Kormányinfó: Katonákat vagy fegyvereket küldeni csak olaj a tűzre

A miniszter kiemelte: Magyarország határozott döntése, hogy nem küld katonákat Ukrajnába és fegyverszállítmányt sem enged át a magyar-ukrán határon. A katonai szakértők és a rendelkezésre álló információk alapján ugyanis komoly esélye van annak, hogy megsemmisítik ezeket a szállítmányokat, ezért Kárpátalja és az ott élők védelme érdekében ez az indokolt és helyes magatartás – tette hozzá.

A kárpátaljai magyarok biztonsága a legfontosabb

Közölte: a kárpátaljai magyarok biztonsága a legfontosabb, sokan elhagyni kényszerültek az országot, de a 18-60 év közötti férfiak már nem hagyhatják el, ezért sok család inkább ott maradt, és az ő biztonságuk kiemelt jelentőségű.

Hangsúlyozta: Magyarország álláspontja szerint az első biztonságos országban kell gondoskodni a menekültekről, ez volt az álláspontja a délszláv háború idején és a migrációs válság idején is. A mostani helyzetben Magyarország az első biztonságos ország az Ukrajnát elhagyók számára – mutatott rá.

Gulyás Gergely kifejtette: fontos a humanitárius segítségnyújtás, és az elmúlt napokban több civil akció indult, amelyeket az állam igyekszik koordinálni és hozzájárulni ezekhez. Kijelöltek szálláshelyeket, minden menekültnek segítenek, a határátkelők nyitva vannak, az átkelés folyamatos és gyors – sorolta. Hozzátette: az Országos Rendőr-főkapitányság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság felkészült a megnövekedett feladatok ellátására.

Megjegyezte: szerdai adatok szerint eddig mintegy 120 ezren lépték át a magyar-ukrán határt.

A kormány 1,3 milliárd forint támogatást biztosít a nagy segélyszervezeteknek, és ez az összeg tovább növelhető. Hat segítségpontot nyitottak meg határközeli településeken

– fűzte hozzá. A miniszter úgy látja, az érkezők között van, aki csak átutazik Magyarországon – főleg harmadik országok Ukrajnában jogszerűen tartózkodó állampolgárai – és vannak, akik magyarok, Magyarországon vannak rokonaik, barátaik, így van hova menniük legalább átmenetileg.

Arról is beszámolt, hogy 600 millió forint értékben küldtek élelmiszert, gyermekápolási és higiéniai termékeket Kárpátaljára, ezen kívül 30 tonna élelmiszert és 100 ezer liter üzemanyagot küldtek, és most indult el egy 140 millió forintos szállítmány az egészségügyi ellátáshoz szükséges eszközökkel. Magyarország – egyeztetve a kárpátaljai magyarokkal és a kormányzóval – mindent megtesz, hogy ne csak azokat segítse, akik ide menekültek, hanem azokat is, akik ott maradtak – jelentette ki.

A háború nem elfogadható eszköze a viták rendezésének

A tárcavezető elmondta: Magyarország minden olyan Oroszország elleni szankciót támogat, amelyet valamennyi uniós tagállam támogat, az ország eddig sem élt és ezután sem fog vétóval élni. Hangsúlyozta: Magyarország elítéli Oroszország ukrajnai beavatkozását, a háború nem elfogadható eszköze a viták rendezésének.

Ugyanakkor – tette hozzá – óvatosnak kell lenni a szankciókkal, mert fontos, hogy a háború árát ne a magyar és az európai emberek fizessék meg. Komoly véleménykülönbségek vannak a szankciókat illetően, és lényeges, hogy ne olyan intézkedések szülessenek, amelyek károsabbak az Európában élőknek, mint azoknak, akiket szankcionálni akarnak – mondta.

Kitért arra: vannak olyan felelőtlen vélemények, amelyek olyan területeken követelnek szankciókat, ahol az nekünk „fájna”, például az energiaszektorban.

Ha a Paks által termelt árammennyiséget szabadpiacról kellene beszerezni, az évi 260 ezer forint többletterhet jelentene egy átlagos magyar háztartásnak

– mutatott rá. Gulyás Gergely közölte: a szankciók első vesztesei már megvannak, ilyen a Sberbank, ahol 70 ezer ügyfélnek volt betétje, őket 100 ezer euróig kártalanítják. Azonban vannak, akiknek ennél magasabb összegük volt a banknál, 12 önkormányzat is érintett, nekik segítenek: a bérkifizetésekről a kincstár fog gondoskodni, valamint kedvezményes hitelfelvételt biztosítanak számukra – tette hozzá.

