Zoltán, Hoppál Mihály, Klinghammer István, Raffay Ernő, Szakály Sándor és Szentirmay Zoltán.

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) történészekből álló, ötfős testület. A bizottság, valamint az általuk irányított kutatóintézet legfontosabb feladatai a kommunista diktatúra korszakának tudományos feldolgozása, valamint az áldozatok emlékezetének megőrzése. Az NEB az elmúlt közel egy évtizedben szakmai partnereivel együttműködésben lefolytatott hiánypótló alapkutatásaival a diktatúra hatalmi működésének számos fontos részletét tárta fel. A felgyűlt ismeretanyag minél szélesebb körhöz történő eljuttatása érdekében 2014 óta több mint félszáz kiadványt jelentetett meg, számos konferenciát és kiállítást szervezett, internetes adatbázisokat és tematikus honlapokat indított, valamint közel kétszáz életútinterjút tett közzé. A fiatalokat többek között ismeretterjesztő filmek, rendhagyó történelemórák, sőt egy színdarab, a Magyar hősök című előadás segítségével igyekszik megszólítani. Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke így összegezte fő céljaikat: arcokat és történeteket kell társítani a diktatúrához, hogy ne merüljön feledésbe, mit is jelentett valójában a kommunista uralom Magyarországon.

A 2013-ban alapított Nemzeti Örökség Intézete a kollektív emlé­kezet szempontjából jelképerejű történelmi helyszínek vagyonkezelője és működtetője. Ilyen többek között a Fiumei úti sírkert, az Új Köztemető Nemzeti Gyászparkja és számos történelmi emlékhely. A Móczár Gábor vezette intézet tavaly indította el a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programot.

A Rendszerváltás Törté­netét Kutató Intézet és Levéltár (Retörki) feladata, hogy mind a tudomány, mind a tudományos ismeretterjesztés eszközeivel elősegítse a rendszerváltás, illetve az egész XX. századi magyar történelem jobb megismerését. Ennek érdekében tudományos kutatásokat végez különösen a rendszerváltás, a Kádár-korszak és 1956 vonatkozásában. Az Intézet kutatási eredményeit konferenciákon, szakmunkákban, illetve a Rendszerváltó Szemle című tudományos folyóiratában ismerteti. A közelmúltban hat kötet látott napvilágot a rendszerváltás témakörében útjára indított forráskiadvány-sorozaton belül. A szélesebb közvélemény tájékozódását az 1944–2012 közötti időszakot taglaló online kronológia segíti, amelynek tudástárában számos életrajz, eredeti dokumentum, illetve kép, hang- és mozgóképanyag található. Az intézetet 2013-ban jött létre.

A kommunizmus bukása után alig több mint egy évtizeddel létrehozott Terror Háza Múzeum méltó emléket állít a nyilas és a kommunista terror áldozatainak, nevükön nevezi a bűnösöket, és bemutatja a XX. századi totális diktatúrák emberellenes tetteit. A Terror Háza Múzeumban végre szabadon emlékezhetnek meg a magyarok a diktatúrák áldozatairól és hőseiről. Az elmúlt 21 év alatt a magyar szabadság és függetlenség egyik legerősebb szimbóluma, az ország egyik legnépszerűbb múzeuma, történelmi emléknapok központi helyszíne, középiskolás diákcsoportok kihagyhatatlan programja, útikönyvek része, külföldiek első számú úti célja, az áldozatokra és a hősökre emlékezni akarók nemzeti emlékhelye lett.

Az intézmény állandó kiállítása mellett minden évben új időszaki tárlataival és rendszeres kültéri tablókiállításaival várja a látogatókat. Otthont ad számos történelmi és közéleti kerekasztal-beszélgetésnek, konferenciának, könyvbemutatónak és megemlékezésnek. Különös figyelmet szentel a fiatalok oktatásának: rendhagyó történelemórákat szervez középiskolás diákoknak.

