Giró-Szász András azt mondta: a magyar kormány ugyanazt a gazdaságpolitikai logikát követi – a közös teher- és kockázatviselés mentén -, mint eddig.

Arra a kérdésre, hogy a különadók mellett mindenképpen ki szeretne-e tartani a kabinet, a szóvivő válaszában utalt például arra, hogy a bankokra vonatkozó franciaországi különadót Christine Lagarde dolgozta ki, aki most az IMF vezérigazgatója. Megjegyezte ugyanakkor, hogy egy tárgyalássorozaton akkor lehet jól képviselni egy álláspontot, ha a kormány azt nem adja ki előre.

Arra, hogy a végtörlesztés lehet-e tárgyalási alap az IMF-fel, Giró-Szász András úgy reagált: nem változott a végtörlesztéssel kapcsolatban a jogszabályi környezet, és a határidők is életben vannak.

Az IMF-tárgyalások egyébként – folytatta – abban a pillanatban megkezdődhetnek, hogy a valutaalap kijelölte a delegációt, és a tagok megérkeznek Magyarországra. Megerősítette Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábbi szavait, miszerint leghamarabb január végére képzelhető el, hogy a megbeszélések eredményre vezetnek. Egyúttal közölte, hogy Matolcsy György egyeztetni fog a Magyar Nemzeti Bank vezetőivel az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban.

A kormányszóvivő azt is elmondta, hogy a tárgyalások során alakul majd ki, mely konstrukciók jöhetnek számításba Magyarország számára. Egy pénzügyi biztonsági hálót kíván az ország a megállapodással kialakítani, olyat, amellyel gazdaság- és társadalompolitikai szuverenitásunk nem korlátozható – jelentette ki, megjegyezve, hogy e biztonsági háló célja a növekedés beindítása.

Hangsúlyozta, a kormány megalakulása óta létfontosságúnak tekinti a piacok bizalmának visszaszerzését. Jelentősen javultak az ország gazdasági mutatói: csökken az államadósság, az államháztartási hiány, a munkanélküliség mértéke, és beindult a gazdasági növekedés is – sorolta, majd úgy összegezte, hogy az ország elmondhatja magáról: a piacokról képes finanszírozni magát.

Ebben a „stabilizációs időszakban” olyan intézkedéseket tudott meglépni a kabinet – például a bankadó, a különadók, az árfolyamgát, a végtörlesztés bevezetését, valamint a rezsiköltségek befagyasztását -, amelyek a közös teherviselés és a társadalmi szolidaritás elve alapján születtek – emelte ki Giró-Szász András, hangsúlyozva: mindezt nem tudták volna bevezetni akkor, ha 2010-ben nem zárják le a 2008-ban megkötött IMF-megállapodást.

Kijelentette, a kormány a jövőben is elkötelezett abban, hogy a közteherviselést abszolút értékben gondolja „mind az állam, mind az állampolgárok, mind pedig a GDP-ből jelentős részt kivevő vállalkozások tekintetében”.

A szóvivő beszámolt arról is, hogy a nemzetgazdasági tárca – figyelembe véve az európai, elsősorban a német növekedési prognózist, amelynek a módosítása a német központi bank részéről megtörtént – a jövő szerdai kormányülésen előterjeszti a nemzeti növekedési tervet.

A nyugdíjakkal kapcsolatban elmondta, 2012-ben 4,7 százalékkal emelkedik a nyugdíj, ami egyrészt a 4,2 százalékra becsült inflációmértékből, másrészt a most novemberi, 2011-re vonatkozó havi 0,5 százalékos emelés bázisértéken való beépítéséből áll össze. Megjegyezte, kevés európai kormány képes betartani ma azt az ígéretét, hogy a nyugdíjakat reálértéken tartja.

(MTI)