Kormánypártok: Soros emberei a migránsbiznisz mindkét oldalán ott vannak

A Fidesz-KDNP szerint Soros György emberei „a vonal mindkét végén ott vannak a migránsbizniszben”.

A kormánypártok álláspontját ismertetve Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője vasárnap Budapesten, sajtótájékoztatón azt mondta, az üzletember szervezetei nem csupán segítik az illegális bevándorlást, de akár tízmilliárdokat is kereshetnek rajta az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) „hathatós közreműködésével”.

Migránsok nevében perelnek, miközben a strasbourgi testületben szintén Soros Györgyhöz köthető személyek ülnek – hangsúlyozta.

Példaként említette Sajó Andrást, a Gyurcsány-kormány delegáltját: ő az EJEB bírájaként, valamint elnökhelyetteseként is dolgozott, és neve szerepel azoké között, akik Magyarországgal szemben a két bangladesi migráns javára döntő ítéletet jegyezték. Sajó András a „Soros-egyetem” egyik alapítója volt, és tiszteletbeli elnöke a „Soros-féle” Helsinki Bizottságnak, amelynek csaknem hárommillió forint perköltséget ítéltek meg – közölte.

Úgy vélekedett, hogy elképesztő és felháborító a rendszer, amely nem az igazságszolgáltatásról szól, hanem arról, hogy az üzletember migránsokat akar ráerőltetni Magyarországra, és támadja, amiért védi az állampolgárait.

A Fidesz-KDNP szerint Sajó Andrásnak sok, a magyar érdekeket sértő ügyben „benne volt a keze”. Úgy tűnik, az EJEB Magyarország ellen dolgozik – vélekedett Hollik István -, 2008-ban például a magyar törvények ellenére engedélyezte a vörös csillag viselését egy kommunistának. Máskor a strasbourgi testület „szocialista bűnözők oldalára állt”, akiknek kártérítést ítélt meg: Hagyó Miklós a kicsi és kényelmetlen börtöncellájára hivatkozással csaknem négymillió forintot kapott, Hunvald György pedig 900 ezerhez jutott – sorolta.

Úgy fogalmazott: egyértelmű, hogy Soros György és emberei egy multikulturális, migránsokkal teli, föderális Európát akarnak, ezért támadják azokat, akik hagyományokra, nemzetállamokra épülő kontinensen szeretnének élni. A magyar kormány is az Európai Unió sikerében érdekelt, azonban úgy gondolja, a migránsok ráerőltetése a kontinensre nem ezt a célt szolgálja. A nyomásgyakorlásnak nem szabad engedni – szögezte le.

A délutáni, CEU melletti tüntetésről szólva Hollik István úgy fogalmazott, a megmozdulás újabb bizonyítéka annak, hogy Magyarország demokrácia, jogállam, ahol bárki elmondhatja a véleményét bármiről. A kormány átlátható, tiszta viszonyokat szeretne, a cseh modellt követve, amelyben államközi szerződésekhez kötik a külföldi egyetemek működését – hangoztatta.

Nyomatékosította, hogy a tanszabadság alapjog, amit senki nem akar korlátozni. A kormány nyitottan és jó szándékkal áll a tárgyalásokhoz, és megnyugodhatnak, akik a „Soros-egyetem” bezárása miatt aggódnak, ugyanis nem ez a cél – mondta.

Magyarországon huszonnyolc intézmény működik külföldi egyetemként, és mindegyikkel meg akarnak állapodni – jegyezte meg a KDNP-s képviselő.

Kérdésre válaszolva Hollik István közölte, hogy bár Budapesten nem rendeznek 2024-ben olimpiát, bizonyos fejlesztéseket mégis megvalósítanak. Ezek azonban egytől egyig olyanok, amelyekre Magyarországnak egyébként is szüksége van – hangoztatta, a többi között a Puskás Ferenc Stadion rekonstrukcióját, a 3-as metró felújítását és a csepeli híd megépítését említve. Olimpiai falu ugyanakkor természetesen nem készül – tette hozzá.

A kereszténydemokrata politikust arról a sajtóinformációról is kérdezték, amely szerint orosz kód futott a nemzeti konzultáció internetes oldalán. Hollik István azt mondta, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ délelőtt kiadott közleményében minden benne van az ügyről. Hangsúlyozta, hogy a honlap nem küld személyes adatokat más országnak, a rendszer a magyar adatvédelmi törvényeknek megfelelően működik.

Arra a kérdésre, hogy az Ökumenikus Segélyszervezet külföldi ügynökszervezetnek minősül-e, a KDNP-s képviselő úgy felelt: azok a csoportosulások minősülnek annak, amelyek Magyarországot támadják. Hozzátette, hogy tudomása szerint a segélyszervezet nem ilyen, mivel nincsenek politikai céljai, csupán karitatívak. Ha az ökumenikusok eddig is nyilvánosságra hozták a külföldről kapott támogatásaikat, semmilyen módon nem fogja őket érinteni az új szabályozás – nyilatkozta Hollik István.

MTI