Kormányinfó: rögzítik az üzemanyagárakat

Mint mondta, ez azt jelenti, hogy ennél a 480 forintnál olcsóbb lehet a benzin és a gázolaj, de drágább nem. Jelezte: abban bíznak, az ár felső határának rögzítése segítséget jelent a gazdaságnak és hozzá tud járulni az infláció mérsékléséhez is.

A miniszter elmondta, a benzinár ugrásszerűen nőtt egy év alatt, összességben azonban az üzemanyag Magyarországon a hatodik-hetedik legolcsóbb az unióban: négy országban egyértelműen olcsóbb, Máltán és Cipruson pedig nagyjából hasonló az áruk, mint Magyarországon. Hozzátette: az európai uniós országok közül egyedül Horvátországban rögzítettek – 550 forintos – felső árat a benzinárak féken tartására.

Kiemelte: a benzin és a gázolaj ára a gazdaság működésére és általánosságban az árakra is hatással van, ezért döntött a kormány a felső határról.

Maradnak a rezsiárak

Gulyás Gergely tájékoztatása szerint a kormány tárgyalt a rezsiárakról is, mint mondta, Európában „az energiaügyek rosszul állnak”, és Európában energiaválság van. Hozzátette: a földgáz ára az európai piacokon egy év alatt átlagosan 400 százalékkal nőtt, ez önmagában a villamosenergia árát is „felfelé tolta”, Európában a piaci áramár 100 százalékkal nőtt egy év alatt.

Hozzátette: az energiaválság olyan rezsiválságot eredményezett, amit az európai országok – Magyarország kivételével – nem tudtak elkerülni, Magyarországon kívül minden európai országban emelkedett a rezsi ára.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: károsnak tartják az olyan baloldali nyilatkozatokat, amelyek szerint a rezsicsökkentés nem fenntartható. A miniszter hangsúlyozta: a kormány továbbra is elkötelezett abban, hogy a fogyasztók, háztartások részére fenntartsa a rezsicsökkentett árakat, ezt egyébként az állam legfontosabb feladatai közé sorolta. Kiemelte: a rezsiárak alacsonyan tartása olyan versenyképességi előny is, ami a gazdaság teljesítményében, a növekedésben is látszik.

Újra migrációs válság sújtja Európát

A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, a kormány tárgyalt a migrációs helyzetről is, úgy látják, az energiaválsággal migrációs válság is kialakult Európában; ennek része az afganisztáni „szerencsétlen kivonulás” humanitárius következménye és a fehérorosz-lengyel határon kialakult helyzet is, amely a legnagyobb nyomást jelenti most Európai Unióra (EU).

Hangsúlyozta: Magyarország szolidáris Lengyelországgal. „Fontosnak tartjuk”, hogy Lengyelország a határvédelme során megkapja mindazt a támogatást, amit Magyarország nemcsak nem kapott meg 2015-ben, amikor az EU déli határát védte, de még vitatták is a határvédelmi intézkedéseit – jegyezte meg.

Gulyás Gergely szerint az EU-nak meg kell térítenie a külső határokat védelmező országoknak a határvédelem költségeit. Mint mondta, még nem érkezett válasz Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől Orbán Viktor miniszterelnök levelére, amiben a kormányfő kérte a határvédelemmel összefüggő több mint 580 milliárd forintos magyar kiadás megtérítését.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a határvédelem legeredményesebb módja fizikai határtorlaszok építése, a kerítésépítés, és amikor Magyarország ezt tette, az „humanitárius szempontból az EU-ban elfogadhatatlan intézkedésnek látszott”, viszont azóta kerítést épített vagy épít Görögország, Spanyolország, Bulgária, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Lettország és Lengyelország.

Úgy vélte, az uniós politikai kultúrának nem része a bocsánatkérés, ezért elfogadják, hogy nem kérnek bocsánatot Magyarországtól, de a határvédelemre fordított pénzt Magyarország kéri.

