Kormányinfó: nyugdíjemelésre lehet szükség novemberben, bővül a Magyar falu program

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, a kormány szerdai ülésén meghallgatta a Magyar Nemzeti Bank új elnökét, aki ismertette a jegybank prognózisait. Hozzátette: a kormány 4,5 százalékos inflációval számol az idei évre, ahogy a jegybanki inflációs prognózis is legalább 4,5 százalékos. Ebből az a jogi kötelezettsége is származik a kormánynak, hogy kiegészítő nyugdíjemelést fizessen, erre a célra több mint 90 milliárd forintot különítettek el – jelezte.

„A 4,5 százalékos inflációval számolva novemberben mintegy 1,3 százalékos kiegészítő emelésre lesz szükség. Ez az átlagnyugdíj esetén 39 600 forintot jelent”

– közölte. Kiemelte: az inflációs adat az előrejelzésnél kedvezőbb is lehet, elsősorban azért, mert hatályba léptek az árcsökkentő kormányzati intézkedések. „Az árrésszabályozás bevezetése az eddigi tapasztalatok alapján beváltotta a hozzá fűzött reményeket: 874 terméknél csökkentek az árak átlagosan 17,5 százalékkal” – közölte.

Gulyás Gergely hangsúlyozta, a kormány továbbra is maximálisan elkötelezett abban a tekintetben, hogy az indokolatlan áremelkedéseknek véget vessen, és további döntések meghozatalára is készen állnak szükség esetén. „A kereskedőknek továbbra is azt tudjuk mondani, hogy 10 százalék legyen elég, legfeljebb ennyi az, amit rátehetnek a beszállítói árakra” – fogalmazott. „A termékek árazását a fogyasztóvédelem és a versenyhivatal is folyamatosan ellenőrzi, tehát a kormánynak több forrásból is szinte azonnali és objektív ismerete van az árak változásáról” – jegyezte meg.

Néhány száz tüntető négy fővárosi hidat zárt le

A miniszter azt is elmondta, hogy a kormányülésen a belügyminiszter tájékoztatást adott többek között a keddi fővárosi hídlezárásokról. „Néhány száz tüntető egy nap alatt rögtön négy fővárosi hidat zárt le” – emlékeztetett Gulyás Gergely. Kiemelte, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.

„Ehhez képest annak voltunk tanúi, hogy a fővárosban egy néhány száz fős kisebbség százezrek normális közlekedését tette lehetetlenné”

– fogalmazott a miniszter. „Természetesen a bíróság ítéleteit mindenki köteles tiszteletben tartani, de ha a jelenlegi szabályozást az eddigi joggyakorlattal ellentétesen értelmezve olyan bírósági döntések születnek, amelyek a főváros közlekedésének megbénulásához járulnak hozzá, akkor természetesen erre a jogalkotónak is reagálnia kell, és készen is áll arra, hogy reagáljon” – közölte.

Négy újabb elemmel bővül a Magyar falu program

Újabb kormánydöntések segítik a magyar falvak fejlesztését, négy elemmel bővül a program, ezek közül kettő – a kisboltok támogatása és a templomfelújítási program – újraindul, a másik kettő – a kistelepülési kocsmák támogatása és az ATM-ek telepítésére vonatkozó program – pedig teljesen új – mondta Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

Gyopáros Alpár emlékeztetett: a kormányzati tevékenység fókuszában már hat éve ott vannak a kistelepülések, hiszen 2018-ban hirdette meg a miniszterelnök a Magyar falu programot, és az azóta eltelt időszakban tisztán hazai költségvetési forrásból számtalan olyan fejlesztést tudtak megvalósítani a kistelepüléseken, amelyeket maguk az ott élők kértek.

Gyopáros Alpár közölte: a négy elem közül kettő – a kisboltok támogatása és a templomfelújítási program – újraindul, a másik kettő – a kistelepülési kocsmák támogatása és az ATM-ek telepítésére vonatkozó program – pedig teljesen új.

„A kisboltok támogatására minimum 1 és maximum 3 millió forint értékben minden 5000 lélekszám alatti település olyan üzlete pályázhat, amely napi használati cikkeket, illetve húst értékesít”

– ismertette, hozzátéve, hogy az üzletek például rezsiköltségekre, bérköltségekre felhasználtható működési támogatást kaphatnak. Emlékeztetett: egy 2021-es fejlesztési pályázattal már 1500 kistelepülési boltot sikerült megmenteni a bezárástól, ezt követően 2023-ban működési támogatási csomagot is indítottak. Elmondta: kormány döntött arról is, hogy az idén elindít egy olyan programot, amelynek köszönhetően minden kistelepülésen, ahol ezt feltétlenül igénylik, lesz készpénzkifizető automata. Hozzátette, azt gyanítja, hogy a települések többsége ezzel élni fog.

Jelezte: a kormány ezt a programot arra tekintettel indítja, hogy erős szándék van a készpénzhasználathoz való jog alaptörvényi szintre emelésére, amiben nemcsak kormánypárti, hanem ellenzéki képviselők is egyetértenek. Jelezte: jelenleg valamivel több mint 2000 magyarországi településen nincsen ATM. „Emellett újraindul a templomfelújítási program, amelynek köszönhetően ismét több száz templom felújítása valósulhat meg, az 1000 fő alatti településekre vonatkozó kocsmafejlesztési pályázatot pedig kinyitják az ezer és kétezer lélekszám közötti települések üzlettulajdonosai számára is” – tájékoztatott Gyopáros Alpár, jelezve, a pályázaton maximum 3 millió forint működési támogatást adnak, illetve ebből az üzletek energiahatékonysági beruházást is elvégezhetnek. „Az új elemek mellett a Magyar falu program eddig megismert támogatási tevékenységei is megmaradnak idén: így folytatják az utca- és járdafelújítási pályázatot, támogatják az önkormányzati tulajdonban lévő intézmények, épületek felújítását, valamint az eszköz- és járműbeszerzésre, így falu- és tanyagondnoki buszokra vonatkozó pályázatokat is” – ismertette a kormánybiztos.

Gyopáros Alpár kormánybiztos kérdésre válaszolva a pályázatok keretösszegéről elmondta: a felhívások kidolgozása folyamatban van, ezek után határozzák meg a végleges összeget. „A pályázatok jellemző módon zártak, de ha jelentős igény van, akkor a kormány hajlandó megfontolni többletforrás biztosítását” – jelezte. A templomfelújítási programelemről közölte: korlátozás egyetlen tekintetben van, a pályázat csak kistelepülésekre vonatkozik.

Kérdésre megerősítette, hogy lélekszámtól függetlenül minden településen lesz készpénzautomata. Arra a felvetésre, hogy ezek költségét teljes mértékben a bankok állják-e, elmondta: az a legcélravezetőbb, ha az üzemeltető teljes körű felelősséget vállal az általa tulajdonolt eszközért.

Arra, hogy a plusz költségeket nem hárítják-e át a lakosságra, közölte: a nemzetgazdasági miniszter már bejelentette, hogy folyamatosan tárgyal a bankokkal, és ezeket a kísérleteket meg fogja akadályozni. Arra, hogy a bankok egyetértenek-e a kezdeményezéssel, úgy válaszolt, lelkesedést lát rajtuk. „Nemcsak a készpénzhasználathoz fűződő jogról van szó, hanem arról a jogról is, hogy minden településen azonos életminőséget tudjanak biztosítani életszerű keretek között” – hangsúlyozta a miniszter. Arról is szólt, hogy szinte minden kistelepülésen működik falugondnoki hálózat, ahol intézményhiány áll fenn. „Ezen szolgálatok biztosítják a bevásárlást a szomszédos településről, elhozzák a gyógyszereket vagy a gyermekeket átszállítják. Ezeket a szolgáltatásokat is készpénzzel kell kiegyenlíteni” – mutatott rá.

A kocsmák támogatásáról Gyopáros Alpár elmondta: egyetért azokkal, akik azt mondják, ezek egyfajta közösségi térként funkcionálnak, találkozási pontok, ahol megvitatják a közélet dolgait. Településképi szempontból is fontosnak tartja a felújításukat, és rámutatott: a kiskocsmák jellemzően családi vállalkozások, megélhetést biztosítanak.

Arra a kérdésre, hogy a kisboltoknak nyújtandó 1-3 milliós támogatás milyen tényleges segítséget jelent, azt mondta: döntően a fennmaradásukat segíti. Ezeknek az üzleteknek a jelentős része hosszú ideje a lét-nemlét határán táncol, és versenyhátrányban van a multikkal szemben. A kisboltok szintén egyfajta közösségi térként működnek, amellett, hogy a legfontosabb fogyasztási cikkekhez is hozzáférést biztosítanak.

