Korunk hősei – Alámerültünk a magyar TikTok sötét bugyraiba
Az online világ mocsarának feltérképezése céljából alámerültünk a magyar TikTok sötét bugyraiba. Amit tapasztaltunk, az minden elképzelésünket messze alulmúlta. Gyakorlatilag egy párhuzamos társadalom nőtt ki az online térben, amely kizárólag a kóros viselkedést jutalmazza.
@prfta.tenerife ♬ eredeti hang – Próféta.Tenerife
A TikTok vált a magyar internet egyik legocsmányabb pöcegödrévé. A platform hősei olyan figurák, mint Tenerife Robi; Brigi, Tenerife úrnője; TakyGyula; a Proféta és több tucat másik önjelölt valósághős. A művésznevek jellemzően Nyugat-Európa és a Spanyolországhoz tartozó távoli szigetvilág szociális rendszerén élősködő magyar hajléktalanokat rejtenek, akik rendhagyó életvitelükről készített trash tartalommal töltik meg a közösségi médiát.
@takylegenda00 ♬ eredeti hang – nemhiszlekelvilag – nemhiszlekelvilag
A TikTok alkalmazást használva élő bejelentkezésekben koldulnak pénzt a nézőktől, amiért cserébe kínos produkciókkal szórakoztatják az adományozókat. A szubkultúra kevésbé kalandvágyó és leleményes tagjai itthon maradtak, azonban a nézők filléres utalásaiért szintén hajlandóak a végletekig megalázni magukat. Az egész jelenségre egy bizarr cirkuszként is tekinthetnénk, ha nem szembesülnénk azzal, hogy az online koldulás és kihívások teljesítése sok eset veszélyes lehet. Jó példa erre annak a fiatal anyukának az esete, aki egy kihívás kedvéért felgyújtotta a felsőruházatát, a súlyos égési sérülésekbe pedig belehalt. A megdöbbenést kísérő kérdés, hogy
kik ezek az emberek, illetve milyen közönségnek készítik az irdatlan mennyiségű online szemetet?
@tenerifebrigi1 ♬ eredeti hang – Dr__Mátyás
– Ezek mi vagyunk, többségében átlagemberek fogyasztják és készítik a platform tartalmait. Azonban annyira erős a közösségi média hatása, hogy akinek van rá hajlama, azt teljesen beszippantja. A szenzációélmény, a figyelem akarása hajtja a gépezetet. A korszellem ugyanis azt sugallja, hogy bárki lehet sztár, csak nézettséget kell generálni hozzá. Bármi áron! – magyarázza Hal Melinda, klinikai szakpszichológus.
A szakember a digitális hedonizmus kifejezéssel írja le azt az irracionális ragaszkodást a szerepléshez, amely a függőségben szenvedők valóságérzékelését teljességgel felszámolja. A virtuális létezés sokkal valóságosabbá válik számukra, mint a saját életük.
– Ugyanaz a hatás érvényesül, mint amikor a gyermekek egészségtelen mértékben függenek a videójátékoktól. Nem tudják mérlegelni, hogy minek mi lesz a következménye. Mi az, ami veszélyes, esetleg fájhat vagy sérülést okozhat. A virtuális térben nincs ilyen tapasztalat. Ez a fajta mentális torzulás a gyermekekre és a felnőttekre egyaránt veszélyes. Egy felnőtt is kerülhet ugyanis olyan mentális állapotba, amikor képtelen mérlegelni, hogy a tetteinek milyen következményei lesznek a valóságban – mondja a pszichológus.
A befolyásolható áldozatokat tehát saját társaik bírja rá az önveszélyes cselekedetekre, az ítélőképessége pedig minden szereplőnek korlátozott. Hal Melinda elmondása szerint, akik az irracionális tettekre bíztatják társaikat, tudat alatt „élettelenítik” a játékban részt vevő felet, azaz nem emberként, hanem egy élettelen objektumként kezelik, amelynek „úgysem fáj”. Az online párbajokban pedig ugyan mindenki szabad akaratából vesz részt, azonban az esetleges áldozatokra az jellemző, hogy a veszélyérzetnél sokkal erősebb bennük az attól való félelem, hogy nem kapják meg az elismerést, a figyelmet, a lájkot, vagy kiesnek abból a körből, amely bíztatja őket az adott veszélyes mutatványra. Nem mellékes az sem, hogy a párbajokkal, az élőzéssel pénzt is lehet keresni, sokak megélhetési forrásként tekintenek a szereplésre.