A miniszter elmondta azt is, a Belügyminisztérium meg fogja erősíteni a határvédelmet, önkénteseket fog felvenni, akiket gyors kiképzés után vetnek be a határvédelemben. Jelezte: a külső határok megvédése hazafias kötelezettség, a kormány biztosítja a határvédelem forrásait.

Jelezte: a jogellenes határátlépési kísérletek száma ugrásszerűen nőtt, napi szinten ezer felett van ma, míg 2020-ban ez a szám 350 volt.Cikkünk frissül.

A kormány javasolja a harmadik oltást

Az oltások hatékonysága hat hónap után elkezd csökkenni, hét-nyolc hónap után drasztikusan, ezért a kormány azt javasolja mindenkinek, hogy vegye fel a harmadik, emlékeztető oltást is, mert így a védettségi szint megmarad – közölte Gulyás Gergely.

Elmondta: a jelenlegi adatok alapján ez a járványhullám annyiban különbözik a korábbiaktól, hogy „van fegyver a vírus ellen”, ez pedig az oltás. Aki oltást kap, azok közül minden száz emberből egy betegszik meg, ő is lényegesen enyhébb tünetekkel vészeli át a fertőzést.

A múlt héten a Pfizer is nyilvánosságra hozta kutatási adatait, melyek szerint az oltások hatékonysága hat hónap után elkezd csökkenni, ezért is szükséges a harmadik oltás. „Aki oltást kapott, az a nyolcadik-kilencedik hónap után is jobb helyzetben van, mint aki nem oltatta be magát” – tette hozzá a miniszter.

Felidézte, hogy november 22-től oltási akcióhetet indítanak, amelynek keretében 101 oltóponton előzetes bejelentkezés nélkül is bárki oltást kaphat, akár az elsőt, a másodikat és a harmadikat is. Különösen fontos, hogy a harmadik oltások száma szintén radikálisan növekedjen, főként az idősebb, legyengültebb immunrendszerű páciensek esetében, de a fiataloknak is javasolt a harmadszori oltás.

Továbbra sem lesz kötelező az oltás

„Az egészségügyi kapacitások bőségesen rendelkezésre állnak, ellátási zavar, illetve veszélyhelyzet sehol nem áll fenn.” Általánosan Magyarországon továbbra „sem kívánunk kötelező oltást elrendelni, de lehetőséget adtunk” a munkáltatók számára, hogy erről döntsenek – fogalmazott Gulyás Gergely.

A Miniszterelnökség vezetője különösen fontosnak nevezte, hogy az állami munkatársak, akik sokakkal tartanak kapcsolatot, oltassák be magukat, ezért teszik kötelezővé például a Miniszterelnökség alá tartozó területi közigazgatásban, hogy akik a kormányablakokban, ügyfélszolgálatnál teljesítenek szolgálatot, december 15-ig, akik közvetlenül nem találkoznak naponta sok emberrel, nekik január 31-ig kötelező az első oltás felvétele.

Az egészségügyben dolgozók átoltottsága nagyon jó, van, ahol közelíti a száz százalékot, de körükben is érdemes növelni a harmadik oltások arányát. A jogszabályok jelenleg két oltást írnak elő kötelezően, a harmadik csak ajánlott – jelezte a miniszter.

Gulyás Gergely a tanári érdekképviseletektől, szakszervezetektől annak a belátását kérte, hogy mivel ők gyerekekkel foglalkoznak, nagyon fontos, hogy be legyenek oltva. Korábban a pedagógusoknak szervezett oltások legnagyobb támogatói éppen a tanári érdekképviseletek voltak, ezért szeretnék, ha nem a kormány ellenfelei lennének, hanem a szövetségesei abban, hogy oltassák be magukat.

A mostani adatok alapján nem lehet pontosan megmondani, mikor következik be a negyedik hullám csúcsa, de az biztos, hogy minél többen oltatják be magukat és veszik fel a harmadik oltást, annál gyorsabban „leszünk túl a negyedik hullámon”. „Miután további hullámok sem zárhatók ki, ezért egy esetleges ötödik hullám esetén az lesz védett, aki a harmadik oltást is megkapta” – jelentette ki Gulyás Gergely.