Szlovákiából érkezhetett a száj- és körömfájás betegség Levélre

„A jelenlegi adatok alapján nyilvánvalónak tűnik, hogy Szlovákiából érkezett a ragadós száj- és körömfájás betegség a Győr-Moson-Sopron vármegyei Levél település fertőzött állományába” – mondta Gulyás Gergely. Közölte, Nagybajcs után egy másik településen, Levélen is felütötte a fejét a ragadós száj- és körömfájás betegség. Ismertetése szerint egy háromezer szarvasmarhából álló állományról van szó, amelynek a vakcinázását elkezdték, hogy ne terjedjen tovább a betegség, de ettől függetlenül le kell ölni az állatokat.

A miniszter kiemelte, hogy a betegséget a kezdeti stádiumban észlelték, és korlátozó intézkedéseket hoztak a győri és mosonmagyaróvári járásokban; a háztáji és a betegségre fogékony állatokat ilyenkor levágják.

Közölte: folyik a járványügyi nyomozás, és a jelenlegi adatok alapján nyilvánvalónak tűnik, hogy ez egy Felvidékről, Szlovákiából érkező fertőzés. Ezért „erős” az együttműködés a szlovák hatóságokkal – tette hozzá.

Újraindult a Traubisoda gyártása

Vitályos Eszter kormányszóvivő arról számolt be, hogy az elmúlt hetekben több mint 16 milliárd forint értékben valósultak meg beruházások Magyarországon, ebből a gazdaság területét érintően 5,3 milliárd forint értékben.

„Újraindult a magyar üdítő, a Traubisoda gyártása Felsőlajoson, a Márka Üdítőgyártó kft. egy hathektáros területen hajtott végre zöldmezős beruházást”

– ismertette. Kiszomboron lezárult a szolgáltatóház felújítása, az 511 millió forintos uniós fejlesztés célja, hogy a helyi vállalkozások működéséhez teret, infrastruktúrát biztosítson, illetve a lakosság számára közösségi térként funkcionáljon. Kitért arra is, hogy Dunakeszin 400 millió forint TOP Plusz támogatásból új inkubátorház nyílt meg, segítve a helyi vállalkozások elindulását, megerősödését.

Beszámolt arról is, hogy Újhartyánban a magyar tulajdonú Start Plast Kft. üzeme bővült 1,4 milliárd forintos beruházással, ami több mint húsz új munkahelyet teremt, többek között a dabasi és környékbeli családok számára is. Átadták a HUN-REN magyar kutatási hálózat új székházát is. Elmondta, csaknem 800 millió forintos hazai és uniós támogatásból új bölcsőde épült Diósdon. Miskolcon 170 millió forintos támogatásból bővült a diósgyőri bölcsőde és a Diósjenőn is elkészült az Aranydió bölcsőde, utóbbit 320 millió forintból valósítottak meg.

Elkészült továbbá a Semmelweis Egyetem rehabilitációs klinikájának felújított teljesítmény-élettani laborja. A sport területén elkészült Hévíz új kézilabda munkacsarnoka, amely 1,7 milliárdos kormányzati támogatásból valósult meg. Több településfejlesztési projekt is elkészült, 1,7 milliárd forintos kormányzati támogatásból épült védvonallal stabilizálták a Tisza partját, megszüntetve a súlyos partcsúszást. Ez egyebek között Tiszavárkonyt, Tiszajenőt, Vezsenyt és Jászkarajenőt érintette.

Nagyigmándon 300 millió forintos uniós támogatással korszerűsítették a művelődési házat, 500 millió forintos támogatásból megújult Tiszafüred belvárosa. „Újszilvást és Tápiószőlőst érintve átadták a 311-es úton megvalósult új, korszerű buszátszállót, amely jelentősen növeli az utasok biztonságát és kényelmét. A fejlesztés 300 millió forintos hazai és uniós forrásból valósult meg” – ismertette a kormányszóvivő. Vitályos Eszter kitért arra is, hogy a héten a Fidesz-KDNP képviselői beterjesztették javaslatukat a 30 év alatti édesanyák szja-mentességéről, valamint a gyed, a csed és az örökbefogadási díj jövedelemadó-mentességét kezdeményező indítványt.