Magyarország Kor­mánya a 373/2013. (X.25.) számú rendeletével hozta létre a Veritas Történetkutató Intézetet, amely 2014. január elsején kezdte meg működését. Az Intézet fő feladata az elmúlt másfél évszázad sorsfordító politikai és társadalmi eseményeinek hiteles, nemzettudatot erősítő tudományos feldolgozása és ismeretterjesztő igényű bemutatása. Ezen túlmenően a kárpótlási iratanyag szaklevéltári kezelése. Az intézetet Szakály Sándor történészprofesszor vezeti. A Veritas szakmai tevékenységében a legfontosabb a dualista állam (1867–1918), a két világháború közötti, valamint az 1944-től 1994-ig tartó időszak politika-, társadalom- és eszmetörténetének tárgyilagos bemutatása. Mindehhez az intézeten belül három kutatócsoport alakult: Dualizmus-kori Kutatócsoport (1867–1918); Horthy-kori Kutatócsoport (1918–1945) és az 1945 utáni Kutatócsoport (1945–1994). Az intézet mindhárom kutatócsoportja több újdonságot tárt fel a megalakulás óta eltelt kilenc és fél év folyamán. Az 1945 utáni kutatócsoport most például Antall József kormányüléseken elhangzott, napirenden kívüli beszédeinek kiadásán dolgozik. Az intézet rendszeresen megjelenő kiadványai három csoportba sorolhatók. Ez a Veritas Évkönyv, a Veritas Könyvek és Veritas Füzetek sorozata. A kiadványok bemutatása mindig ünnepi esemény. A könyvek prezentálására az intézet a közélet és a szakma jeles képviselőit kéri fel.

A XX. Század Intézet intézet fiatal kutatók bevonásával tesz kísérletet arra, hogy újragondolja a múlt század történelmét. Feladata e történelmi időszak tudományos vizsgálata a magyar és a kelet-közép-európai történelem politikai és társadalomtudományi tényeinek, összefüggéseinek kutatása, feldolgozása és bemutatása. Különösen fontos, hogy az intézet ösztönözni szeretné a diktatúrák mélyreható elemzését és összehasonlítását is. Az intézet havi rendszerességgel készíti Félmúlt című történelmi műsorát, és a Szöveg című podcast sorozatát. Kuriózumnak számít az oral history gyűjteményéből válogatott Arcok a múltból című interjúsorozata. Az intézet feladataihoz, céljaihoz illeszkedő rendezvényeket, konferenciákat, szakmai beszélgetéseket, könyvbemutatókat, valamint ismeretterjesztő programokat is szervez. Baczoni Dorottya történész, igazgató elmondta, hogy kiemelt küldetésüknek tekintik a fiatal kutatók bekapcsolását a tudományos életbe, valamint a történelem iránt érdeklődő fiatal generációk megszólítását.

Érteni kell a kort

Rendkívül fontos, hogy a társadalom pontos képet alkothasson magának korunk valóságformáló és meghatározó eseményeiről: politikáról, gazdaságról, környezetvédelemről, háborúról, bármiről. E kép kialakításában játszanak meghatározó szerepet az elemzésekkel, azaz az események értelmezésével foglalkozó polgári, konzervatív beállítottságú intézetek. Folyamatosan emelik a nemzet tudatosságának szintjét. Ebben szellemben adnak ki fontos könyveket és folyóiratokat, szerveznek konferenciákat, kerekasztal-beszélgetéseket, illetve műsorokat a médiában.

Az Alapjogokért Központ idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. Még 2013-ban Szánthó Miklós, Kovács István és Törcsi Péter azzal a nem titkolt szándékkal hozták létre az intézetet, hogy a magyar jobboldal szellemi, intellektuális és gyakorlati építkezését segítsék Kárpát-medencén innen és túl. A háromfős egyetemi baráti társaság mára Magyarország egyik legnagyobb konzervatív jogi elemzőintézetét építette fel. A központ hitvallásának centrumában az Isten, haza, család értékegyüttese áll, ezért alapítása óta feladatának tartja, hogy ellensúlyt képezzen a progresszív ideológiát képviselő csoportok legveszélyesebb elképzeléseivel szemben. Ennek köszönhető az is, hogy az Alapjogokért Központ volt az első elemzőintézet, amely felhívta az emberek figyelmét a genderideológia és az LMBTQ-lobbi kiskorúakat veszélyeztetető fenyegetéseire. Az intézet életének fontos állomása volt a 2022-ben Budapesten megrendezett első európai CPAC, azaz a nemzetközi jobboldal konferenciája. 2023-ban ismét Magyarországon sereglettek össze a Föld minden tájáról a jobboldali, hagyományos értékek mellett kiálló gondolkodók és vezető politikusok. Az újabb konferencia ismét igazolta, hogy szuverenitásunk, szabadságunk, vallási hagyományunk, családjaink és nemzeteink védelme iránt mindenütt óriási igény mutatkozik.