Katonákat vagy fegyvereket küldeni csak olaj a tűzre

A miniszter önös politikai érdekeik félretételére, felelősségteljes viselkedésre, Magyarország biztonságának figyelembe vételére kért minden politikai erőt. Gulyás Gergely a legfontosabbnak azt nevezte, hogy a háború, a biztonság kérdésében nemzeti egység jöjjön létre.

A miniszter nagyon szomorúnak tartja, hogy – mint mondta – a baloldal a választási kampány miatt mintha nem lenne tekintettel azokra a veszélyekre, amit ez a háborús helyzet jelent Európának és Magyarországnak.

A miniszter külön elítélte azt, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje oroszbarátnak nevezte a kárpátaljai menekülteket.

Úgy beszél a baloldal a kárpátaljai magyarokról, ahogy még a legszélsőségesebb ukrán nacionalista csoportok sem tették soha az elmúlt egy évtizedben

– hangoztatta. Hozzátette: az ország biztonsága még a választásoknál is fontosabb, egy háborús helyzetben felelőtlenül összevissza beszélni különösen káros. Katonákat küldeni – ahogy a baloldal akarta – vagy fegyvereket küldeni csak olaj a tűzre, és ebben a helyzetben Magyarország és a kárpátaljai magyarok biztonságát is veszélyezteti – jelentette ki.

Gulyás Gergely azt mondta, „arra kérünk minden politikai erőt, hogy ezen a területen tegye félre önös politikai érdekeit, felelősségteljesen viselkedjen, az ország biztonságáról van szó”.

Számtalan olyan terület van, ahol lehetnek viták, de amikor arról van szó, hogy az ország biztonságát, a háborúba való belesodródás elkerülését hogyan tudjuk garantálni, akkor jó lenne, ha nem találnánk szembe magunkat a magyar baloldallal – fogalmazott.

Hétfőtől megszűnik a maszkviselési kötelezettség

Kivezeti Magyarország a koronavírus-járvány miatti korlátozások döntő többségét, mivel a járvány ötödik hulláma a végéhez közeledik – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely közölte: hétfőtől megszűnik a maszkviselési kötelezettség. Kivezetik azt a szabályt is, amely biztosítja, hogy a munkáltató kötelezővé tegye a koronavírus elleni oltást – mondta a miniszter, aki két területet említett ezen szabályok alól kivételként, a szociálisat és az egészségügyit. Elmondta, kivezetik a védettségi igazolvány használatára vonatkozó szabályokat is.

A miniszter azt mondta,

fenntartják az egészségügyi veszélyhelyzetet, a többi között a lehetséges hatodik hullám veszélye, valamint a kormány cselekvőképességének fenntartása miatt.

Hozzátette: a jövő heti parlamenti ülést követően április végéig, május elejéig nem lesz parlamenti ülés, ezért ha bármilyen intézkedésre szükség van, akkor a kormány cselekvőképességének a járványügy területén is fent kell maradnia.

Gulyás Gergely közölte, nem tudják, hogy lesz-e a járványnak hatodik hulláma, ha szükséges, akkor ezeket a szabályokat lehet, hogy újra be kell vezetni. Ma a virológusok optimistábbak, mint bármikor korábban: részben nem biztos, hogy lesz újabb hullám, de ha lesz újabb, akkor az újabb hullámokban a vírus tünetei enyhébbek lehetnek, mint a korábbiakban voltak – magyarázta.

Az Egyesült Államok sem küld katonákat Ukrajnába

Kérdésre válaszolva megerősítette: amíg a jelenlegi kormány van, az ország nem szállít fegyvert, és nem küld katonákat Ukrajnába. Hangsúlyozta: Joe Biden amerikai elnök is világossá tette szerdai beszédében, hogy segítik ugyan Ukrajnát, de katonákat nem küldenek, és ebben a kérdésben az Európai Unió álláspontja is egységes.

Nem kommentálva Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt kijelentését, hogy hazaárulás nem átengedni az Ukrajnának címzett fegyverszállítmányokat, Gulyás Gergely kijelentette, az átengedéssel „ott olyan veszélyt állítunk elő, (.) amit érdemes elkerülni, ha meg akarjuk védeni Kárpátalját és az ott élő magyarokat”. Egy felvetésre, hogy magyar önkéntesek mennének a szomszédos országba, úgy reagált: az „tiltott toborzás és bűncselekmény évtizedek óta”.

Magyarország, mintha látta volna előre a katonai konfliktus lehetőségét, évekkel ezelőtt komoly haderőfejlesztésről döntött – emlékeztetett Gulyás Gergely, hozzátéve, ekkor a mostani német kormány pártjai pacifizmus fontosságáról beszéltek. Hozzátette: a kormány „nem a háború hatására világosodott meg arról, hogy a biztonsághoz erő is kell”.