Tanulmányozzák a tüntetéssel kapcsolatban született bírósági ítéletet

„A gazdáknak be kell jelenteniük az őket ért károkat, 100 százalékos kártalanítást kapnak” – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a száj- és körömfájás kapcsán, jelezve, a kormány nem számol azzal, hogy a károk egy részét az EU térítheti meg. Arra hivatkozott: lehet vis maior segélyt kérni az EU-tól, ha olyan mértékeket öltene a száj- és körömfájás-fertőzés, ami az állatállomány jelentős részét veszélyeztetné, de reméli, hogy nem kerülünk ebbe a helyzetbe. „Egyelőre két településen, két telepen fedezték fel a fertőzést, azaz a teljes ágazatra gyakorolt hatása nem óriási” – tette hozzá.

A a gyülekezési törvény keddi, fővárosi tüntetés miatt felvetődött változtatásáról azt mondta, tanulmányozzák a tüntetéssel kapcsolatban született bírósági ítéletet, ugyanis a jelenlegi szabályok szerint a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat a közlekedés aránytalan sérelmével.

„Lehet, hogy egy nemzeti ünnepen, amikor tíz- vagy százezrek felvonulnak, akkor lehet, hogy nem aránytalan a korlátozás, de amikor egy munkanapon Budapesten mindenki másfél órát ül az autójában, mert nem lehet hazajutni, miután néhány százan úgy gondolják, az ő véleménynyilvánítási jogukat visszaélésszerűen kell gyakorolni, az nem elfogadható”

– érvelt. A miniszter szerint jogellenes volt, hogy a keddi tüntetésen négy hidat is lezártak a tüntetők. Arra a kérdésre, hogy megtiltják-e a középületeken a szivárványos zászló használatát, a miniszter közölte, erről nem tárgyalt a kormány, de ő középületekre sosem tenne ki ilyen zászlót. Egy másik kérdésre, miszerint megszavazná-e képviselőként Novák Előd (Mi Hazánk) javaslatát, amellyel megtiltaná, hogy szivárványos zászlót tűzzenek ki a középületekre, úgy reagált: „azt hiszem, hogy igen.”

Kérdezték arról, tervezik-e szigorítani a parlamenti beléptetést a gyülekezési törvény szavazásakor történt füstgyertyázás miatt. Gulyás Gergely közölte, minden ilyen javasaltot át kell gondolni. „Az, hogy egy képviselő ellenőrzés nélkül mehet be a Parlamentbe, azért fontos, mert az ellenzéki képviselőt is megilleti a jog, hogy ellenőrizze a kormányt, de az a jog nem illeti meg, hogy bűncselekményt kövessen el, és ehhez vigyen be eszközöket” – mondta. Volt kérdés arról, hogy az elmúlt 15 év alatt miért nem tiltották be a Pride-ot. A miniszter azt mondta, eddig az amerikai nagykövet vezette a Pride-ot. „Eddig két csizma volt a mellkasunkon, most az egyik lekerült” – tette hozzá. Karácsony Gergely főpolgármester budapesti LMBTQ-negyed létrehozására vonatkozó tervére reagálva félreértésnek értékelte azt a törekvést, hogy a magánszférába tartozó dolgokat a közszférába hozzák át.

Arra a kérdésre, hogy az elmúlt héten Budapesten megtartott demonstráció és a Szerbiában, Szlovákiában vagy Törökországban tapasztalható demonstrációk között a kormány lát-e összefüggést, a miniszter azt mondta: nincs erre vonatkozó ismerete a kormánynak.

Kérdezték arról, mit szól hozzá, hogy Magyar Péternek, a Tisza Párt elnökének sikerült elérnie a célját, és a genderpropagandista Bódis Krisztinát beválasztották a Fővárosi Szociális Közalapítvány kuratóriumába. Gulyás Gergely szerint az eset mutatja, hogy a Fővárosi Közgyűlésben milyen többségi viszonyok vannak: miután a Tisza Párt csak jelentős kisebbség, ehhez a döntéshez Gyurcsány Ferencékre és Karácsony Gergelyékre is szükség volt.

Az egyik fővárosi templom szivárványos megvilágítását javasló fővárosi előterjesztéssel kapcsolatban a miniszter azt mondta, a Pride szimbóluma, a szivárvány egy keresztény szimbólum, egy keresztény ember joggal éli ezt meg provokációnak. „Ezért ezt sosem tartottam ízlésesnek” – jegyezte meg, hozzátéve, a templom megvilágítására tett javaslat is ízléstelen, cinikus, gonosz és akinek ilyen elmebaj jut eszébe, azt meg kell kérdezni, mi történt vele.

