Kormányinfó: A tojásra és a burgonyára is kiterjesztik az árstopot

Gulyás Gergely elmondta: a kormány újra megállapította keddi ülésén, hogy a legnagyobb probléma, amivel a magyar gazdaság küzd, az a szankciós infláció. Hozzátette: elég volt csak bejelenteni, hogy az Európai Unió újabb szankciós csomagot készül elfogadni, a gáz ára jelentősen emelkedett.

Közölte, az energiaárak emelkedése megjelenik az élelmiszerárak növekedésében is. Megjegyezte: amíg újabb szankciók lesznek, addig szankciós infláció is lesz, de a kormány határozott szándéka, hogy a jövő év végére a jelenlegi felére szorítsa le az inflációt. Mint mondta, ezért tartják fenn a rezsicsökkentett árakat az átlagfogyasztásig, a benzinárstopot a lakossági fogyasztók részére, valamint a kis- és közepes vállalkozások számára a kamatstopot, ezek is mérséklik az inflációt.

Hozzátette: ezért döntöttek bizonyos élelmiszerek esetében az árstopról és most arról, hogy azt kiterjesztik a burgonyára és a friss tojásra is. A döntés szerint a két termék esetében az üzletben, bevásárlóközpontban vagy csomagküldéssel folytatott kereskedelmi tevékenység esetén a bruttó kiskereskedelmi ár a kereskedő által 2022. szeptember 30-án alkalmazott bruttó kiskereskedelmi árnál nem lehet magasabb. Közölte: a piacokra nem vonatkozik a szabályozás.

A miniszter jelezte: az intézkedéssel – amely december 31-ig hatályos – az infláció megfékezéséhez szeretnének hozzájárulni. A miniszter elmondta azt is, az intézkedés a tojásnál 25, burgonyánál 10 százalékkal csökkenti az árat és összességében 0,1-0,2 százalékkal csökkenti az inflációt. Kérdésre válaszolva elmondta: az intézkedés minden méretű tojásra és a kései burgonyára vonatkozik.

Gulyás Gergely szólt arról is, a kormány továbbra is elkötelezett a rezsicsökkentés fenntartása mellett, aminek egyik kulcsfontosságú eleme a rendszerhasználati díj. Ismertette: a kormány úgy döntött, a rendszerhasználati díj nem emelkedhet a lakossági fogyasztók számára a jövő évben sem – mondta.

Mint mondta, a rendszerhasználati díj az energiaárak emelkedése miatt nő, a kiegyenlítő energiát pedig a megemelkedett árak miatt csak magasabb áron tudják beszerezni.

A kormány arról döntött, ezzel a lakosságot nem lehet megterhelni – fogalmazott, hozzátéve, azért, hogy ez ne jelentsen megfizethetetlen terhet az ipar számára, extraprofitadót vetnek ki a kiegyenlítő szolgáltatást nyújtó erőművekre. Ennek adókulcsa 2022-ben 13 százalék, 2023-ban pedig 10 százalék lesz, ezzel a költségvetés idén és jövőre is 40-40 milliárd forintra tesz szert.

Gulyás Gergely bejelentette azt is, az Európai Unió kérésének eleget téve Magyarország pontosítja az igazságszolgáltatási intézmények közötti hatáskörök megoszlását. Közölte: Magyarország az elmúlt hónapokban teljesítette az Európai Uniónak (EU) tett vállalásait annak érdekében, hogy hozzájuthasson az országot megillető uniós forrásokhoz, de a tárgyalásokon az EU újabb igényeket támasztott.

Azt kérték, hogy pontosítsák az igazságszolgáltatás már létező intézményei közötti hatáskörök megoszlását, amelyet Magyarország teljesít is, mivel a kérés nem áll szemben sem az ország, sem az igazságszolgáltatás érdekeivel – emelte ki a miniszter.

Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy Magyarországon az igazságszolgáltatás teljesen független, ez pedig nemcsak alkotmányos garanciát jelent, hanem szervezeti különállást is, ezért a kormány szerint az unió aggályai alaptalanok, de a kért változtatások lehetségesek. Ezeket a változtatásokat várhatóan az Országgyűlés tavaszi ülésszaka idején fogadják majd el..