Oroszországról a nyersanyagellátáshoz szükséges gazdasági partnerként, míg a NATO-ról és az EU-ról Magyarország szövetségeseként beszélt a miniszter, megjegyezve, a Moszkvával fennálló viszony „eddig sem szerelmi kapcsolat volt, hanem érdekkapcsolat”.

Közlése szerint képtelenség és lehetetlen az az orosz igény, hogy a NATO vonuljon vissza 1997 előtti határai mögé. Leszögezte:

Magyarország számára a szervezethez tartozás „az elérhető legnagyobb biztonságot garantálja.”

Amikor a Nemzetközi Befektetési Bankról kérdezték, a miniszter úgy nyilatkozott: a pénzintézet működik, nem érintik a szankciók, ám amiatt, hogy egyes államok bejelentették kiszállásukat, a bank hátországa „bizonytalanná vált”.

Magyarország nem akar kiszállni a bankból, az ugyanis befektetéseket finanszíroz az országban – jelentette ki Gulyás Gergely. A bankban ugyanakkor több NATO- és uniós tag van jelen, amelyek közül többen bejelentették kilépésüket. Ha ez megtörténik, kérdéses a bank likviditása.

A magyar gáztárolók töltöttsége 54 százalékos

Az ország gázellátásával kapcsolatban Gulyás Gergely azt közölte: az orosz fél az árakat már emelte is, abban bízik a kormány, hogy a csapokat nem zárják el, de ha ez megtörténne, „az utolsók között” lenne gondunk, hiszen jónéhány hónapi tartalékunk van; a magyar gáztárolók töltöttsége 54 százalékos, míg az EU-ban 17 és 28 százalék között van ez a mutató.

Jelezte: az orosz gázcsap elzárása esetén „alternatív, lényegesen drágább forrásokból” kell megoldani a hazai ellátást, ám „a kormány minden körülmények között tartani kívánja magát a rezsicsökkentéshez”, és minden döntésük ezt célozza.

A miniszter kijelentette: nem lesz olyan szankció, amely szerint Európa nem vásárolna orosz gázt, ez ugyanis számos európai ország gazdaságát megölné. Megjegyezte: a gázbeszerzés diverzifikálására lenne szükség, ez azonban Európának 30 éve nem sikerül. A cseppfolyósított gáz ára pedig jelenleg nem versenyképes.

Azt is mondta, hogy a stratégiai tározókban jelenleg legalább három hónapra elegendő gáz van. Kijelentette azt is:

a paksi erőmű nélkül az áram ára négyszeresére emelkedne.

Az Európai Parlament által elfogadott ajánlásról és a Roszatommal való együttműködésről szólva kijelentette: fontosabb érdek fűződött ahhoz, hogy az Európai Unió egységet mutasson az ukrajnai háború kérdésében, mint ahhoz, hogy Magyarország elérje a dokumentum azon pontjainak kiiktatását, amelyekkel nem ért egyet.

Szerinte a paksi beruházást a szankciók nem hátráltathatják és nem is drágítják, de hogy a háború milyen hatással lesz rá, az megjósolhatatlan – hangsúlyozta.

A szankciók hatásosságáról szólva Gulyás Gergely közölte: hét éve, a Krím annexiója óta vannak érvényben szankciók Oroszország ellen, ezek azonban eredménytelenek voltak, nem előzték meg a háborút, viszont veszteséget okoztak az európai gazdaságnak.

Hozzátette: Magyarország az egységes európai véleménnyel nem megy szembe, de az ország maga akkor jár el jól, ha ezen hatásokat megpróbálja csillapítani. Olyan szankciók kellenek, amelyek az ország érdekét a lehető legkisebb mértékben károsítják, egy bankcsőd azonban ellentétes az ország érdekével – jegyezte meg. A szankciók árát egyelőre azok fizetik meg, akiknek már nem fizet a betétbiztosítási alap.

Hangsúlyozta, nem tudni, milyen további szankciókról születhet döntés; az eddigi intézkedések az oroszok mellett Európának, így Magyarországnak is károkat okoznak, „ennek ellenére a magyar gazdaság jól teljesít”.

Elmondta: az év eleje és február közepe közti időszak adatai alapján „a magyar gazdaság nagyon stabil lábakon áll, és az a 7 százalék körüli növekedés folytatódott, ami az előző évet jellemezte, és ami 30 éves rekord volt”.

A magyar gazdaság tartópillérei rendkívül stabilak

Közlése szerint sem a forint gyengülésének, sem a részvénypiaci mozgásoknak „gazdasági megalapozottsága nincsen; a magyar gazdaság tartópillérei rendkívül stabilak.” Abban bízunk, hogy a magyar gazdaság, nyilván a szankciók miatti veszteségekkel, de különösebb sérülések nélkül fogja túlélni ezt a nehéz időszakot – tette hozzá a miniszter.

Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely arról beszélt: a magyar mezőgazdaság termelékenysége az utóbbi években nőtt, s miközben a háború miatt „a búzaár az egekbe fog szökni”, az országban megtermelt mennyiség körülbelül 22 millió ember ellátására elegendő.

A miniszter szerint jelenleg nem megalapozott, hogy 9 százalékra növekedne az idei infláció.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a háború növelni fogja az inflációt, a nyersanyagárak növekedése ugyanis hazánkba is begyűrűzik. Arra az újságírói felvetésre, hogy az ukrajnai háború hatásai miatt át kell-e alakítani az idei büdzsét, Gulyás Gergely azt közölte, ez év közepén lesz látható, hogy szükség lesz-e erre.

A miniszter arra emlékeztetett: a magyar nemzetpolitika a szülőföldön boldogulást támogatja, de aki nem akar a háború után visszatérni Ukrajnába, annak a letelepedését a leghatékonyabban munkavállalás biztosításával lehet segíteni.

Ha a nemzetben gondolkodás, a nemzetpolitika bármit jelentene a magyar baloldalnak, akkor egy napig se maradhatna az a baloldal miniszterelnök-jelöltje, aki egy orosz támadás esetén oroszbarátnak nevezi az ott élő magyarságot – fogalmazott a miniszter.

Amikor a menekültek támogatásához rendelkezésre álló forrásokról kérdezték, a miniszter úgy nyilatkozott, „természetesen nincs felső korlátja annak, hogy segítsünk”.

A menekültek bármelyik vakcinát felvehetik Magyarországon

Közlése szerint jelenleg nem jósolható, hányan keresnek menedéket Magyarországon. Elmondta: „oltásban a kapacitások jelentősek, az igényekhez képest korlátlannak tűnnek”, így a menekültek bármelyik vakcinát felvehetik Magyarországon, legyen szó a koronavírus vagy valamelyik olyan betegség elleni vakcináról, amit Ukrajnában nem adnak be gyermekkorban automatikusan.

A miniszter beszámolt arról, hogy a szerdai kormányülésen egy kormányzati munkacsoport jött létre a külügyi tárca, a Miniszterelnökség, az Emberi Erőforrások Minisztériuma valamint az innovációs tárca részvételével. A munkacsoport azt tekinti át, hogyan tudnak bekapcsolódni a munkaerőpiacra azok a menekültek, akik akár csak átmenetileg is hazánkban tartózkodnak.

Gulyás Gergely közölte:

mintegy 80 ezer betöltetlen álláshely van az országban, elsősorban az építőiparban van munkaerőhiány.

A szakképzett munkaerő hasznosítása az ide érkezők érdeke is – hangsúlyozta. Beszámolt arról is, hogy a visegrádi országok egységesen elutasítják azt az európai bizottsági javaslatot, amely ideiglenes védelmet biztosítana a menekülteknek. Gulyás Gergely azt mondta: az ide érkezők menekültstátuszt kapnak, amelynek világosak a szabályai.

Arra a felvetésre, hogy nem éri-e hátrány a magyar állampolgársággal rendelkezőket, kijelentette: eddig rokonokhoz vagy barátokhoz érkeztek azok, akik állampolgársággal érkeztek Magyarországra. Ha nekik többletjogosítványra lenne szükségük, arra lesz megoldás – mondta.

A Sberbank felszámolása miatt a kormány lehetővé teszi az érintett önkormányzatoknak a hitelfelvételt, és azt kedvezményesen biztosítja. Elsőként a béreket fizetik ki a dolgozóknak, az elszámolásról majd azután tárgyalnak – fogalmazott.

Kijelentette: a betétesek közül mintegy háromezren vannak, akiknek a kára meghaladja a 100 ezer eurót, vagyis az Országos Betétbiztosítási Alap nem fedezi azt.

A bevezetett intézkedéseknek köszönhetően a kis benzinkutaknál sem keletkezhet veszteség – mondta a miniszter. A kormány a nagykereskedelmi árakat is fixálta 480 forintban, 20 forintos kompenzációt biztosít literenként és elenged számukra 5 forintnyi hálózathasználati díjat is.

Amikor a zuglói parkolással kapcsolatos nyomozásról kérdezték, Gulyás Gergely kijelentette: az ismertté vált adatok alapján a főpolgármesternek csak politikai felelőssége állapítható meg. Hozzátette, a magyar baloldal nagy szerencséje, hogy a korrupciós botrány kirobbanásának idején mindenki a háborúról beszél.

---