Kormányinfó: a népszavazás megerősítheti Magyarország pozícióit

Gulyás Gergely kiemelte: a miniszterelnök a kormányülés után bejelentette a népszavazási kezdeményezést öt fontos kérdésben, mert az elmúlt hetek eseményeit úgy értékelik, hogy Brüsszel megtámadta Magyarországot, és ennek egyedüli oka a gyermekvédelmi törvény. A népszavazást év végén, legkésőbb jövő január-februárban tarthatják meg – tette hozzá.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: ez az ügy Közép-Európának is egy olyan küzdelme, amelyben meg kell mutatni, hogy a térség kultúrája, értékei és identitása éppúgy az EU része, mint Nyugat-Európáé, és a kettő egymás mellett élése nélkül nem képzelhető el hosszú távon az unió sikeres működése.

Kifejtette: az uniós helyreállítási alapról gyakorlatilag már megegyeztek, de a gyermekvédelmi törvény elfogadása után Brüsszel ezt a kérdést újranyitotta, sajtókampány és politikai vádak sorozata indult Magyarország ellen. Az alaptörvény legfontosabb mondata szerint az emberi méltóság sérthetetlen, de az államnak alkotmányos kötelezettsége a gyermekvédelem feladatainak ellátása is – magyarázta.

A miniszter felidézte: amikor 2016-ban a migráció ügyében fordultak az emberekhez, az akkor kapott megerősítés elég volt, hogy a kötelező kvóták Magyarországra erőltetését megakadályozzák. A mostani kötelezettségszegési eljárás ügyében is az az egyetlen eszköz, ha a magyar nép világosan foglal állást – mutatott rá. Hozzátette: a népszavazás a legdemokratikusabb megoldás, 1989 óta a fontos ügyekben a népszavazás komoly eszköz volt.

A népszavazás abban segít, hogy nemzeti hatáskörben a gyermekvédelmi szabályokat úgy alkossák meg, ahogy azt Magyarországon az emberek helyesnek tartják – mondta.

Kijelentette: Magyarország továbbra is lojális együttműködésre törekszik az EU-val, és remélhetőleg az Európai Bizottság elnöke rendet tud tartani a testületben. Különösen visszás, ha a cseh uniós biztos szólal meg korrupció kérdésében, miközben ő maga korrupciós vádak miatt börtönben volt – fűzte hozzá.

Azt mondta: a helyreállítási alapról továbbra is tárgyalnak, szeretnének megegyezést, de a kormány mindent megtesz, hogy ennek jelentősége a magyar választóknak másodlagos legyen, ezért az alaphoz szükséges pénzeszközöket elkülönítik a költségvetésben, a pályázatokat kiírják. Eddig is előfinanszírozás volt az uniós pályázatoknál, most is így lesz – tette hozzá.

Közölte: Magyarország számára az uniós tagság mellett több érv szól, mint ellene, de ha egy klub tagjai vagyunk, lehetőségünk van a klub szabályaihoz hozzászólni, és olyan ügyekben, ahol nem ruháztuk át a döntési jogot, mi döntünk.

Beszámolt arról, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ Covid-laboratóriumában újabb 15 embernél igazolták az újabb koronavírus-variánsok megjelenését: 14 esetben a delta, egyben a gamma (brazil) variánst azonosították. Eddig Magyarországon összesen 23 embernél mutatták ki a delta, kettőnél a brazil variánst.

A miniszter felhívta arra a figyelmet, hogy minden, a kormány rendelkezésére álló szakvélemény szerint a koronavírus delta variánsának terjedése sokkal gyorsabb, mint a korábbiaké.

Hangsúlyozta, ez ellen védettséget az oltások nyújtanak. Védetté az az ország válik, ahol az oltások száma nagyon magas – mondta, és mindenkit arra kért, aki még nem tette meg, hogy oltassa be magát koronavírus ellen.

Emlékeztetett arra is, hogy augusztus elsejétől lehetővé tették a harmadik oltás felvételét is. A harmadik oltás beadatására a második oltás után négy hónappal van lehetőség, de orvosi javaslatra ettől el lehet térni.

A miniszter közölte, elegendő oltóanyag áll rendelkezésre; Magyarország valószínűleg az egyetlen ország a világon, ahol hat vakcinával is oltanak.

Közös feladatként beszélt arról, hogy ne keltsenek bizalmatlanságot az oltások hatékonyságával kapcsolatban.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a delta variánssal szemben az oltások hatékonysága alacsonyabb, de mégis ez az egyetlen fegyver ez ellen is.

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva elmondta: a kormány számol azzal és egészen biztosnak is tartja, hogy népszavazási kezdeményezéséhez érkeznek majd fellebbezések, az alkotmányos intézmények eljárási időire „bőven ráhagyva” számolnak azzal, hogy a referendum a választás előtt megtartható.