@crazythings021 TENERIFE ROBI #utolsoprofeta #utolsoprofeta13 #tiktokhírado#magyarorszag #magyarmemes #fouryoupage #magyartiktokker🇭🇺🤪 #neked #tenerife #szerelemangyalai❤️ #monikashow #tiktokhíradó #fyyyyyyyyyyyy #mifolyikittgyongyoson #magyarorszag #nekedbelegyenbenne🥱👋🏾 #neked #magyarmemes #tenerifebrigi #magyartiktok #tenerife #utolsomuvesz #szamosi #szamosilászló #szamosilaci #basszadbeforyouba #basszadkinekedbeforyuba #basszadkiforyouba #tenerifeurno #teneriferobi #robi ♬ original sound – 🟨🟥🟩Crazythings🟧⬜️🟪
A pszichológus szerint a felelősség kérdésének megállapítása egyáltalán nem egyszerű. Egyrészről felnőtt emberektől elvárható, hogy felelősséggel viseltessenek saját lelki egészségük megőrzéséért. Egy függőségtől szenvedőn azonban lehetetlen számonkérni a racionális viselkedést. Itt jelenik meg a nagy technológiai cégek szerepe és felelőssége a veszélyes trendek terjedésének megakadályozásában. Az üzleti érdekek azonban messze felülírják az alapvető etikai normákat.
– A platformokat és az alkalmazásokat szándékosan úgy tervezik, hogy a legegyszerűbb szellemi képeségű ember is használni tudja azokat. A dopamin pedig olyan súlyos függőséget okoz, ami beszippantja a felhasználókat – magyarázza Hal Melinda.
@utolsmvsz ♬ eredeti hang – utolsóMűvész☕
A techcégek motivációja egyszerű, a bevételeik a felhasználók számán és aktivitásán múlik, emiatt egyáltalán nem áll érdekükben senkit elrekeszteni a használattól. Sőt, a cél, hogy minél többen, minél több időt töltsenek a felületeken. A durva tartalmak pedig tömegeket vonzanak, a platformok pedig éppen az ilyen jellegű tartalmak elérését segítik. Tudatküszöb környéki ingerekkel operálnak, kártékony tartalmakkal pedig akkor is találkozunk, ha alapvetően kertészkedésről szóló kisvideók nézegetésével kezdjük tiktokkos pályafutásunkat.
Az algoritmuson múlik minden, folyamatosan montírozzák a fogyasztókat, gyakorlatilag minden tudnak rólunk. Képesek lennének megfékezni a mérgező tartalmak terjedését, ha akarnák. A szakember szerint normális esetben az lenne az elvárható minimum, hogy a cégek csillagászati összegű bevételekből finanszírozzák az áldozatok rehabilitációját, illetve az ártalomcsökkentést. Erre azonban egyelőre kilátás sincs. Mi több, a platformok ingyenesen használhatóak, a kiskorúak kiszűrése pedig csak elméletben létezik. A legtöbb applikáció ugyan megköveteli, hogy legalább 13 éven felülinek kell lennie a felhasználónak, ez a megkötés azonban könnyen kijátszható.
Hal Melinda elmondja azt is, hogy Magyarországon jelenleg is komoly munka folyik egy digitális gyermekvédelmi törvény megalkotásán, azonban
egyetlen törvény sem ér semmit a szülők felelős közreműködése nélkül.
A probléma ugyanis főként az, hogy a nevelést már régen átadtuk az influenszereknek, akik a legtöbb esetben nincsenek tisztában azzal, hogy milyen romboló hatást gyakorolnak tevékenységükkel a befolyásolható tinédzserek és az éretlen személyiségek mentális egészségére. Amíg nem szabályozza senki, hogy mi kerülhet a fiatalok elé a közösségi médiában, addig fölösleges meglepődni azon, ha a tizenéveseink Tenerife Robitól azt tanulják meg, hogy a spanyol kukák feltúrása sokkal nagyobb móka, mint tanulni vagy dolgozni. TakyGyula pedig sörözés közben, illetve egy szálloda díszmedencéjében való csobbanás előtt olyan magvas bölcsességekkel látja el a nyiladozó elméket, miszerint:
„Hajrá, Magyarország! Előre mentek, és nem a rákba! És jó munkát holnap a Suzuki gyárban!”
@takylegenda04 ♬ eredeti hang – TakyGyula01
Mindezek mellett meg kell említeni, hogy a TikTok nem egy eredendően mérgező eszköz. Bőven szemezgethetnénk a minőségi tartalmak közül is, könnyen lehetne egy edukációs platform is. Köztudott ugyanis, hogy Kínában ugyanez az alkalmazás egészen más videókat kínál, gyakorlatilag a robotikától az egészségmegőrzésen át a humoros tartalmakig lefedi a kínálatot, a mérgező trash azonban ki van tiltva.
Ő is a TikTokon lett sztár, de mára olyan nagy tisztelet övezi, hogy a Facebookon is terjed bölcsessége:
