Korlátlanul, kedvezményesen

A vármegye- és országbérlet a rendszerváltozás óta eltelt időszak legkedvezőbb díjszabási fejlesztése a tömegközlekedésben. A MÁV-Start, a Volánbusz, a MÁV-HÉV és a GYSEV járataival a teljes vármegyét, illetve az egész országot be lehet utazni. A harmincnapos vármegyebérlet 9450, az országbérlet ennek duplájába, 18 900 forintba kerül. Tanulóbérletek kilencvenszázalékos kedvezménnyel, 945, illetve 1890 forintért válthatók. Fontos változás, hogy nappali és esti tagozatos tanulók diákigazolvány birtokában már nemcsak az állandó lakóhelyük és az oktatási intézményük közötti utazáshoz vehetik igénybe, hanem korlátozás nélkül az adott vármegyében vagy akár az egész országban. A bérletek jelentős előrelépést jelentenek az országosan egységes tarifarendszer bevezetésében, árusításuk április utolsó hetében kezdődik.

Többezres megtakarítás

A fejlesztés révén több ezer, de akár több tízezer forinttal csökkenhetnek a családok havi közlekedési kiadásai, ha a szülők és a gyerekek is rendszeresen ingáznak a munkahelyük, illetve az iskolájuk és az otthonuk között. Az új tarifarendszer némileg mérsékelheti az inflációt is, hiszen a közlekedési költségek részét képezik a fogyasztói kosárnak. Javulnak továbbá a vidéki mobilitási lehetőségek, az olcsóbb ingázás ugyanis elősegítheti a munkaerő mozgását. A bérletek nemcsak napi ingázásra lesznek alkalmasak, hanem kirándulásra is, hiszen akár egyetlen bérlettel korlátlanul utazhatunk hazánkban. A teljes árú bérlet árának 86 százalékát téríti meg a munkáltató, így a vármegyebérlet 1320, míg az országbérlet 2640 forintba kerül a dolgozónak.

Az új bérletekkel országosan napi több tízezer busz- és kötött pályás járaton lehet utazni, viszont fontos tudni, hogy helyjegyköteles vonatra nem lesz érvényes, továbbá első osztályú kocsiban sem lehet majd vele utazni, a felár vagy a kocsiosztály-különbözet kifizetése mellett sem. Azok a vonatok, amelyek feláras és nem feláras szerelvényekkel is közlekednek (például a Napfény, a Békés, a Bakony, a Göcsej és a kaposvári InterCityk), igénybe vehetők, de csak a nem feláras kocsikban. A bérletekkel nem utazhatunk a helyi közösségi közlekedési társaságok, így a BKK járatain sem, de a távolsági járatokat használhatjuk helyi közlekedésre, és Budapesten belül a helyközi szolgáltatók járatait is. Budapesten a MÁV-HÉV járatain és az agglomerációs kék buszokon csak a főváros közigazgatási határain kívül fogadják el a Pest vármegye bérletet, illetve az országbérletet.

Tizenöt kilométertől megéri

Az új vármegyebérletre azoknak érdemes váltani, akik 15 kilométernél nagyobb távolságot tesznek meg rendszeres utazásaik során, ugyanis egy 15 kilométerre szóló havi vasút- vagy buszbérlet jelenleg 11900 forintba kerül. Az országbérlet pedig azoknak éri meg, akik legalább harminc kilométert utaznak rendszeresen, hiszen egy 30 kilométeres vasút-, illetve buszbérlet 21400 forint. A MÁV-Start Zrt. adatai szerint a nem távolsági jellegű – regionális és elővárosi – utazások jelentős része vármegyén belül vagy szomszédos vármegyék között zajlik. A MÁV 2022-ben 487 ezer dolgozói bérletet adott el, ebből 363 ezret vásároltak megyén belüli közlekedéshez és 77 ezret szomszédos megyébe való átlépéshez. Hasonló volt az arány a tanulóbérletek esetében: 476 ezer bérletesből 363 ezer diák utazott az adott megyén belül, és 88 ezer azon kívül is. Tehát tavaly összesen 963 ezer bérletese volt a MÁV-nak, amely havonta 80 ezer bérletvásárlót jelent. Ez azonban csak átlag, mert a nyári hónapokban mindig kevesebb a bérletes, ami idén a MÁV várakozásai szerint az új bérlettarifáknak köszönhetően pozitív irányba változik.

Beszédes összehasonlítani a legjellemzőbb útvonalak eddigi, illetve az új rendszerben érvényes bérletárait. A vasúttársaság adatai szerint tavaly a legnagyobb forgalmú bérletes útvonalak a következőek voltak a fővárosi agglomerációban (zárójelben a mostani bérletár forintban): Budapest-Nyugati–Vác (28500), Nyugati–Dunakeszi-Gyártelep (14200), Nyugati–Monor (28500) Keleti–Gyömrő (21400), Déli–Érd alsó (14200), Keleti–Süly­sáp (28500), Nyugati–Felsőgöd (17800), Nyugati–Pilis (35600), Keleti–Gödöllő (28500), Keleti–Tápiószecső (32200). Mivel ezek az utazások Pest vármegyén belül történnek, így májustól elegendő lesz egy vármegyebérletet vásárolni 9450 forintért. A vidéki elővárosi forgalomban a Győr–Mosonmagyaróvár (28500), Debrecen–Nyíregyháza (35600), Miskolc–Tiszalúc (14200), Szolnok–Újszász (14200) vonalak a legforgalmasabbak, a vármegyebérlet itt is jóval kedvezőbb alternatíva. A Debrecen–Nyíregyháza útvonalon utazóknak már országbérletet kell váltaniuk, mert a célállomások két különböző vármegyében vannak, de így is 16 700 forinttal olcsóbb lesz az utazásuk. Nem mellékesen: a dolgozók költségeit térítő munkaadóknak is megtakarítást hoz a változás.

