Navracsics Tibor: Előrelépés a magyar helyreállítási terv elfogadása

Navracsics Tibor szerdán Budapesten a Kormányinfón azt mondta, a bizottság nap folyamán ismertetett döntése nem okozott nagy meglepetést a magyar kormánynak, a testület több mint egy hete „újságírók által közölte velünk készülő álláspontját”.

Megjegyezte, ez az álláspont nagyjából megegyezik a bizottság által szeptemberben ismertetettel.

A miniszter – aki a kormányülés közben tartott tájékoztatót – elmondta, a mostani az első alkalom, hogy a bizottság hivatalos formában bejelentette, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz (RRF) benyújtott magyar nemzeti terv „elfogadásra méltó”.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság a magyar tervet a legkiválóbbak közé sorolta, egyetlen kategória kivételével a legmagasabb osztályzatot kapta.

Kitért arra, hogy a terv elfogadása másfél évvel ezelőtt már karnyújtásnyira volt, és azóta is folyamatosak voltak a konzultációk.

Navracsics Tibor bizakodását fejezte ki az iránt, hogy a bizottság döntése a kohéziós pénzekkel kapcsolatban megnyitja az utolsó körös egyeztetéseket és a tárgyalások lezárásának lehetőségét, azaz záros határidőn belül aláírják a partnerségi megállapodást is.

Szerinte ha ez megtörténik, akkor teljesül a nyáron kitűzött cél: hat hónap alatt mind a két nagy területen – ahol még nyáron messzinek tűnt az uniós források elérése – megállapodnak a bizottsággal, ez pedig lehetővé teszi, hogy 2023-tól ténylegesen is megnyíljanak az uniós források.

A miniszter szerint az sem jelent újdonságot, hogy három operatív program esetében a bizottság fenntartja a 65 százalékos zárolásra vonatkozó javaslatát. Értékelése szerint ez részben abból is adódik, hogy a kormány törvényhozási és az intézményépítési menetrendje olyan határidőket tartalmaz, amelyek még „előttünk vannak”.

A miniszter bízik abban, hogy Magyarország ugyanolyan pontosan és alaposan teljesíti a még hátralévő vállalásokat, ahogy az eddigieket is tette. Közölte, reméli, 2023-ban meg tudják győzni a bizottságot és az Európai Tanácsot, hogy a felfüggesztést nem kell fenntartani, és lehetővé válik, hogy százszázalékosan hozzáférjen Magyarország az uniós forrásokhoz minden operatív programban.

Kérdésre válaszolva Navracsics Tibor azt mondta: a magyar kormány mindig az elvei fenntartása mellett kötött kompromisszumot a megegyezés érdekében. Ha az ország tovább halad a programja végrehajtásával, és újabb határidőket teljesít, a tagállamok és a bizottság számára is világos lesz: „nem akarunk mismásolni, nem akarunk sunnyogni” – fogalmazott Navracsics Tibor.

Hangsúlyozta: a magyar fél az egymással össze nem függő kérdéseket végig külön kezelte a tárgyalások során.

Kijelentette azt is: ha az év végéig sikerül a további két megállapodást aláírni, sikeresnek fogja értékelni a tárgyalásokat. Ha pedig mindent megtett azért, hogy ez sikerüljön, ám mások miatt mégsem jön létre egyezség, nem mond le posztjáról – válaszolta egy másik kérdésre.

Közölte: mindehhez az Országgyűlésnek már nem kell rendkívüli ülést tartania.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kérdésre arról beszélt: jó esély van arra, hogy az operatív programokhoz szükséges partnerségi megállapodást is aláírják.

Elmondta, a baloldalnak a kondicionalitási eljárásban lehetett szerepe, hiszen a bizottság részben nem méltányolta azokat a döntéseket, amelyeket csak a jövő héten hoz meg az Országgyűlés. Az Európai Bizottság ugyanakkor az Európai Parlament (EP) nyomása alatt áll – tette hozzá, hibának nevezve, hogy az EP-ben ilyen hangulat alakult ki. Szerinte ez azoknak a magyar képviselőknek a bűne, akik valótlanságot terjesztenek az országról.

