Víznyomok csúfítják a Feszty-körkép felső részét. Valahol ott, ahol két harcos éppen a táltos elé viszi az áldozati rítusra szánt fehér lovat. Víznyomok vannak az úgynevezett terepasztalon is, amely a kép előterében található, s arra hivatott, hogy még életszerűbbé, háromdimenzióssá tegye a hatást. Többek között a víznek köszönhető az is, hogy a terepasztal földjének színe kezd elütni a festményen ábrázolt föld és fű színétől, ezáltal jól kivehető az a vonal, ahol a kép és az installáció találkozik egymással, noha nem szabadna észrevennünk.

Mindez a beázások egyre láthatóbb következménye. Megejtő, egyben szánalmas is az a kísérlet, amellyel az elmúlt évek alatt orvosolni próbálták a park eddigi vezetői a makacs problémát. Legyártattak néhány kerek edényt, amelyek a honfoglalás kori bográcsok formáit követik, s ezt helyezték oda a terepasztal bizonyos pontjaira, a potyogó vízcseppek alá.

Nem jött be

Első ránézésre úgy mutatnak az edények, mintha a kiállítás szerves részei lennének, de sehogy sem illenek a mögöttük zajló jelentekhez, például a magyarok nagy lovasrohamához, arról nem is beszélve, hogy hiányzik alóluk a megperzselt rőzse. Van edény, amit nem sikerült jó helyre tenni, hol itt, hol ott folyik be fölötte a víz, a bogrács körül barna nedvességfoltok sötétlenek.

A rotundában legfölül, a kép felső szegélye körül futó szervizút deszkafedésén aztán még gyakrabban találkozik ilyen barna nedvességfoltokkal az ember. Itt nem vacakoltak semmiféle korhű edénnyel, közönséges műanyag vödrökkel igyekeztek segíteni a bajon. Megint csak kevés sikerrel.

– Az a baj – véli a Demokratát Horváth Gábor, az emlékpark tavaly kinevezett fiatal igazgatója –, hogy az építők eltértek annak idején az eredeti elképzelésektől.

Novák István, a rotunda tervezője, szegedi építészmérnök még abban a hiszemben álmodta meg az épületet, hogy annak jurtaszerű teteje rézborítást kap. A takarékosság miatt – 9 ezer négyzetméternyi felületről van szó – a rézből csupán alumínium lett, és ez beázott már az átadást követően is. Most egy modern, kátránylemezes borítással rendelkezik a rotunda. Ez a megoldás sok helyütt kiállta az idő és az időjárás kemény próbáit, itt azonban nem vált be. A kivitelezők ugyanis szögekkel rögzítették a kátránylapokat csavarok helyett. A szöget a hőtágulás meglazítja és ki is emeli egy kicsit a helyéről, fellazul a kátránylap, amit tartania kellene. Ha fellazult, alákap a szél, mozdít rajta, lerepíti. Az így keletkező réseken befolyik az esővíz, az olvadó hólé. Egyenesen le a 120 méter hosszú, 18 méter magas képre.

A Promenád fölé, amely a rotunda egy másik kiállítása, s hangulatosan idézi vissza korhű ruháival és üzletportáljaival a századforduló városi világát, hatalmas nejlonlepedőket húznak eső és hóolvadás idején, olyat, amilyet a zöldségesek használnak.

Az emlékpark ma körülbelül 5 milliárdos vagyonnal rendelkezik, eszmei, történelmi értelemben vett értéke pedig felbecsülhetetlen. Horváth Gábor szerint ez az ország egyik legfontosabb kegyhelye.

– Nagyon gazdag ez a hely emlékekben. A Feszty-körkép csak az egyik látványosság a többi közül, de ez a legismertebb. Felújítása, azaz 1995 óta eddig több mint négymillió látogató nézte meg, ők elsősorban a körkép miatt jöttek ide.

Ha a körkép állapota még rosszabbra fordul a beázások miatt, akkor be kell zárni a kiállítást. Az pedig visszahat az emlékpark egészére, hogy az erősen megcsappant bevételekről ne is beszéljünk. Tehát nemcsak a felbecsülhetetlen kép sorsa múlik az alászivárgó esőcseppeken, hanem a park sorsa is.

Kalapozni kell

Szakértői számítások szerint 200 millió forintra lenne szükség mai áron a rotunda tetejének kijavítására. Az emlékpark közhasznú társaság formájában működik. Költségvetése 300 millió forint évente. Körülbelül ennyi az éves bevétele is. A pénz csupán a működésre elegendő, fejlesztésre, vagy például a nagyobb károk elhárítására, mint a rotunda bezárása, már nem jut. Állami támogatást nem kap az intézmény, 1995-ben a Feszty-körkép felújításakor úgy gondolták ugyanis az illetékesek, hogy eltartja majd magát. Az emlékparknak 80 százalékban a Csongrád megyei önkormányzat a tulajdonosa, de mint minden megyei önkormányzatot, a 2006-os nagy őszi, fideszes választási győzelem után, ezt is éhhalálra ítélte a Gyurcsány-kabinet. A fennmaradó 20 százalékos tulajdoni hányadon pedig olyan intézmények osztoznak, mint az Oktatási és Kulturális minisztérium, illetve a környezetvédelmi tárca.

