Kormányinfó: Az Otthon Starttal az is jól jár, aki nem veszi fel

A miniszter emlékeztetett arra, hogy „a rendszerváltoztatás utáni legnagyobb otthonteremtési program” kedvezményes hitelt kínál 25 éves futamidővel, maximálisan 50 millió forintos keretösszeggel és tízszázalékos önerővel.

Hozzátette: a piaci kamatozású hitelekhez képest az Otthon Starttal 10 millió forintonként havonta 30 ezer forintot lehet spórolni.

Gulyás Gergely elmondta, a program indulását széles körű egyeztetések előzték meg, ezért a pénzintézetek készen álltak induláskor, így az minden területen zökkenőmentesen zajlott. Nem volt eddig olyan otthonteremtési program Magyarországon a rendszerváltoztatás után, amelyet ilyen sokan vettek volna igénybe már az első napokban – mutatott rá.

A kormány nemzeti konzultációt hirdet a közteherviselésről

A kormány nemzeti konzultációt hirdet a közteherviselésről, a kérdőíveket október elejétől postázzák, tartalmát legkésőbb a jövő héten nyilvánosságra hozzák – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely hozzátette: egy „fontos közéleti vita áll előttünk, amit természetesen a pártpolitika szintjén is vívnak és vívunk”, hiszen megjelentek ellenzéki elképzelések az adótörvény módosítására. Ugyanakkor a közteherviselés kérdésben, amely széles körű társadalmi érdeklődésre is számot tart, elengedhetetlenül fontos a demokratikus vita és a vélemények ütköztetése.

„Kulcsfontosságú, hogy mind a közteherviselésről általánosságban, mind az egykulcsos személyi jövedelemadóról, mind a Tisza Párt által bevezetni kívánt adóemelésekről legyen egy olyan társadalmi vita, amelyre a nemzeti konzultáció jó keretet teremt” – fogalmazott.

Gulyás Gergely a Lengyelországot ért dróntámadásról szólva közölte: a vizsgálat zajlik, „tudjuk, hogy ezek orosz drónok voltak”, és a miniszterelnök és a kormány egyértelművé tette, hogy Lengyelországra, mint NATO-szövetséges országra tekint, így „korlátlan szolidaritással állunk ki a lengyelek mellett, és valamennyi NATO-tagállam területi integritását sérthetetlennek tekintjük”.

A miniszter elmondta azt is: a kormány kapott egy rövid tájékoztatást a Katarban történtekről. A magyar külügyminiszter azonnal felvette a kapcsolatot a katari külügyminiszterrel, közvetlenül is biztosította kollégáját, hogy Magyarország kiáll Katar területi integritása és szuverenitása mellett.

Káosz van a Tisza Pártban

Láthatóan káosz van a Tisza Pártban, mert olyan nyilatkozatok kerültek nyilvánosságra, amelyek szerint most hallgatni kell, de a választások után „mindent lehet” – mondta Gulyás Gergely. Hangsúlyozta: ezeket a vitákat nem a választás után kell lefolytatni, hanem a választás előtt. A Tisza által mutatott szemlélet antidemokratikus, és amikor ez érvényesült, Magyarország 2008-ban a csőd szélére került. Ez szerintünk egy demokráciára leselkedő veszély is – értékelt a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Hozzátette: fontos ügyekben, mint például a közteherviselés, világos, jól működő, bevált rendszer alakult ki. Az adópolitika lehet közéleti vita tárgya, de akkor fel kell vállalni, ha valaki többkulcsos rendszert akar, és ezzel adót akar emelni, hogy a növekményt másra fordítsa – jelentette ki.

Az ellenzéki párt rendezvényein újságírókat ért atrocitásokról Gulyás Gergely úgy vélekedett: ez elsősorban „azoknak a felelőssége, akik így viszonyulnak a sajtóhoz”. Szerinte a magyar média egy része a Tisza segítését tekinti feladatának.