Azt mondta: önmagában a nemzeti konzultáció nem lesz elegendő, ezért kezdeményezték a népszavazást a gyermekvédelem ügyében. A döntéshozatal ereje más nemzeti konzultáció és népszavazás esetén – közölte. Hozzátette: az a cél, hogy minél erősebb támogatást kapjon a kormány az álláspontjához.

A Budapest főpolgármestere által kezdeményezett népszavazásról szólva arról beszélt: mivel annak témája nagyban eltér a kormányétól, szerinte – bár az államfő dönt a kiírásról – „ezeket nem lehet egy időben megtartani”.

Arra a felvetésre, hogy támogatják-e a Karácsony Gergely főpolgármester által a kínai Fudan Egyetem ügyében kezdeményezett népszavazást, Gulyás Gergely azt mondta, a kormány álláspontja szerint akkor legyen Budapesten Fudan Egyetem, ha azt a budapestiek támogatják. Szerinte a mostani kezdeményezés nem azonos a korábban jelzettel, mivel nem helyi, hanem országos népszavazásról van szó és még nem lehet ismerni a terveket, költségeket. Ha a főpolgármester erre nem politikai kérdésként tekintene, beláthatná, hogy Budapestet nem fenyegeti ma az a veszély, hogy rövid távon Fudan Egyetem legyen a fővárosban – fogalmazott.

Hozzátette: a parlamentben elfogadott törvény szerint 2022 végéig kell a terveket nyilvánosságra hozni, utána lehet budapesti népszavazást tartani.

Gulyás Gergely elmondta: ha a kormány által gyermekvédelminek nevezett népszavazás érvényes lesz, akkor három évig nem lehet változtatni a szabályokon. Hozzátette: azt később fogják megmondani, mely jogszabályokat erősít majd meg a referendum és mely témakörökben szükséges jogalkotás.

Volt kérdés arról is, mit szól ahhoz, hogy a DK tenni akar azért, hogy a kormány által kezdeményezett népszavazás érvénytelen és eredménytelen legyen. Gulyás Gergely közölte, a DK megnyilvánulását kevésbé tartja súlyos válasznak, mint azt, amit Gyurcsány Ferenc, a DK-elnök tett. Közös felelősség, hogy a magyar közéletben létező és az ellenzék tevékenységének köszönhetően egyre „primitizálódott” hangnem ne csapjon át nyílt gyűlöletkeltésbe – közölte.

Arra, hogy tud-e Magyarországon olyan esetről, amelyben kiskorúaknak népszerűsítettek volna nemváltoztató műtéteket úgy válaszolt: Európában ismer ilyen gyakorlatot, Németországban például olyan javaslatot terjesztettek elő, hogy 14 éves kor fölött állami kiadásból lehessen fedezni nemváltoztató műtéteket. Magyarországon iskolán belüli gyakorlatról nem tud, de a törvényt azért hozták, mert nem is szeretnék, hogy Magyarországon ehhez hasonló javaslatok szülessenek – közölte.

Szerinte az uniós kifizetések – az Európai Bizottság legfrissebb jogállamisági jelentésében foglaltakkal ellentétben – nem korrupciós kockázat miatt maradhatnak el, hiszen a döntést akkor hozták, amikor a magyar kormány elfogadta a gyermekvédelmi törvényt.

Kitért arra is: nincs értelme annak a mondatnak, hogy az unió a helyreállítási alap folyósítását az igazságügyi reformhoz köti. Az igazságügyi reform kilenc éve lezárult Magyarországon, akkor a bizottsággal mindenben megegyeztek, így ezzel a kijelentéssel a bizottság az elődjét kritizálja – mondta.

A miniszter arról beszélt: az Európai Bizottságtól függ, mikor születik meg a megállapodás a magyar helyreállítási alapról, a kormány mindig nyitott volt a vitákra. Megjegyezte: „az elmúlt napok tapasztalatai rosszak”.

Kitért arra is, „rendkívül gyenge lábakon áll a bizottság érvelése”, hiszen az oktatás nemzeti hatáskörbe tartozó kérdés.

Gulyás Gergely egy válaszában arról is beszélt, hogy „nincs alternatívája” Magyarország uniós tagságának, azt hangsúlyozva, az Európai Unió mint kezdeményezés kiváló, csak jelenleg kevés szó esik benne a lényegről.

Hozzátette, a magyar kormány nem ért egyet egyes közösségi politikákkal és a „lopakodó jogalkotással”, a hatáskörelvonásokkal. Gulyás Gergely borzasztónak nevezte Brüsszelnek a mindennapokban megnyilvánuló „erőszakos és intoleráns” politikai magatartását.

Az euró bevezetésének hatásaival foglalkozó kérdésre azt közölte, a lépés jelentős dráguláshoz és a magyar versenyképesség romlásához vezetne.

Az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról úgy szólt: nem írhatják elő a csatlakozást, mert az „lábbal tiprása a közösségi jognak.”

Kérdésre kitért arra is, hogy a Magyarország nem támogatja az Európai Bizottság Fit for 55 című klímavédelmi tervét és szerinte a közép-európai tagállamok mellett más tagállamok is egyetértenek azzal az elvvel, hogy a legnagyobb szennyezőknek kell fizetnük.