Pedig a körképnek például állandó belső páratartalomra és hőmérsékletre van szüksége. S ehhez temérdek energia kell. Csak tavaly decemberben közel 4 millió forintra rúgott az intézmény gázszámlája, ezt szinte mind a körkép számára szükséges állandó klíma biztosítása vitte el.

Az emlékpark vezetése pénzgyűjtő kampányba kezdett. Adakozásokból próbálják meg összekalapozni a tető megjavításához szükséges összeget. Pályázni is szeretnének a javítás érdekében, ehhez azonban több mint 100 millió forintnyi önerőt kellene felmutatni, amire képtelenek. Az adakozásokból is csupán százezrek jöttek össze eddig. További gond, hogy ha végre megkezdődik a rotunda felújítása, azalatt aligha fogadhat látogatókat a Feszty-körkép. Ezt a kiesést is pótolni kellene valahogy, mert lehet, hogy elkészül a tető, de a bevételi oldalon keletkezett hiány miatt mégis csak működésképtelenné válik az intézmény.

Kommentár nélkül

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium annyit tett csupán, hogy szakembereket küldött a helyzet megvizsgálására. Az eredmény még rosszabb, mint amire a park vezetői számítottak. Kiderült, ha a nedvesség hatására elindul a gombásodás a falon, és átterjed a képre, nem lehet megállítani. A por is sok kárt tesz, különösen ha esővízzel keveredik, főként ez az oka az elszíneződéseknek. A terepasztalt a beázásoktól függetlenül is fel kellene újítani. A kitömött fekete hollónak például már hullanak a tollai, a tűz égette fagerendák megszürkültek, olyanok, mintha betonból lennének, a fűcsomók, fenyőágak elveszítették zöld tónusukat, nem a Kárpát-medence, inkább a szavannák flóráját idézik.

Meglepő cinizmussal azzal vádolják Horváth Gábort, hogy lejáratja a Feszty-körképet, és a történeti parkot. Ő azonban úgy véli, szólnia kellett már, hogy baj van, különben összeomlik az intézmény. Pedig rengeteg lehetőség rejtőzik a parkban. A fiatal igazgató új kiállításokat rendezne, visszahozná a szobori búcsúk sorozatát, és hagyománnyá tenné a tavalyi íjásztalálkozót is, amelyen 1100 érdeklődő vett részt. Szeretné, ha méltó és nagyszabású rendezvényekkel emlékeznének meg itt március 15-éről és október 23-áról is. A park vezetése díjat is alapított „Szer üzenete” névvel, amit első alkalommal Kiss-Rigó László püspök kapott.

Az idei egyébként a székelyek éve lesz itt. Általában a nemzet emlékeivel kapcsolatos mélyebb tartalmak megmutatására és átélésére törekszik Horváth Gábor, és arra, hogy a park a maga rendezvényeivel, programjaival, kiállításaival az iskolai tananyag részévé váljon. Ehhez képest folyamatosan csökken az emlékhely látogatottsága. Eltelt 13 év, veszített már a szenzációerejéből. El-elmaradoznak a korábban annyira érdeklődő iskolai osztályok is. Rohamosan csökken a társadalom életszínvonala, az iskolák, főként a falusi kisiskolák szegények. Ördögi kör ez.

Sinkovics Ferenc

Amire van pénz

118 millió forintot költött a Miniszterelnöki Hivatal tavaly 19 darab tanulmányra. Ezek többek között az élettársi viszonyról, az adótudatosságról, a hálapénzről, valamint a kormány és lakosság kommunikációs kapcsolatáról szóltak. Ugyancsak tavaly a MeH elfogadott egy olyan, a regionalizációról szóló, közel 8 millió forintos tanulmányt, amely teljesen hasznavehetetlen volt.

100 millió forintnál is többe kerültek a meg nem épülő kormányzati negyedre érkező pályamunkák és az elbírálásuk.

800 millió forintot költ a kormány a népszavazással kapcsolatos kampányára, 300 milliót pedig az ehhez kapcsolódó nyomdai kiadásokra.

400 millió forintba kerül az Egészségügyi Minisztérium kampánya.

7,2 milliárd forintot is elér a három szocialista kormány által megrendelt írásos elemzések és tanácsok összköltsége. 2002 óta csak a MeH 4,6 milliárd forint összegben rendelt tanulmányokat.