Elsősorban az Országos Bírói Tanács és Országos Bírósági Hivatal közötti hatáskörök megoszlása tekintetében fogadnak majd el módosításokat, amelyek az EU aggályait egyértelműen orvosolják, így az utolsó akadály is elhárulhat a helyreállítási alappal kapcsolatos megállapodás létrejötte elől – közölte a miniszter.

Az újabb brüsszeli szankciós csomag kapcsán a miniszter elmondta: a magyar kormány véleménye világos, olyan szankciókat támogatott, amelyek „jobban fájnak az agressziót elkövető Oroszországnak”, mint Európának, és nem támogatta az energetikai szankciókat.

Ha az unió szankciókat kíván bevezetni, azt ne az energia területén tegye és ne érintse a gázellátást – emelte ki. Ezen az alapon tárgyal a kormány most is – jelentette ki.

Az amerikai félidős választásokról azt mondta, a képviselőház összetétele eldőlt, a szenátus összetétele nyitott kérdés még. Gulyás Gergely szerint nagyobb a valószínűsége annak, hogy republikánusok nem szereznek többséget a szenátusban. Hozzátette: bármilyen eredmény is születik, a magyar kormány tiszteletben tartja az amerikai emberek választását.

A kormány által indított nemzeti konzultáció állását firtató kérdésre Szentkirályi Alexandra azt válaszolta: a lakosok egyharmada még nem kapta meg az íveket, így nem tud még részletekről beszámolni.

Mint mondta, a részvételi eredményeket nyilvánosságra fogják hozni időről időre. Kiemelte, a magyar kormány a legfontosabb kérdésekről mindig is kikérte az emberek véleményét.

Szentkirályi Alexandra szerint a baloldal által indított konzultáció finanszírozása kérdéses, hogy nem ugyanaz az amerikai pénz a forrás, amiről „korábban Márky-Zay Pétertől hallottunk”.

Azzal kapcsolatban, hogy Baranyi Krisztina, Ferencváros ellenzéki polgármestere egy műsorban nem volt hajlandó válaszolni a Pesti Srácok újságírójának kérdésére, Gulyás Gergely azt válaszolta: érdeklődve figyeli a kialakult vitát.

Úgy vélte: ahhoz senkinek nincs joga a politikusok közül, hogy meghatározza, ki újságíró és ki nem. Azt, hogy egy politikus, közszereplő kinek válaszol, azt mindenki maga dönti el – tette hozzá.

Gulyás Gergely megerősítette, hogy az Európai Bizottság által kért igazságügyi módosítások egyik iránya, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) jogkörét megerősítsék.

Arra a kérdésre, hogy ebben az esetben nem tartanak-e attól, hogy az intézmények közötti feszültség tovább erősödik, a miniszter azt válaszolta: ezt nehéz megítélni.

Hozzátette: a kormánytól teljesen független a bírósági igazgatás, és az egymással való szembenállás, vita nem politikai alapú, ezért az a helyes, ha a kormánynak nincsen semmilyen érdekeltsége azon túl, hogy hatékony igazságszolgáltatás legyen.

Úgy vélekedett, a bírák nagy többségét ez a vita hidegen hagyja.

Soha olyan szándék nem volt a polgári kormány részéről, hogy bírósági ítéleteket befolyásoljon, a bírák függetlenek és az ehhez szükséges alkotmányos garanciák megvannak, ezért az Országos Bírósági Hivatal és az OBT közötti viszony a kormány szempontjából csak annyiban fontos, hogy hatékony és jó igazságszolgáltatás legyen.

Gulyás Gergely további kérdésre azt mondta, nem akarnak támogatást adni azoknak a kereskedelmi cégeknek, amelyeket érint az árstop. Hozzátette: ez alól kivételt képeznek a kistelepülések boltjai, ezeknek fognak támogatást adni, amiről hétfőn lesz majd bejelentés.

Az árstopok egyelőre az év végéig érvényesek, és egységesen akarnak dönteni a meghosszabbításról; ha a gazdaság helyzete lehetővé teszi, akkor meg fogják hosszabbítani az árstopokat.

A rendszerhasználati díj mostantól nem emelkedhet – emelte ki a miniszter.