Kijelentette: elutasítandó, hogy „valaki keres nettó hatmillió forintot, és amikor a tanárok bérét két év alatt meg akarjuk emelni 440 ezer forintról 800 ezerre, akkor olyan határozatot fogad el az Európai Parlamentben, hogy Magyarország, a magyar tanárok, a magyar egészségügy, a magyar vállalkozások ne juthassanak pénzhez”.

Az alapvető céljukat azonban szerinte e képviselőknek nem sikerült elérniük, hiszen a felfüggesztés nem jelent forrásvesztést.

Jövőre 2500 milliárd forintnyi uniós forrás érkezhet Magyarországra, amiből 1500 milliárdnak már most sincs akadálya – tette hozzá. További 1000 milliárd elől pedig várhatóan az év másodi felére elhárulhatnak az akadályok.

Ennek nagyságrendjéről szólva közölte: a kormánynak ennek a pénznek a többszöröséről kell gondoskodnia a rezsicsökkentés fenntartásához. Mivel a magyar gazdaság fundamentumai és a költségvetés is stabil, a problémát inkább a magas energiaárak okozhatnak.

Az Európai Bizottságtól függ, hogy januártól több mint 20 százalékkal emelkedhet-e a pedagógusok bére – hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A politikus kérdésre válaszolva azt mondta: ha a partnerségi megállapodást sikerül aláírni decemberben – amire szerinte a jelenlegi tervek szerint jó esély van – és az EFOP pluszból származó pénzekhez is hozzájuthat Magyarország januártól, akkor január elsejével a béremelésre sor kerül. 

Jelezte: amit az állami költségvetésből egy ilyen nehéz évben garantálni tudnak, az a 10 százalékos emelés, de azt szeretnék, hogy a korábban bejelentetteknek megfelelően már januártól több mint 20 százalékkal tudják emelni a pedagógusok bérét. „A bizottságon múlik” – hangsúlyozta.

Kifejezetten károsnak nevezte ugyanakkor azt, amit szerinte a magyar baloldal ebben az ügyben „magának megenged”. Úgy fogalmazott: könnyű Brüsszelbe járni nettó 6 millió forintos fizetéssel, és küzdeni az ellen, hogy a tanárok béremelést kapjanak.

A kormány szerint, ahogyan az idei évben, úgy jövőre is tartható az átlagfogyasztás mértékéig a rezsicsökkentés – erősítette meg Gulyás Gergely kérdésre válaszolva.

Az ársapkák esetében az a kérdés, hogy az érintett termékekből áll-e elég rendelkezésre, így amíg az ellátás biztonsága szavatolható, addig ezek az intézkedések fenntarthatók – jelentette ki.

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva annak a véleményének adott hangot: az Európai Parlamentben a szerződéseknek semmi jelentősége nincs, ugyanakkor a frakciók jó részénél és a képviselők jelentős részénél „nyílt magyargyűlölet van”. Ezt szerinte leginkább a magyar baloldali képviselők keltik, akik egyik vagy másik frakcióban hergelik a többséget Magyarország ellen. Reményét fejezet ki, hogy ennek nem válik „túszává” a bizottság, de azt nem lehet kizárni egyes ügyekben, egyes biztosok emiatt alkalmaznak szigorúbb mércét Magyarországgal szemben.

Navracsics Tibor kérdésre válaszolva elmondta: bíznak abban, hogy a tanácsi szavazáskor a magyar helyreállítási nemzeti terv elfogadásával kapcsolatban nem lesz változás. Hangsúlyozta: folyamatos tárgyalásban vannak az Európai Bizottsággal, mert meggyőződése szerint ez megakadályozza azt, hogy a kommunikáció hiányából adódóan csökkenjen a bizalom a két tárgyalófél között, másrészt pedig, ha felmerül bármilyen probléma, viszonylag hamar tudják ezeket kezelni.

Megjegyezte: az Európai Bizottság az utóbbi időben egy kicsit más kommunikációs politikát folytat, először az újságírókkal közli az álláspontját, és csak utána a magyar kormánnyal, de ez nem ok arra, hogy ne folytassák a tárgyalásokat. Jelezte azt is: a tárgyalások során mindig előjöhetnek újabb észrevételek, a magyar kormány is előjöhet új témákkal, amikről úgy látja, hogy megoldandó vagy módosítani kell, mert esetleg nem életszerű. Ezeket újratárgyalhatják.

