Konzultáció az újraindításról

A múlt szerdán indult nemzeti konzultáció során a kijárási tilalomról, a védettségi igazolványról, az éttermek, a sportlétesítmények és a rendezvények újraindításáról alkothatunk véleményt. A konzultációt csak az interneten lehet kitölteni, ugyanazon a felületen, ahol az oltásra is regisztrálhatunk (vakcinainfo.gov.hu). Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban arról beszélt, hogy a nemzeti konzultáció révén minél több ember véleményét meg lehet ismerni, majd beépíteni a döntésekbe. Kitért rá, hogy Magyarországot elérte a járvány harmadik hulláma, és most „két görbe fut versenyt egymással: az egyik a vakcinával beoltottak görbéje, a másik az újrafertőzésé”. Hozzátette, ha az oltásoké gyorsabb lesz, és többen kérnek vakcinát, akkor életeket nyerünk, az újraindításra pedig akkor kerülhet sor, ha letörjük a harmadik hullámot, ezért mindenkitől azt kérte, regisztráljon az oltásra. Hangsúlyozta, az Európai Unió országai közül Magyarországon lehet hozzájutni a legtöbb vakcinához, ezért húsvétig mindenkit beoltanak, aki regisztrált.

Csak az működik, amit elfogadunk

Orbán Viktor a tavalyi, koronavírusról szóló nemzeti konzultáció kapcsán világosan megfogalmazta, járványhelyzetben miért fontos az emberek véleményének kikérése: „Próbálom követni, hogy mi az, amit az emberek maguk is szükségesnek látnak és elfogadnak, és mi az, amit nem, mert hiába hozunk szabályokat, helyezünk kilátásba büntetést, ha az emberek nem értik meg, nem fogadják el, nem azonosulnak vele, nem segítenek, akkor a legjobb intézkedés is hamvába hullik.”

A kormány pártállástól függetlenül mindenkit arra biztat, töltse ki a nemzeti konzultációt. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta, a kormány szeretné újraindítani az országot. Mindez egyrészt függ attól, hogy sikerül-e megfékezni a harmadik hullámot, másrészt attól, hogy a konzultációra milyen válaszok érkeznek. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő kiemelte, a kormány akkor hozhat jó döntéseket, ha tudja, hogy a járványügyi szakemberek javaslatai közül melyeket támogatják a magyarok, hiszen így erősebb a járvány elleni összefogás, és hamarabb visszatérhetünk normális életünkhöz. Hollik István, a Fidesz kommunikációs vezetője szerint pedig azért fontos a konzultáció, mert a járvány első időszaka bebizonyította, hogy csak azok az intézkedések működhetnek igazán, amellyel a magyarok is egyetértenek.

A tavalyi konzultáció egyértelművé tette, mekkora az egyes védekezési intézkedések társadalmi támogatottsága. Az 1,682 millió válaszadó legnagyobb arányban a maszkviselést (83 százalék) és a rendezvények korlátozását (79) támogatta, legkevésbé pedig a kijárási korlátozást (59). Valószínűleg emiatt is tervezi a kormány, hogy amikor a járványhelyzet engedi, első lépésben a kijárási korlátozást törli el, ha a mostani konzultáció eredménye megerősíti.

Politikai innováció

A kormány most azért tartja szükségesnek megkérdezni a közvéleményt, hogy fokozatosan vagy csak a járvány végén legyen-e enyhítés, mert a portugáliai események sokakat óvatosságra intenek. Portugália ugyanis karácsony előtt négy napra teljesen feloldotta a korlátozásokat, aminek hatására olyan súlyos járványhelyzet alakult ki, mint tavaly tavasszal Észak-Olaszországban. A kormány kíváncsi arra is, hogy a fokozatos nyitás mellett az egyes enyhítő intézkedéseknek milyen a társadalmi támogatottságuk. Ezeknek ugyanis nemcsak járványügyi, hanem társadalmi hatásuk is van, és a kormány mindkettőt mérlegelve hozza meg azokat a döntéseket, amelyek élvezik a többség támogatását is.

Igaz ez a koronavírus elleni védettségünket igazoló okmányra is. Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője szerint azért felesleges kitölteni a konzultációt, mert a kormány már előre eldöntötte az oltási igazolvány funkcióját. Ahogy a közösségi oldalán fogalmazott, „az oltási igazolvánnyal két csoportra osztják az embereket. Akik elfogadják Orbán ki tudja honnan összeszedett, »kamionról leesett« oltásait, azok mehetnek majd rendezvényekre, a többieknek viszont hallgass lesz a neve a NER-ben, mert a jogaikat elveszik.”.