A magas infláció oka egyrészt az orosz-ukrán háború, másrészt az uniós szankciók ténye – hangoztatta a miniszter. Hozzáfűzte: az infláció mértéke attól függ, hogy egy adott ország mennyire van kitéve az energiahordozók beszerzésének. Magyarország a gáz és az olaj beszerzésében is nagy mértékben függő helyzetben van, ez az oka annak, hogy az árakra jelentős hatást gyakorolnak külső tényezők, és az infláció magasabb, mint az Európai Unióban átlagban – magyarázta.

A kormány azt akarja, hogy jövőre alacsonyabbak legyenek a gázárak, de ígéretet erre nem lehet tenni – mondta Gulyás Gergely.

Arról, hogy az orosz atomipar is a szankciók alá kerülne a tervezett kilencedik szankciós csomagban, Gulyás Gergely úgy vélekedett, hogy annak rendkívül negatív hatása lenne, ezért energetikát érintő szankciókat továbbra sem támogat a magyar kormány.

Arról, hogy bizonyos benzinkutasok nem kapták meg a nekik járó összeget, a miniszter azt mondta: kormányhatározat rögzíti a támogatás feltételeit. Ha valaki nem kapta meg a neki járó pénzt, akkor azt mielőbb ki kell fizetni – hangsúlyozta.

Arra a felvetésre, hogy a gyármentő keret hamar elfogyott, Gulyás Gergely úgy reagált: szeretnének minél több támogatást adni, de a költségvetés helyzete jelenleg nem enged bővítést ezen a területen.

Extraprofitadót azokra az erőművekre vetnek ki, amelyektől a kiegyenlítő energiát vásárolják. Így is bőven marad profitjuk ezeknek az intézményeknek – jelentette ki a tárcavezető.

A kormány egyetért azzal, hogy a pedagógusok bérét emelni kell, ráadásul radikálisan – mondta Gulyás Gergely. Ez a mostani, válság sújtotta időszakban különösen elkerülhetetlen – tette hozzá. Ha Magyarország megkapja a forrásokat az Európai Uniótól, akkor azokat döntően a pedagógusok béremelésére fordítják majd. Az összeget a magyar költségvetésből egészítik majd ki, és hosszú távon, 2025 után a magyar költségvetés vállalja a pedagógusbérek kifizetésének minden terhét – ismertette.

A miniszter azt mondta, hogy a pedagógusok életpályamodelljéről nem egyeztetnek az Euróoai Bizottsággal, csupán a bérekről, miután a bizottság a Magyarországot megillető uniós forrásokkal kapcsolatban fogalmazhat meg elvárásokat.

Olyan elképzelés most nincs, hogy a pedagógusok kikerüljenek a közalkalmazotti státuszból. Gulyás Gergely úgy vélekedett, hogy amíg nem emelnek bért, addig felesleges más elvárásokat támasztani ezen a területen.

A pedagógusok béremelés melletti egyéb követeléseiről, például az óraszámok csökkentéséről azt mondta, a valódi kérés nem a csökkentés, hanem az óraszámok 22-26 óra közötti fixálása, ez pedig lehetséges lehet. Ugyanakkor a bérkérdés annyira hangsúlyos, hogy mellette minden más ügy részletkérdés – tette hozzá.

Magyarország igent mondott Ukrajna anyagi támogatására. Azt a részt azonban, amely Magyarországra esne, a kormány kétoldalú alapon adná oda a szomszédos államnak. A közös hitelfelvételt Magyarország 2020-ban is ellenezte, és most is rossz ötletnek gondolja – jelezte. Közös döntés kell, ha ehhez Magyarország nem járul hozzá, akkor a döntés nem tud megszületni – mondta.

A parlament felújításával kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, az épület bizonyos műszaki berendezései, a fűtésrendszer nagyon régi és gazdaságtalan, sokat lehetne spórolni azzal, ha az energetikai, a gépészeti, az elektromos hálózatot és a biztonsági rendszert felújítanák, de ez nem ebben a kormányzati ciklusban valósul majd meg. A korszerűsítést viszont megtervezik, hogy annyival is előrébb legyenek.