Valódi háborús beszédet mondott Ursula von der Leyen

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke valódi háborús beszédet mondott szerdán az Európai Parlament előtt – jelentette ki az európai uniós ügyekért felelős miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.

Bóka János hangsúlyozta: az Európai Unió állapota rossz és egyre romlik, így beszéd abból a szempontból volt érdekes, hogy várható-e érdemi irányváltás az eddigi elhibázott uniós politikákban. Emellett arra vártunk választ, hogy bizottság elnöke hogyan kívánja helyreállítani a benne megingott politikai bizalmat – jelezte. Ehhez képest az Európai Bizottság elnöke valódi háborús beszédet mondott. „Nem egyszerűen háborúpárti beszéd volt, ez egy háborús beszéd volt” – értékelt.

Ebben a beszédben a háború szó gyakrabban hangzott el, mint a gazdaság, Ukrajnáról pedig több említés esett, mint az európai iparról és az európai energiapolitikáról együttvéve – nehezményezte. A tárcavezető kiemelte: a beszéd alapján versenyképességi fordulat helyett valójában hadigazdálkodásra van szükség, Ukrajna finanszírozása lesz a prioritás, további intézményi centralizáció és újabb tagállami hatáskörök elvonása, a politikai ellenfelekkel szembeni nyomásgyakorlás erősítése, valamint a véleménycenzúra növelése várható.

Hozzátette azt is, hogy a beszéd alapján az Európai Unióban nem lesz valódi migrációs fordulat, nem kerül sor az elhibázott zöld átmenet érdemi felülvizsgálatára, az ukrán csatlakozási folyamatban korrekció nem várható, ellenben rossz kereskedelmi megállapodások sorára számíthatunk. Ez a bizottsági politika minden elemében elhibázott – jelentette ki.

Amíg az orosz-ukrán konfliktus zajlik, addig az EU politikai értelemben béna kacsa, amíg a biztonsági kiszolgáltatottságunk fennmarad, addig a transzatlanti kereskedelmi kapcsolatokban alárendelt helyzetben leszünk, amíg az orosz energiahordozókról az unió le kíván válni, addig versenyképes gazdaság Európában nem lesz, amíg az EU ebbe a háborúba bevonódik, addig nem lesz képes kölcsönös előnyökön alapuló, kiegyensúlyozott gazdasági kapcsolatokat építeni Kínával és Indiával – figyelmeztetett.

Hozzátette, ennek a politikának az lesz az eredménye, hogy az Európai Unió a jelenleginél is jobban be fog vonódni az orosz-ukrán konfliktusba, és egy idő után valószínűleg egyedüli finanszírozója lesz.

A külső határainkat továbbra sem fogjuk tudni megvédeni, a kiemelkedően magas uniós energiaárakat nem fogjuk tudni leszorítani, az alacsony növekedés tartós lesz az EU-ban, valódi versenyképességi fordulat pedig nem fog megtörténni. Ez további eladósodást fog eredményezni nemcsak a tagállamok, hanem az Európai Unió oldaláról is – jelezte.

Egyes tagállamok, így Magyarország is számos intézkedést hoztak azért, hogy ezeknek az elhibázott politikáknak a hatásait kompenzálják, ezekkel az intézkedésekkel szemben azonban egyre erőteljesebb uniós fellépésre számít – mondta Bóka János, emlékeztetve: az Európai Bizottság már megfogalmazta, hogy Magyarországon progresszív adózást, az adókedvezmények szűkítését és kivezetését, a rezsicsökkentés felszámolását, az otthonteremtési programok kivezetését, a kamatstop és az árréstop megszüntetését szeretné látni.

Kiemelte: a politikai bizalom megingott a bizottság elnökében, aki ellen csütörtökön két bizalmatlansági indítványt is benyújtottak európai parlamenti képviselőcsoportok, köztük a Patrióták frakciója is.

Bóka János újságírói kérdésre értékelte az Európai Bíróság csütörtökön közzétett ítéletét is. Hangsúlyozta: az ítélet az Európai Bizottság egy korábbi határozatát semmisítette meg, Magyarország részéről nem állapított meg jogsértést, így semmilyen akadálya nincs annak, hogy a Paks II. beruházás folytatódjon.