Arra a kérdésre, hogy december 31-ig aláírhatják-e a partnerségi megállapodást, vagyis a költségvetési kohéziós források is megérkezhetnek-e, Navracsics Tibor azt válaszolta: ha rajta múlik, akkor biztosan. A miniszter hangsúlyozta: bízik abban, hogy az Európai Bizottságnak is érdeke elkerülni, hogy bármely tagállamnál indoklás vagy indokoltság nélküli forrásvesztés előforduljon.

Ha van is vita esetleg egyes pontokban a végrehajtást illetően a bizottsággal, de abban nincs vita, hogy jó irányba haladunk, és az eddig megtett munka megalapozza azt, hogy forrásvesztés nélkül jussunk hozzá az európai uniós forrásokhoz – jelezte.

Megerősítette: sajtóhírek alapján legvalószínűbb, hogy a pénzügyminiszterek tanácsa december 12-én fogja tartani azt az ülését, amelyen dönt az ügyben.

További felvetésre Navracsics Tibor azt mondta, folyamatosan kapcsolatban vannak a bizottsággal és egyeztetnek.

Úgy tűnik, néhány pont esetében félreértésről, eltérő interpretációról van szó. Az eddigi végrehajtást közösen tekintik át és értelmezik azt – közölte.

Arról, van-e információjuk arról, hogy esetleg mely tagállamok hogyan szavaznak majd, azt mondta: ezzel várják meg a tanácsülést.

A V4-ek egysége megbonthatatlan – tette hozzá egy másik, a visegrádi államok együttműködését firtató felvetésre.

A miniszter azt mondta, az eredeti menetrend szerint haladnak. Az volt a cél, hogy év végéig megszülessenek a megállapodások, amelyek lehetővé teszik, hogy hozzáférjenek az európai uniós forrásokhoz.

Úgy néz ki, elérjük – fogalmazott a tárcavezető, aki szerint, ha a jóváhagyás megtörténik, a beruházások is elindulhatnak.

Navracsics Tibor kitért arra is, hogy a nemzeti terv abban a pillanatban nyilvános lesz, hogy a bizottság elfogadja.

Értékelése szerint a bizottság is a megoldásra törekszik, őszinte és jó volt az együttműködés a testülettel, és bízik benne, ez a jövőben is megmarad.

Gulyás Gergely hozzátette: az ügy súlyához képest technikai kérdésekről van szó, ezek nagyon gyorsan rendezhetők.

Új jelenség ugyanakkor, hogy magyar képviselők ilyen hevesen dolgoznak magyar emberek, pedagógusok érdekei ellen. Abban, hogy a megállapodás nem jött még létre, jelentős felelőssége van a baloldalnak – fűzte hozzá.

Arról, hogy a tavasszal elfogadandó jogszabályok után mikor lehet a felfüggesztést feloldani, Navracsics Tibor azt mondta: abban bíznak, ha március végén leülnek az Európai Bizottsággal és áttekintik a teljes folyamatot, a testület is azt mondja majd, valóban teljesítettek minden vállalást és javasolni fogja a felfüggesztés feloldását. 

A hátralévő, teljesítendő feltételek között említette az antikorrupciós munkacsoport felállítását, aminek határideje december 15. Kitért a korrupcióellenes, illetve a csalásellenes stratégiák megújítására és az igazságszolgáltatás függetlenségével összefüggő pontokra, utóbbiaknak március vége a határideje.

Arról, ha egy 100 méteres síkfutáshoz hasonlítják a helyzetet, hol tartanak most, azt mondta: ha 100 méternél tényleg vége lesz, akkor most 90 méternél.

Gulyás Gergely az üzemanyagárakra vonatkozó kérdésre úgy reagált: az ársapkákról meghatározott rendben döntenek. Akkor kénytelenek változtatni, ha az ellátás biztonsága kerül veszélybe. Valóban aggasztóak a hírek, egyrészt életbe lépnek szankciók december 5-től, másrészt a Mol százhalombattai gyárában a meghibásodások csak mérsékelt finomítási tevékenység végzését teszik lehetővé.

A Molnak kell egyértelmű választ adnia, képes-e az ország ellátását garantálni vagy sem – hangsúlyozta, hozzátéve: azért tudtak ársapkát bevezetni, mert a Mol képes volt a szükséges mennyiségű üzemanyagot előállítani. Ha importálni kell, az lényegesen drágább – mutatott rá.