Már megvannak a Fidesz képviselőjelöltjei

Arra a kérdésre, hogy indul-e Orbán Viktor miniszterelnök a jövő évi választáson hegyvidéki egyéni választókerületben, ahogy Magyar Péter kérte, Gulyás Gergely azt mondta, már megvannak a Fidesz képviselőjelöltjei. A vagyonnyilatkozati kötelezettség tervezett kiterjesztésével kapcsolatban elmondta, úgy helyes, ha a magyar európai parlamenti képviselőknek is olyan vagyonnyilatkozatot kell tenniük, mint az országgyűlési képviselőknek.

Emlékeztetett: a kormány 2022-ben az európai parlamenti vagyonnyilatkozathoz hasonlót próbált bevezetni a magyar parlamentben is, ám az Európai Bizottság erre azt mondta, hogy ez nincs rendben.

„Ezért szükséges egy olyan szabályozás, amely azonos mércét állít, másrészt megfelel a bizottság követelményeinek is”

– jelezte. Hangsúlyozta azt is, hogy a magyar vagyonnyilatkozati rendszer az egyik legjobb, legszélesebb körű rendszer, így nem korrekt, hogy a balliberális sajtó ezt figyelmen kívül hagyja. Egy kérdésre, miszerint a jegybanki alapítványokkal kapcsolatban indult nyomozás miatt Matolcsy György volt jegybankelnök felelőssége felvethető-e, azt mondta, az a kérdés, ki veti fel a felelősséget; van egy állami számvevőszéki jelentés, és folyik egy ügyészségi nyomozás. Hangsúlyozta, a jegybank működésével kapcsolatban a kormánynak 35 éve nincs felelőssége, az ellenőrzésére az ÁSZ jogosult. „A számvevőszék korábban is ellenőrizte az alapítványokat, 2018-ban mindent rendben talált, most volt egy újabb ellenőrzés, egészen más az eredménye” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy a jegybanki alapítványoknál a tőkevesztés visszapótlása költségvetési forrásból történik-e, elmondta: az árfolyampolitika miatt előállt veszteséget a költségvetésnek ki kell pótolnia ötéves távlatban, a jegybank saját gazdálkodásából eredő veszteségre azonban ez nem vonatkozik.

Folyamatban van a nyomozás az újdörögdi baleset kapcsán

Gulyás Gergely az újdörögdi baleset kapcsán elmondta, folyamatban van egy nyomozás gondatlan veszélyeztetés miatt.

A Miniszterelnökség vezetője hangsúlyozta ugyanakkor: a legdurvább ferdítés annak a teljesen alaptalan és indokolatlan feszegetése, hogy az Adaptív Védelem programban való részvétel nem teljesen önkéntes lett volna. „Önmagában beszédes, hogy tízezer kormánytisztviselő közül 184-en vettek részt benne” – jelezte. Emlékeztetett arra is, hogy az önkéntes kiképzés szabályai mintegy három évtizede változatlanok.

„Ráadásul a konkrét esetben – minden valótlan állítás ellenére – öt hónapos felkészítés előzte meg a kiképzést, amelynek a 25. napján történt a baleset”

– idézte fel. Gulyás Gergely felkérte a sajtót az áldozat tiszteletben tartására, hozzátéve: kedden meglátogatta őt, majd beszélt az édesapjával is. Elmondta továbbá, hogy a jogi szabályozás értelmében ez a baleset munkahelyi balesetnek számít. A politikai felelősség kapcsán úgy fogalmazott: amíg nem tudjuk, mi történt, addig nem lehet megmondani, van-e felelősség.

Az Európai Bizottság által az európai polgároknak javasolt 72 órás túlélőcsomagot kétségbeesett lépésnek tartja a miniszter, ami szerinte mutatja, Európa nem készült fel arra a helyzetre, ami kialakult. Felidézte, hogy a magyar miniszterelnök már 2012-ben javasolta a közös európai haderőt, ami akkor háborús uszításnak számított, most viszont az európai haderő fejlesztéséről beszélnek.