Emlékeztetett: az ítélet szerint a Bizottság határozatában nem vizsgálta az állami támogatás körében azt, hogy a Paks II. beruházás során alkalmazott közbeszerzési eljárások az uniós szabályoknak megfeleltek-e.

Az Európai Bíróság nem azt mondta, hogy ez a beruházás a közbeszerzési szabályoknak nem felel meg, csupán azt, hogy ezt a bizottság az állami támogatási eljárás keretében nem vizsgálta, vagy legalábbis ezzel kapcsolatos álláspontját nem indokolta – mutatott rá.

Emlékeztetett arra is, hogy a bizottság a közbeszerzési eljárások jogszerűségét 2015-ben egy másik eljárás keretében vizsgálta, megállapítva azok jogszerűségét. A bíróság ezen két eljárás összekapcsolásának a hiányát kifogásolta.

Mivel a bíróság sem az állami támogatási rendszert, sem az alkalmazott közbeszerzési eljárást nem minősítette jogellenesnek, ezért semmilyen jogi akadálya nincsen, hogy a paksi beruházás az eddigieknek megfelelő ütemezés szerint folytatódjon – összegzett.

Egy részletesen nem ismertetett javaslatot fogalmazott meg Von der Leyen

Kérdésre válaszolva Bóka János elmondta azt is, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a befagyasztott orosz vagyonok felhasználásával kapcsolatban egy részletesen nem ismertetett javaslatot fogalmazott meg, a részletek ismerete nélkül ezért nem tud kormányzati álláspontot ismertetni. Az a legfontosabb, hogy ez minden jogi követelménynek megfeleljen, és ne okozzon kárt az eurónak – közölte.

Az európai uniós ügyekért felelős miniszter kitért arra is, hogy a magyar miniszterelnök által a bizottság elnökének a Magyarországot sújtó napi egymillió eurós uniós büntetés kapcsán írt levelére még nem érkezett válasz.

Ezt az ügyet minden létező fórumon megemlítjük, különösen annak tekintetében, hogy a bizottság elnöke nemrég az EU keleti határállamaiban tett látogatást, ahol kijelentette, hogy a fizikai határvédelmi struktúrák megépítése közös európai felelősség. A mi kérésünk csak annyi volt, hogy akkor ezekből a támogatásokból minden tagállam egyenlő feltételek mellett részesedjen. Jelenleg nem ez a helyzet – fejtette ki.

Felidézte: az európai intézmények a magyar határkerítés építéséhez és fenntartásához érdemi támogatást nem adtak.

Az európai intézmények jelenleg tárgyalnak azokról az eszközökről, amelyek az európai védelmi politika megerősítését célozzák. A magyar kormány szándéka az az, hogy valamennyi rendelkezésre álló eszközt felhasználjon a saját nemzetstratégiai célkitűzései megvalósítása érdekében – közölte.

Bóka János kitért az uniós védelmi ipari beruházási tervre is, amelyre előzetes döntés alapján Magyarország 16,2 milliárd euróra nyújthat be terveket. Ezek összeállítása jelenleg is zajlik – tájékoztatott.

Magyarország technikai és politikai szinten is kapcsolatban áll a bizottsággal

A jelenleg blokkolt uniós forrásokra vonatkozó kérdésre a miniszter úgy felelt: várakozásai szerint ezekhez sikerül majd hozzájutni.

Ez egy hosszú játszma, amely pontosan addig tart, amíg Magyarország valamennyi, őt megillető forráshoz hozzájut. Mivel ezeket a forrásokat kizárólag politikai megfontolásokból tartja vissza a bizottság, ezért a magyar kormánynak jogában áll valamennyi jogi és politikai eszközt felhasználni azért, hogy Magyarország és a magyar emberek az őket megillető forrásokhoz hozzáférjenek – szögezte le.