Különleges képzést kínál a 21 és 35 év közötti keresztény fiataloknak az Aquinói Szent Tamás Ökumenikus Közéleti Akadémia. Ez a képzés a kereszténység, a család és a nemi identitás, valamint a nemzeti hovatartozás érzésének megerősítésére törekszik. Komplex, teljes emberre ható oktatás folyik itt olyan tantárgyak segítségével, mint például a teológia, a történelem, a politológia, a magyar irodalom, és így tovább. Az intézmény célja, hogy olyan magasan képzett, példamutató, közösségszervező fiatalokat adjon a társadalomnak, akik segítenek kivezetni korunk emberét az individualizmus csapdájából. Az intenzív oktatási programot a Kárpát-medence különböző tájaira szervezett tanulmányi utak, neves professzorok előadásai, valamint közösségi és lelkiségi programok teszik teljessé. Az államilag akkreditált képzés tandíjmentes és bentlakásos jellegű. Azokat a fiatalokat várja az intézmény, akik közösségben szeretnék megélni hitüket, és nyitottak a közéleti kérdésekre, hangsúlyozza Kazatsay Ádám, az akadémia operatív igazgatója.

A Magyarság Háza 2011-ben kezdte meg működését. A minden magyar összetartozását jelképező intézmény célja a Magyarország határain belül, valamint a külhonban élő magyarok és magyar közösségek egymás közötti kapcsolatainak bővítése és erősítése, a magyarság értékmegőrző képességének, szülőföldön való boldogulásának segítése. Ennek érdekében a Magyarság Háza a tradíció és a modernitás jegyében a külhoni kulturális teljesítményeket bemutató közhasznú programokkal várja a különböző korosztályba tartozó érdeklődőket, mondja Csibi Krisztina igazgató. Film, színház, muzsika, irodalom, képzőművészeti, történeti és fotókiállítás, sőt szabadegyetemi előadás is szerepel a kínálatban.

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) a Kárpát-medence legnagyobb tehetséggondozó intézménye, jelenleg 28 helyszínen több mint hétezer diák vesz részt ingyenes programjaiban. Az MCC ideológiailag független, de nem értéksemleges intézményként definiálja magát. Az MCC egyik hangsúlyos közös alapértéke, hogy hisz a közösség erejében, és hogy az ember csak közösségek tagjaként tud kiteljesedni. Célja aktívan közreműködni egy olyan tehetséges, széles látókörű, nyelveket beszélő, nemzetközi tapasztalatok birtokában lévő nemzedék formálásában, amely a magyar érdekeket képviselve, a globális verseny közepette is magabiztosan részt tud venni a magyarság jövőjét meghatározó hazai és nemzetközi vitákban és döntésekben, így Magyarország kulturális, gazdasági, társadalmi elitjének méltó képviselője lehet, tájékoztat Szalai Zoltán, a kollégium vezetője. Az MCC nemzetközi ösztöndíjakat is kínál hallgatóinak, akik így a világ számos országában szerezhetnek tapasztalatokat. Tavaly létrejött egy nemzetközi tudásközpontháló egy brüsszeli képzési központtal, a bécsi Modul Egyetemben való többségi tulajdonszerzéssel, valamint ösztöndíj-lehetőséggel Európa egyik legjobb üzleti fókuszú egyetemén, az ESMT Berlinen. Az MCC kebelén belül Ifjúságkutató Intézet, Klímapolitikai Intézet, Migrációkutató Intézet, Tanuláskutató Intézet, valamint Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért is működik, és itt található a Lánczi András által vezetett Politikai Filozófiai Központ is, amelynek célja, hogy a politikai filozófia visszatérjen Európába.

A 2011-ben létrejött Nemzetpolitikai Kuta­tóintézet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. keretein belül, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának háttérintézményeként működik. Kiemelt feladata a nemzetpolitikai vonatkozású tudományos kutatások kezdeményezése és összehangolása, gyakran más műhelyekkel együttműködésben. Az eredményeket a politikai döntéshozók számára is használható formában dolgozza fel. Ennek érdekében kutat és elemzéseket, valamint háttéranyagokat készít, publikációkat jegyez és rendezvényeket szervez, továbbá oktatással is foglalkozik. Fontos eredmény, hogy a Nemzetpolitikai Kutatóintézet fennállása óta meghonosította és kiterjesztette a nemzetpolitika oktatását hazánkban annak érdekében, hogy a magyar közigazgatásban dolgozók és az egyetemi hallgatók külhoni magyarokról meglévő ismereteit bővítse és mélyítse.

