Kormányszóvivő: megfontolt döntések, bátor cselekvés kell

Szentkirályi Alexandra kifejtette: 2022 nehéz év volt, és 2023 sem ígérkezik könnyebbnek, de a kormány most is mindent megtesz, hogy „közösen sikerrel vegyük az akadályokat”. „A veszélyek korába léptünk, alig lábaltunk ugyanis ki a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetből, máris jött a háború”, amelyet egy energiaválság követett, a rossz brüsszeli szankciók pedig jelentős inflációt okoztak – fogalmazott.

Kiemelte: ebben a helyzetben megfontolt döntésekre, bátor cselekvésre és a magyar érdek melletti kiállásra van szükség. A kormányszóvivő elmondta: a magyar családok és nyugdíjasok a legalacsonyabb energiaárakat fizetik Európában, a rezsicsökkentett árakkal legalább 181 ezer forintot spórolnak meg minden hónapban. „A rezsicsökkentést továbbra is fenntartjuk az átlagfogyasztás mértékéig”, a kormány most nyújtotta be a 2023-as költségvetés módosítását a rezsicsökkentés védelmére, amelyben megnégyszerezték a rezsivédelmi alapot, hogy ezután is hozzá tudjanak járulni a magyar családok és nyugdíjasok rezsiszámlájához – közölte.

Hangsúlyozta: idén februárban jön az emelt összegű 13. havi nyugdíj. A szankciós infláció ellenére is garantálják a nyugdíjak vásárlóértékét, és ha szükséges, akkor év közben is lesz nyugdíjkiegészítés – tette hozzá. Szentkirályi Alexandra arról is beszélt, hogy a szankciós válság és a működési költségek megugrása miatt nagyon nehéz helyzetbe kerültek a kisboltok. Benyújthat pályázatot a korábban már fejlesztési támogatásban részesült üzlet, ráadásul most minden, 2000 fő vagy ez alatti állandó lakosságszámú településen működő kisbolt pályázhat – mondta.

Közölte: az ártstopok a jelenlegi szabályok szerint április 30-ig életben maradnak. A brüsszeli szankciók energiaválságot eredményeztek, felpörgették az inflációt, ami az élelmiszerek árának emelkedésére is hatással van, és a kormány ennek ellensúlyozására vezette be az élelmiszer-árstopokat – magyarázta. Azt is mondta, hogy ami az Erasmus-ügyben történik, „csúnya politikai játszma”. Brüsszel eddig is sokféleképpen akart nyomást gyakorolni Magyarországra, „az viszont új ebben a politikai kekeckedésben, hogy most a magyar diákokat akarják büntetni” – fogalmazott. Kijelentette: „olyan nincs, hogy a magyar diákokat bármilyen sérelem érje”, a kormány garantálja, hogy aki akar, továbbra is tud külföldön tanulni.

Megjegyezte: a kormány egyeztetéseket kezdeményezett az Európai Bizottsággal, jelezte, hogy ez kettős mérce, hiszen olyan dolgot kérnek számon Magyarországon, amely más uniós országokban természetes. A kormányszóvivő azt is közölte, hogy „Brüsszelből, az Európai Parlamentből és annak a baloldali szárnyából egyfolytában támadják Magyarországot, vádaskodnak” és jogtalanul visszatartják a magyaroknak járó uniós forrásokat. Most kiderült, hogy „ugyanezek a szereplők nyakig benne vannak” a korrupciós ügyekben, „a brüsszeli és a magyar dollárbaloldal is idegen pénzekkel van kitömve, idegen hatalmaknak szerződött le” – fűzte hozzá.

A nemzeti konzultációról elmondta: az eredmény egyértelmű, a magyarok 97 százaléka mondott nemet a brüsszeli szankciókra, hiszen az elhibázott brüsszeli szankciók hatásait mindenki a saját bőrén érzi. Európában egyedüliként a magyar kormány kérdezte meg az emberektől, hogy mit gondolnak a szankciókról, „Brüsszel senkit nem kérdezett meg ezekről, csak bevezették, és az emberek fizetik az árát” – vélte.

Szentkirályi Alexandra szerint komoly eredmény, hogy a szankciós válság közepette is meg tudták őrizni a munkahelyeket, és továbbra is rekordon van a foglalkoztatás. 4,7 milliónál is többen dolgoznak ma Magyarországon, és kevesebb mint 70 ezer a közmunkások átlagos száma – közölte. Hozzátette: a 14-64 év közötti korosztály majdnem 75 százalékos foglalkoztatottsági aránya pedig azt jelenti, hogy gyakorlatilag elérték a teljes foglalkoztatottságot.

Kitért arra, hogy a beteg- és a sürgősségi ellátás javítása érdekében idén fokozatosan megkezdődik az új egységes orvosi ügyeleti rendszer bevezetése. Az a cél, hogy az év végére Budapest kivételével az egész országban egységes, a betegek számára az eddiginél jobb ellátást biztosító ügyeleti rendszer működjön – mutatott rá a kormányszóvivő. Hozzátette: elsőként Hajdú-Bihar vármegyében lép életbe az új rendszer február elsejétől, és az itteni tapasztalatok alapján fogják az egész országban bevezetni az új struktúrát.