Arról, hogy Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter éles bírálattal illette Orbán Viktor miniszterelnököt, Gulyás Gergely közölte: az a stílus, amelyet többek között a luxemburgi politikus is meghonosított az EU-ban, rendkívül káros.

A kormányülésen nem esett szó a Pegasus-ügyről – mondta a miniszter. Jelezte, hogy az ügyben nem hangzott el jogellenes eljárásról szóló felvetés, márpedig, ha betartották a hatályos szabályokat, „minden rendben van”. A „kreált és mondvacsinált ügyben” nem a lehallgatás jogszerűségéről folyik vita, hanem az eszközről. Egy hisztériáról van szó, ami jól illeszkedik abba a nemzetközi környezetbe, amivel az elmúlt hetekben Magyarország és a magyar kormány szembesülni volt kénytelen – fogalmazott.

A miniszter határozottan cáfolta, hogy valakit politikai állásfoglalása vagy újságíró volta miatt figyelnének meg.

Közlése szerint „majdhogynem automatizmus”, hogy a titkosszolgálatok ellenőrzik a mértékadó médiafórumokban megjelenő eljárások jogszerűségét.

Mi azt támogatjuk, hogy a nemzetbiztonsági bizottság a saját elemzési feladatainak eleget tudjon tenni. Egyedül a hisztériakeltést nem támogatjuk – fogalmazott az ügyről szólva a Miniszterelnökséget vezető miniszter, érvként hozva fel, hogy a testület tagjai átestek korábban nemzetbiztonsági átvilágításon.

A miniszter a nemzetbiztonsági eljárások meglévő kontrollmechanizmusaira és az adatfelhasználás célhoz kötöttségének elvére hívta fel a figyelmet.

Arra a kérdésre, hogy a Pegasus használata jogszerű volt-e, azt válaszolta: minden titkos információgyűjtés törvényes keretek között történt, az illetékes hatóságok betartották a jogszabályokat, ennek ellenőrzése az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának feladata. A bizottság rendszeresen és rendesen ülésezik, rendkívüli ülés összehívására azonban nem volt szükség – mondta, hozzátéve: az nem ad okot a bizottság összehívására, hogy milyen technikai eszközzel történnek a lehallgatások.

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány milyen módon szeretné tisztázni, mi igaz a feltevésekből és mi nem, úgy felelt: az elmúlt napokban több miniszter is megszólalt már az ügyben.

A járvány elleni küzdelemről szólva a Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: a helyzetet most is komolyan kell venni, egyes országokban robbanásszerű a delta variáns terjedése, és nincs ok feltételezni, hogy Magyarországon ez máshogyan lesz.

A magas oltottsági arány miatt ez „lehet később, lehet lassabb, a csúcsa a járvány negyedik hullámának lehet valamivel alacsonyabban, de ettől még nem fogjuk tudni elkerülni” – mondta Gulyás Gergely.

A harmadik oltásról szólva közölte, a többségi szakmai vélemény szerint – ami ellentétes a gyártók érdekeivel – a harmadik oltásnak különbözőnek kell lennie az előző kettőtől.

Kitért arra: van egy javaslata a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának a koronavírus elleni oltás kötelezővé tételéről, a kormánynak foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel, de egyelőre a téma nem volt napirenden. Elsősorban a vendéglátásban, a szolgáltató szektorban lehet különösen indokolt a kötelező oltás, de általánosságban is érdemes megvizsgálni a felvetést – értékelt.

Megjegyezte: az oltóorvos dönti el, milyen vakcinát kaphat valaki harmadik oltásként.

Arra, hogy elfogadja-e Orbán Viktor miniszterelnök Karácsony Gergely főpolgármester arról szóló ajánlatát, hogy az oltási kampány népszerűsítéséért közös plakáton szerepelne a miniszterelnökkel, Gulyás Gergely úgy reagált: a kormány olyan megoldásokban gondolkozik, amelyek növelik az oltási hajlandóságot.

A mezőgazdaság lesz a következő hét év legnagyobb nyertese – jelentette ki egy másik kérdésre válaszolva a miniszter, aki megemlítette, a rendszerváltozás óta nem látott támogatásbővülés előtt áll az ágazat.

Az alapvető élelmiszerek árának emelkedéséről szólva elmondta: az uniós versenyjog nem enged beavatkozást a piaci folyamatokba, de középtávon mérséklődni fog az alapvető élelmiszerek ára.

Érkezett kérdés arról is, hogy Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti (EP-) képviselőjének édesapja uniós pályázati pénzeket nyert. Ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely azt mondta: azzal semmi gond nincs, ha egy európai parlamenti képviselő családtagja uniós pályázaton több milliárd forintot nyer, de „hitelességdeficitet” érez, mert a képviselő azzal vádolja a kormányt, hogy az ellenzékiek nem nyerhetnek pénzeket.