A svéd és finn NATO-csatlakozással kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, először azokat a törvényjavaslatokat fogadják el, amelyek az Európai Bizottsággal történő megegyezéshez szükségesek, ennek – szavai szerint – november végéig le kel zárulnia. Hangsúlyozta: „ha megszűnnek a bizottság újabb javaslatai”, akkor az Országgyűlésnek lesz ideje, hogy foglalkozzon a ratifikációval.

Magyarország támogatja a két ország csatlakozását. Ahogyan mi számíthatunk rájuk, úgy ők is számíthatnak ránk – fogalmazott.

Arra a kérdésre, mennyivel nőtt az állam áfabevétele az infláció miatt, Gulyás Gergely azt mondta, az államnak több kiadása van az infláció következtében jelentkező többletkötelezettségek – például a megemelt nyugdíjak – miatt, ráadásul az államnak a megemelkedett árakon kell beszereznie az energiát, így nagyságrendileg 1500-2000 milliárd forint az állam többletkiadása.

A német kancellár kínai látogatásával kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, a magyar gazdaság a nyertese annak, ha a szabadpiac nemcsak a kontinensen, hanem az egész világon biztosított. Úgy vélte, van egy ideológiai vita az Egyesült Államok és Kína kötött, és előbbi a saját álláspontját Európában is érvényesíteni akarja, de ennek során azt kell vizsgálni, mi az európai érdek. Magyarországnak az az érdeke, hogy tartsuk fenn a lehető legszabadabb kereskedelmet – közölte.

A miniszter szerint nincs közvetlen összefüggés az infláció mértéke és a bizottsággal történő megállapodás között; várakozásaik szerint már a jövő év első negyedévében megkezdődhet az infláció csökkenése, és a cél az, hogy a jövő év végére a jelenlegi inflációt megfelezzék.

A baloldali pártok külföldi finanszírozásáról azt mondta, az politikai botrány, és jogellenes cselekmény, amit az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is vizsgál.

A miniszter arról is beszélt, a cél az, hogy a jövőben ne egy résztvevő legyen a közbeszerzési eljárásokban, és ezt nemcsak az uniós, hanem a magyarországi források elosztásánál is érvényesíteni kell.

Gulyás Gergely „többszörös pálfordulásról” beszélt a Demokratikus Koalíció rezsimentő alapjával kapcsolatban. Felidézte: Gyurcsány Ferenc kormányzása, a szocialista-liberális kormány idején az áram ára kétszeresére, a gázé pedig háromszorosára emelkedett. Támadták a kormány rezsicsökkentési intézkedéseit is – mondta a miniszter, érthetetlennek nevezve, „hogy mire akarnak gyűjteni, hacsak nem párttámogatásra”.

Közölte, nem szeretnék milliárdokkal támogatni a árnyékkormány rezsimentő csomagját, ezzel szemben lényegesen több mint ezermilliárd forintot fizettek be a rezsicsökkentő alapba, ennek köszönhetően Magyarországon az átlagfogyasztásig a legalacsonyabb az áram és a gáz ára Európában.

A Népszavában szerdán megjelent hírről, miszerint átalakítják a háziorvosi ügyeleti rendszert, úgy vélekedett, hogy az egészségügyi tervekről nem a Népszavából kell tájékozódni, de valóban át kell alakítani az ügyeleti ellátást, és ezzel kapcsolatban néhány napon belül tájékoztatást is ad majd a Belügyminisztérium.

Elmondta azt is, hogy a kistelepülési boltok számára az árstoppal összefüggő támogatást még az idén szeretnék kifizetni.

Azzal kapcsolatban, hogy a NATO újabb atomfegyverek telepítését fontolgatja Európa területére, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: az látszik, hogy nem egy enyhülési folyamat, hanem egy hidegháborús helyzet áll elő, és ez a NATO-bejelentés is ennek a folyamatnak a része. Miután az uniós és a NATO-országok hozzáállása különböző ehhez a kérdéshez, Magyarország nem tudja befolyásolni az eseményeket – fejtette ki.

Az Európai Parlement (EP) közoktatási bizottságának magyarországi látogatásával kapcsolatban azt mondta, több bizottság is járt Magyarországon, Csák János miniszter találkozott a küldöttségekkel. Az EP-től azonban nem várható objektív, korrekt jelentés, hiszen „engesztelhetetlen gyűlölet” van a Magyarország iránt – bocsátotta előre.