Hozzátette: a kondicionalitási eljárás megindulása óta Magyarország folyamatosan technikai és politikai szinten is kapcsolatban áll a bizottsággal és a tagállamokkal azért, hogy ezek a blokkolások megszűnjenek.

Az egyeztetések folyamán a magyar kormány szakmai és politikai megállapodásra jutott a bizottsággal minden olyan követelmény tekintetében, amelyet a források blokkolása érdekében meg kell tennie. Magyarország ezeket végre is hajtotta, majd a bizottság kizárólag politikai okokból úgy döntött, hogy ezt a zárolást ennek ellenére sem oldja fel.

Ez azt jelenti, hogy Magyarország és a bizottság között az uniós források tekintetében politikai konfliktus van, amelyet jogi és politikai eszközökkel kell megoldani. Ezt a bizottság egyértelműen politikai és ideológiai nyomásgyakorlásra használja föl – összegzett a tárcavezető.

Ursula von der Leyen Izraellel kapcsolatos kritikáira reagálva elmondta: számos peremfeltétele van annak, hogy az Európai Unióban egyébként növekvő antiszemitizmussal szemben hitelesen fel lehessen lépni. Az egyik, hogy az EU továbbra is fenntartsa az Izrael állammal ápolt stratégiai partnerséget és az érdemi és konstruktív párbeszédet.

A bizottság elnöke által megfogalmazott javaslatok között szerepelt az EU-Izrael társulási megállapodás részleges felfüggesztése is, ezt a döntést azonban még a tagállamoknak is jóvá kellene hagyniuk – emlékeztetett, hozzátéve, mindez a tagállamok és Izrael közötti kétoldalú megállapodások végrehajtását nem érinti.

Hangsúlyozta: az Európai Unió hivatalosan elköteleződött a kétállami megoldás mellett, Magyarország azonban a kétállami megoldást valamilyen folyamat végének, nem pedig valamilyen folyamat kezdetének tekinti. Nekünk a legfontosabb érdekünk a régióban a béke és a stabilitás – jelezte.

Az Ursula von der Leyen elleni bizalmatlansági indítványokról szólva úgy értékelt: a bizottság elnökének pozíciója politikai értelemben még nehezebben tartható.

A bizottság elnöke nem is igényli azt, hogy a politikájának általános uniós támogatottsága legyen. A beszédében többször is kifejtette azt, hogy nem kíván minden politikai erővel együttműködni, tehát az uniós polgároknak legalább egyharmada, de talán többségének az álláspontja is számára irreleváns – emelte ki.

Hozzáfűzte, az EU intézményi válságban van, és ez az intézményi válság már a tagállami politikai rendszerek stabilitását, a tagállami politikák sikerességét és az európai polgárok jólétét veszélyezteti.

Bóka János kitért Ursula von der Leyen beszédének arra a mondatára is, miszerint az uniós döntéseknél „le kell rázni az egyhangúság béklyóját”. Ez durva szereptévesztés, hiszen a bizottság elnökének az uniós szerződések őreként kellene eljárnia, ehhez képest azokat béklyónak tekinti – nehezményezte a miniszter.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy Ursula von der Leyen szerint szélesíteni kell a különféle kondicionalitási eljárásokat az uniós költségvetési keretekben.

Ezzel kapcsolatban a magyar álláspont egyértelmű: mi nem támogatunk semmilyen eszközt, amely az uniós forrásokhoz való hozzáférést politikai és ideológiai nyomásgyakorlásra tenné felhasználhatóvá. Mindaddig, amíg Magyarországnak nemzeti, szuverén kormány van, az Európai Uniónak ilyen hétéves költségvetése nem lesz – fogalmazott.

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetőjének a nemzeti szuverenitás létét kétségbevonó szerdai mondatára azzal reagált, az egy nagyon komoly vitára hívja a fel a figyelmet: vannak, akik egy Európai Egyesült Államok létrejöttét kívánják, a magyar kormány ellenben a nemzetek Európájáért dolgozik.

Manfred Weber és társai a nemzeti szuverenitás felszámolásáért tevékenykednek – mondta Bóka János.