Hozzátette, Magyarország az erős nemzeti hadseregek és az azok közötti hadi együttműködés pártfogója. Arra a kérdésre, mennyibe kerülne a magyar adófizetőknek Ukrajna uniós csatlakozása, Gulyás Gergely közölte, több millió forintba, ráadásul számtalan olyan kérdés is van a csatlakozással kapcsolatban, amit nem lehet ma megválaszolni. „Példaként a területi egységet és Ukrajna felkészültségét említette. Előkészítetlen és beláthatatlan következményekkel járna az ukrán csatlakozás” – értékelt.

Jelezte, hogy Magyarország semmilyen olyan európai közös hitelfelvételt nem támogat, amely nem a hétéves költségvetéshez szükséges. Szerinte a magyar közéletben a kormánypártok ellenzik Ukrajna csatlakozását, míg az ellenzék – beleértve a DK-t és a Tisza Pártot is – támogatja ezt.

„Az Európai Néppárthoz történő csatlakozás egyik feltétele Ukrajna feltétlen támogatása volt”

– jegyezte meg.

Az uniós forrásokra vonatkozó kérdésre elmondta: több mint 3 milliárd euró érkezik az Európai Uniótól az idei évben a magyar költségvetésbe, ez megfelel a tervezettnek. Az a vita, ami a felfüggesztett forrásokról zajlik, 2026-27-ben bír jelentőséggel, akkor jutnak el odáig, hogy ezeket a forrásokat is fel kellene használni. Úgy számolnak, hogy ha 2026 végéig megállapodás születik, akkor semmilyen komolyabb kár az országot nem éri. Gulyás Gergely a Magyarország elleni politikai hadjárat részeként értékelte a történteket, a bizottság a háborúellenes Magyarország migráció- és genderügyben elfoglalt álláspontját próbálja szankcionálni, noha ezek nem köthetőek össze és semmi közük egymáshoz.

Nyolcszáz termék ára csökkent

Az árrésstopra vonatkozó kérdésre azt mondta, nyolcszáz termék ára csökkent, ehhez képest néhány tucat terméké nőtt, amiről azt mondják a kereskedők, befejeződött néhány akció. „Ha azt látja a kormány, hogy a kereskedők megpróbálják keresztárazással a veszteségeiket a fogyasztókon behajtani, azonnal lépni fog” – rögzítette. Az árrésstop kisboltokat érintő hatásaira kitérve hangsúlyozta, a kistelepülési boltok támogatása a Magyar falu program része, ezeknek a kisboltoknak tud a kormány segíteni.

Arra, hogy felmerült-e a gyanú az árrés kapcsán, hogy az érintett kiskereskedelmi láncok összejátszottak, azt mondta, ezt a versenyhivatal tudja csak kideríteni. Eddig kartellezést nem állapítottak meg. Megjegyezte: olyan extraprofit volt a rendszerben, ami önmagában komoly inflációt és az élelmiszerárak emelkedését eredményezte.

Arra a felvetésre, hogy miután a jegybank rontott a növekedési várakozásokon, hogyan lesz meg a fedezete az ezereurós minimálbérnek és az egymilliós bruttó átlagbérnek, a tárcavezető elmondta: a kérdés csak az, hogy ez 2027-ben vagy 2028-ban történik-e meg, a béremelések dinamikája nem romlott. A tavalyi év az egyik legkiemelkedőbb volt a rendszerváltozás óta a közel 10 százalékos reálbéremeléssel, de idén is emelkednek a bérek – jelezte, hozzátéve: fontos, hogy az infláció a lehető legalacsonyabb, és reálértéken a bérek emelkedése kézzel fogható legyen. Elmondta, 17 ezren igényeltek már munkáshitelt, és 15 ezer embernek már ki is fizették azt.

Az Egyesült Államok által az autóimportra kivetni tervezett 25 százalékos vámról Gulyás Gergely azt mondta, tárgyalni kell az amerikaiakkal. Szerinte Európa elkövetett egy komoly hibát: érthetetlen, miért alkalmazott 10 százalékos vámot az amerikai autókra, miközben az Egyesült Államok csak 2,5 százalékot vetett ki az európai autókra.

Hozzátette, alapvető összefüggések felismerésére képtelen emberek döntenek ma Brüsszelben, hiszen a legkevesebb, amit meg kellett volna tennie Európának, hogy csökkenti a vámot, vagy kimondja, hogy az amerikai és az európai vámok együtt mozognak. „Részben magunknak okoztuk, részben pedig azt kaptuk, amire számítottunk” – összegzett.