A bérletekkel kapcsolatban a legnagyobb félreértést az okozza, hogy annak, aki vármegyehatár közelében lakik, és egy szomszédos vármegyébe ingázik, két vármegyebérletre, azaz egy országbérletre van szüksége. Például a Pest vármegyei Nagykőrösről nemcsak a fővárosba, hanem a 18 kilométerre lévő Bács-Kiskun vármegyei Kecskemétre is sokan járnak dolgozni. Nekik a bérlet jelenleg 14200 forintba kerül. Mivel minden jelenlegi jegy- és bérlettípus május elsejét követően is megmarad, így mindenki a számára legkedvezőbb megoldást választhatja, azaz a vármegyehatár átlépéséhez nem szükséges a Nagykőrös–Kecskemét távolságra vásárolniuk. A megyehatárhoz közel eső települések esetében mindig érdemes megnézni, melyik lehetőség a jobb.

Átrendezheti az utazásokat

Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere kérdésünkre elmondta, a városból Budapestre és Kecskemétre ingáznak a legtöbben, nekik jelentős kedvezményt nyújt az országbérlet, ugyanis jelenleg Budapestre 71200, míg Kecskemétre 42900 forintba kerül egyhavi bérlet. Hozzátette, azok száma is jelentős, akik az agglomerációból, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területéről utaznak a városba dolgozni vagy hivatalos ügyeket intézni, hiszen a 70 ezer lakosú város a felméréseik szerint hétköznaponként 100-110 ezer fősre duzzad. Elmondta még, hogy folyamatosan nyomon kell követni, hogyan hat az utazási szokások változása a helyi járatokra, ugyanis ha ezek helyett sokan a helyközieket fogják használni városon belül, akkor csökken a helyi járatok bevétele, az pedig akár járatok ritkításával is járhat.

– Sok ezer fehérvárinak és a környező településeken élőnek jelent ez anyagi segítséget, nem beszélve a közösségi közlekedés környezetvédelmi és forgalmi előnyeiről – vázolta a vármegyebérlet előnyeit Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere közösségi oldalán. Hozzátette, a következő lépés lehetne az új bérlet összehangolása a helyi bérlettel, megfelelő állami kiegészítő finanszírozás mellett, ami lehetőséget adhatna a helyi buszbérlet árának csökkentésére is. Székesfehérváron 2022-ben vezették be a szinte ingyenes buszközlekedést a diákoknak, a havi diákbuszbérlet ugyanis csak egyetlen menetjegy árába, 280 forintba kerül. Az intézkedéssel a város gépjárműforgalmát, illetve a helyi lakosok kiadásait szerették volna csökkenteni. Sikeresen, hiszen a polgármester bejegyzéséből az is kiderül, hogy a városban átlagosan négyszer annyi diákbérlet fogy havonta, amely mennyiség képes kompenzálni az alacsony ár miatti kiesést, és jelentősen enyhít a város forgalmi terhelésén.

Az ellenzék és főleg a sajtója az utazási kedvezmények helyett is csak a vélt anomáliákra fókuszál. Leginkább azt kifogásolják, hogy a helyi járatokon nem lehet utazni az új bérletekkel, és a Budapestre érkező ingázónak meg kell venniük még a BKK-bérletet is. Persze ha a kormány kiterjesztette volna az új bérletek érvényességét a budapesti helyi közlekedésre is, akkor pedig azért lennének felháborodva, hogy a kormány a közösségi közlekedés ingyenessé tételével kivérezteti a fővárost. Egyébként a megoldás egyszerű: mivel a BKV a főváros kezelésében van, a főváros dönthetne úgy, hogy járatain érvényessé teszi a vármegye- és országbérleteket. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Márki-Zay Péter, az ellenzék bukott miniszterelnök-jelöltje egyetért a vármegyebérletek bevezetésével.

A kedvezményes árú bérletek okozta bevételkiesést a kormány megtéríti a közlekedési társaságoknak, erre a célra 14 milliárd forintot csoportosítanak át. Hatmilliárd forintot a központi tartalékból fedez a pénzügyminisztérium, míg nyolcmilliárdot a szociálpolitikai menetdíj-támogatásokból vesznek el. Az összegből 10,6 milliárdot kap meg a Volánbusz, hármat a MÁV, és az elővárosi közlekedésre fordítják a fennmaradó négyszázmillió forintot. A közlekedési társaságok májustól folyamatosan gyűjtik a tapasztalatokat és az utasok visszajelzéseit, hogy járműkapacitásaikat a változó utazási igényekhez igazítsák.