A Mráz Ágoston Sámuel által veze­tett „Nézőpont” 2006-ban azzal a céllal jött létre, hogy valós adatokkal, tényekkel és azokra alapuló véleményekkel segítse elő a magyar közélet és közbeszéd javulását. Szándéka szerint nem egyszerűen egy hagyományos agytröszt (think tank) kíván lenni, hanem adattröszt (fact tank). Ennek jegyében közvélemény-kutatási trendkutatásokat és ad-hoc vizsgálatokat, média- és hírszemlézést, valamint politikai, kommunikációs és statisztikai elemzéseket készít. A „Nézőpont” a Nézőpont Intézet Alapítványból, a Néző­pont Intézet Kutató Központ Kft.-ből és a Nézőpont Csoport Zrt.-ből áll.

A Szent István Intézet azzal a küldetéssel jött létre, hogy államalapító szent királyunk szellemi örökségét, a zsidó–keresztény társadalmi tanításokra épülő világképet, azt a meggyőződést, hogy Isten van, és általa az embernek küldetése van a jóra, a ma kihívásainak fénytörésében vizsgálja. Az intézet kutatásaival a tudományosság mércéjét szem előtt tartva vizsgálja a különböző társadalmi jelenségeket, a közbeszéd formálásával pedig e gondolatiság képviseletében kíván fellépni és ha szükséges, reflektálni a nyilvánosságban elhangzó ellentétes állításokra. Az intézet hitvallása államalapító királyunk intelmeiből származik: „A népek, amelyek szétszaggatták a törvények Isten ujjával kötözött kötelékét, különb-különbféleképpen pusztultak el: részben ugyanis a föld nyelte el, részben tűz emésztette el, részint egymást koncolták fel.”

A XXI. Század Intézet a politikai elemzés minden időtávját lefedi, amikor rövid és középtávú külügyi, európai uniós és belpolitikai áttekintések mellett hosszú távú nagyelemezéseket is közöl, nemzetközi geopolitika, politika- és eszmetörténet, illetve stratégiai elemzések tárgyában. Az intézet honlapján hetente átlagosan három aktuális elemzést közöl, havi rendszerességgel készíti Mozgásban című műsorát, 2023 tavaszán elindította Trend című tematikus stratégiai elemződokumentumát, elemzői és kutatói pedig naponta szerepelnek a hazai médiában. Két könyvsorozatot is magáénak tudhat az intézet: a 21 című zsebkönyvsorozatot és az Új idők sorozatcímmel megjelenő politikaelméleti köteteket, tájékoztat az igazgató, Békés Márton történész, politológus, aki egyben a Kommentár folyóirat főszerkesztője is.

Tudáson alapuló döntések

Vannak olyan intézmények, amelyek a profiljukba vágó információk gyűjtésével és rendszerezésével a politikai döntés­hozóknak nyújtanak támaszt. 

A Bendarzsevszkij Anton szakmai igazgató és Pozsonyi Károly operatív igazgató vezette Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány 2019-ben alakult. Két fő célja a nemzetközi folyamatok értelmezése és magyarázata a hazai közönségnek, illetve a magyar vívmányok, például a család- vagy adópolitika sikerének nemzetközi bemutatása. Az alapítvány honlapján közzétett írások elsősorban a szakmának és a döntéshozóknak szólnak, a közösségi oldalakon a szélesebb közönséget célozzák meg.

Az állami tulaj­donú, a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs által felügyelt Magyar Külügyi Intézet elsődleges célja a magyar külpolitikai stratégiai döntéshozatal támogatása. Ennek érdekében kutatásokat folytat, a döntéshozóknak nem nyilvános elemzéseket, háttéranyagokat készít, és kapcsolatrendszere segítségével aktív információszerzéssel is foglalkozik. Kutatói, elemzői tanulmányokat közölnek a hazai és a nemzetközi szakmai felületeken. Az intézet gondozza a Külügyi Szemlét és az évente megjelenő angol nyelvű Foreign Policy Review-t.

Az idén 30 éves Századvég Alapít­vány kezdettől fogva elsősorban a magyar nemzetstratégiai prioritások és az európai fejlődés mintáinak bemutatására törekedett. Évente több száz közvélemény-kutatást készítenek, és elemzik azok eredményeit. A Századvég tudást közvetít és kontextust teremt Magyarország minél több szintjén a lakosságtól a kormányzatig. A megszerzett ismeretanyagot videókkal és médiamegjelenésekkel, elemzésekkel juttatja el a széles nyilvánossághoz. Emellett stratégiai tanácsadást nyújt a kormányzat és a versenyszféra részére, és az Európa Projekt kutatás keretében 2016 óta évente készít felméréseket az Európát érintő legjelentősebb politikai és közéleti témákban, 2022-től már 38 ország polgárainak véleményét feltárva.

A tudás hatalom című összeállításunk további cikkei ide kattintva olvashatók.