Egy felvetésre, miszerint bejöttek a kormány számításai az új amerikai kormányzattal kapcsolatban, Gulyás Gergely közölte, már korábban is mondták: nem gondolták, hogy az új amerikai elnök megváltó lenne, sőt lehetnek olyan gazdasági lépései – deficitcsökkentés, vámpolitika – , amelyek Európára negatív hatással lesznek. Ez beigazolódni látszik – jegyezte meg. Ugyanakkor – folytatta – ott van az az Európának és a magyar gazdaságnak rendkívül fontos tény, hogy az új amerikai elnök mindent megtesz azért, hogy béke legyen, és jó esély van rá, hogy belátható időn belül sikerrel járjon. Hozzátette, az is helyes, hogy nincs itt egy nagykövet, aki úgy gondolta, minden nap beleszól a belpolitikába.

---

Az iskolák elleni bombafenyegetésekről a Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: néhány esetben sikerült feltörni azokat a számítógépes kódokat, amelyeken tovább lehetett jutni az elkövetőig, de ez egy hosszabb lánc, és azt, hogy egészen pontosan ki áll a fenyegetések mögött, még nem tudják a hatóságok.
A jogerősen elítélt, most újraválasztott Varju László (DK) miatt lesz-e törvénymódosítás? – kérdezték Gulyás Gergelyt, aki azt mondta, az embereket nem kell saját maguktól megvédeni, a választópolgárok döntenek: ha egy bűnözőt akarnak látni a parlamentben, azt is lehet.

A újpesti választás eredményét úgy értékelte, bizonyára nem tudtak vonzó alternatívát kínálni. Ez a választókerület nem az, ahol nyerni szoktak, 2010 után ebben a körzetben mindig veszítettek – jegyezte meg. Jelezte ugyanakkor, hogy 4-5 százalékkal jobb eredményt értek el, mint az EP-választáson. Még sokkal vonzóbb alternatívát kell nyújtani az itt élő választópolgároknak: egy szavazás eredménye – bármennyire nem tetszik – soha nem a választópolgárok hibája – értékelt a miniszter.

A miniszterelnök március 15-i beszédével kapcsolatban Gulyás Gergely leszögezte, a poloska az egyik politikus beceneve, aki éppen most a Tisza Párt elnöke; Orbán Viktor ezt a szót használva rá utalt. Az összes többi mondata a miniszterelnöknek kifejezetten azokra vonatkozott, akik Magyarország érdekeivel szemben lépnek föl, és külföldi megbízásokat teljesítenek – fűzte hozzá, megerősítve: fel sem merült, hogy a kormányfő az ellenzéki politikusokat, újságírókat, bírókat poloskának tekintené.

A sajtószabadság tervezett korlátozásával kapcsolatos állításokra reagálva elmondta: nincs egyetlen javaslat sem az Országgyűlés előtt, amely elhallgattatna újságírókat.

A Szuverenitásvédelmi Hivatalról szólva emlékeztetett arra, hogy annak jelentéseit a hivatalnál érdemes vitatni.

Kiemelte: semmilyen külföldi befolyás a magyar közélet kérdéseiben nem titkolható. Ha valaki úgy ír egy cikket, hogy az Egyesült Államok kormányától vagy bizonyos politikai irányzatoktól kapott pénzt, akkor ezt a tényt az átláthatóság jegyében legalább tüntesse fel – szorgalmazta.

Arra a felvetésre reagálva, hogy egykor a Fidesz is kapott „Soros-pénzeket”, a miniszter felidézte: 1988-89-ben Magyarországon kommunista diktatúra volt, most pedig szabadság és demokrácia van.

Arra a kérdésre, hogy a szerb miniszterelnök-helyettes beismerte, orosz titkosszolgálatok segítik a kormányellenes tüntetések kezelésében, és vajon ezzel az ország szuverenitása nem sérül-e, azt mondta: Vucic szerb elnök nyilatkozata alapján mind az orosz, mind az amerikai szolgálatokkal kapcsolatban állnak. A szolgálatok közötti együttműködés szövetségesek esetén helyes, ha egy szolgálat tudomást szerez arról, hogy egy másik országot valamilyen külső támadás ér, akkor ezt jelezni szokták, ez megfelel a normális működésnek – mondta Gulyás Gergely.