Gyöngyösi Márton valószínűleg összekeverte Angela Merkel német kancellár nyilatkozatát a magyar kormányfőével. Merkel ugyanis kijelentette, nem tartja elképzelhetetlennek, hogy azok, akik úgy döntenek, hogy nem kérik a vakcinát, „pár dolgot nem csinálhatnak majd” a jövőben. Biztosak lehetünk benne, hogy az autoriternek tartott magyar kormánnyal ellentétben a német nem kérdezi meg a németeket, mit gondolnak az oltási igazolványról. Bár a rend kedvéért jegyezzük meg, a nemzeti konzultációt mint az Orbán-kormány politikai innovációját már európai politikusok is másolják. Emmanuel Macron francia köztársasági elnök javaslatára ugyanis Franciaország idén nemzeti konzultációt indít a rendőrségben megrendült bizalom helyreállítása érdekében.

A DK öngólja

Az ellenzék, ahogy máskor, úgy ezúttal sem támogatja, hogy a kormány fontos kérdésekben kikérje a magyarok véleményét. Jakab Péter, a Jobbik elnöke „bohóckodásnak”, Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője „kamukonzultációnak” nevezte a nemzeti konzultációt.

Orbán Viktor a baloldal hozzáállásával kapcsolatban elmondta, Lenintől, Rákositól és Kádártól jön ez a politikai hagyomány, így ha hatalomról van szó, mindenkin átgázolnak.

– Ha a baloldal úgy gondolja, hogy sikertelen lesz a jobboldali járványkezelés, akkor ennek hangot is adnak, és hatalmi szempontból ezt a politikát választják – mondta.

A baloldal ugyanis annak tudatában beszél sértő módon a konzultációról, hogy millióan vesznek benne részt. A DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd közös nyilatkozatban szólította fel a kormányt: ne használja adatgyűjtésre a védőoltás-regisztrációt, és „propagandakonzultáció” helyett mutasson be világos cselekvési tervet az ország újraindítására.

– Mára világossá vált, hogy a baloldal már nemcsak az oltások ellen kampányol, hanem azt is meg akarja akadályozni, hogy a magyarok elmondják a véleményüket az újraindításról. Sokadjára bizonyítják, hogy érzéketlenek az emberéletek és a munkahelyek védelme iránt. Sokadjára bizonyítják, hogy nem lehet rájuk számítani – reagált a fentiekre Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.

A legálságosabb a DK felháborodása, hiszen a nemzeti konzultációval egy időben Gyurcsány Ferenc pártja is online konzultációt indított, mégpedig a nyugdíjak kérdéséről. Az erről szóló sajtótájékoztatón Dobrev Klára, a DK EP-képviselője így beszélt:

– Én hiszek abban, hogy egy jó kormány előbb kérdez, meghallgat és egyeztet, szakmával és érintettekkel egyaránt, és csak ezek után hoz döntést a közös ügyeinkben. A Fidesz elmúlt tíz éve alatt talán elszoktunk ettől, de a 2022 utáni kormány vissza fog térni ehhez az európai, demokratikus és tisztességes gyakorlathoz.

Érdekes megállapítás. Ezek szerint ha a Fidesz indít nemzeti konzultációt, az propaganda, és csak kizárólag az adatgyűjtés a célja, viszont ha a DK teszi ugyanezt, az európai és demokratikus. Amikor az ATV műsorvezetője felvetette Dobrev Klárának, hogy a DK ugyanúgy adatokat kér, mint a kormány, Gyurcsány Ferenc felesége csak annyit tudott erre reagálni, hogy majd megkérdezi a kollégáit, mert ő nem ért a „webes oldalak kialakításához”. Majd hozzátette, a konzultációjuk önkéntes, és szívesen veszik fel azokkal a kapcsolatot, akik kitöltik. Mivel a kormány konzultációja is önkéntes, Dobrev Klára nyilatkozata egyszerűen butaság.

A népből, a népért

Konstanczer Tamás, a Századvég Alapítvány elemzője a Demokratának elmondta, a tizedik nemzeti konzultáció a koronavírus-járvány kezelésével kapcsolatos döntés-előkészítő folyamat része, amelynek során a döntéshozók figyelembe veszik a beérkezett válaszokat, és azok ismeretében fogják alakítani a mindenkire egységesen vonatkozó szabályokat. Emlékeztetett rá, hogy 2014-ben a harmadik Orbán-kormány beiktatásakor a miniszterelnök úgy fogalmazott, a népből, a néppel, a népért kormányoz.

– A magyar kormány a demokratikus felhatalmazást szabad választásokon szerezte. A konzultáció pedig a jelmondat második elemét képezi, tehát a kormány megkérdezi a választókat arról, hogy mit tartanak helyes iránynak. Azzal ugyanis nem vádolható a magyar kormány, hogy figyelmen kívül hagyná a választók véleményét. A népért való kormányzás sikerességét pedig mindenki lemérheti a nemzet erősödésén, illetve saját előrelépésének lehetőségén keresztül. Ezt az is jól prezentálja, hogy siker koronázza az oltóanyagok tömeges beszerzését és a vakcináció felgyorsításának lehetőségét – mondta Konstanczer Tamás.

Kérdésünkre, miszerint a baloldal miért támadja a nemzeti konzultációt, így felelt:

– Jól érzékelhető, hogy a baloldali pártoknak nincs ínyére a nemzeti konzultáció intézménye, ezért megpróbálják folyamatosan hitelteleníteni. Korábban előfordult, hogy postaládákból szedték ki az állampolgároknak küldött leveleket, illetve összegyűjtötték egy részüket, továbbá a kérdések létjogosultságát megkérdőjelezve próbálták gyengíteni a konzultáció sikerességét. A baloldali pártok azért támadják a konzultációt és az oltóanyag-beszerzést, mert nem maradt más eszközük, hogy pozicionálják magukat a kérdésben. Nincsenek felelős döntéshozatali helyzetben, és repedések, belső feszültségek terhelik a körvonalazódó összefogás meg a 2022-es választásra való felkészülés miatt. Ezért ebben a kiélezett küzdelemben elmaradt részükről a politikai versenyfutás egyik intellektuális kihívása, mégpedig az, hogy támadás helyett kézzelfogható alternatívát javasoljanak – fejtette ki a Századvég Alapítvány elemzője.

Úgy látja, politikai szimpátiától függetlenül nőhet a válaszadási kedv, hiszen a vírus, a korlátozások érvényessége, továbbá az oltás sem ismer pártszimpátiát, ezért a nemzeti konzultáció hatékony eszköz lehet arra, hogy a baloldali választók véleményét is figyelembe vegyék.

Támadás minden fronton

Felvetésünkre, miszerint a baloldal azzal vádolja a kormányt, hogy a konzultációval a felelősségét próbálja áthárítani a válaszadókra, így reagált:

– Ez komolytalan vád, hiszen felelős kormánya van az országnak, a kérdőív megválaszolása a döntés-előkészítő folyamat részét képezi. A baloldal számos esetben azzal vádolta a kormányt, hogy működése autokratikus, diktatórikus, továbbá figyelmen kívül hagyja az emberek véleményét. Amikor ezek az indulatos vádak elhangoznak, a baloldal figyelmen kívül hagyja, hogy 2010 óta minden országos választást megnyertek a kormánypártok, beleértve az európai parlamenti és önkormányzati választásokat is, ami megkérdőjelezhetetlen legitimációval ruházta fel a kormányt a cselekvésre. Ezenkívül kilenc alkalommal konzultálhattak már a választópolgárok fontos politikai kérdésekben, ami a részvételi demokrácia egyik Európában is egyedülálló eszköze. Mint mondta, a baloldal kríziskezelési attitűdje és a választók megkérdezése ellen indított támadása betekintést enged a kulisszák mögé, hogy mire számíthat az ország, ha 2022-ben ők alakítanak kormányt.

A magyar kormányzati internetes oldalak ellen indított kibertámadás pedig az előttünk álló választási kampányból ad ízelítőt. Ugyanis a miniszterelnök konzultációval kapcsolatos bejelentése után bel- és külföldi IP-címekről összehangolt akciót indítottak az oltási regisztráció és a nemzeti konzultáció honlapja, valamint a koronavírusról szóló tájékoztató oldal és a kormany.hu portál ellen. Mivel a kérdőíveket csak interneten lehet beküldeni, az újraindításról szóló konzultációt hackerek segítségével próbálja meg blokkolni az ellenzék, amely a járvány kitörése óta minden lehetséges eszközzel akadályozza a járvány elleni védekezést. Hol egymásnak ellentmondó információkkal tévesztik meg az embereket, hol egyes oltóanyagokkal szemben növelik a bizalmatlanságot, hol pedig a kormány a választók közötti kommunikációt degradálják vagy lehetetlenítik el.

Éles a határvonal kormány és ellenzék között. Az ellenzék célja, hogy a választási kampány kezdetére minél több, az elhunytakra emlékező fekete zászlót tűzhessenek ki, a kormányé pedig az, hogy Magyarország az elsőként nyitó európai országok közé tartozzon.