Fotó: MTI, Kelemen Zoltán Gergely
Fotó: MTI, Kelemen Zoltán Gergely
Hirdetés

Kósa Lajos (Fidesz) expozéjában azt mondta: azért kezdeményezték a törvényjavaslatot, mert az idei EP-választáson olyan eset történt, amely egy 29 éve fennálló szokásjogot tört meg. Eddig ugyanis közmegegyezés volt arról, hogy köztörvényes bűncselekmény esetén a parlament, illetve a választási bizottság kiadja a mentelmi joggal rendelkező képviselőt, illetve képviselőjelöltet – jelezte.

A DK azonban az EP-listáján szerepeltette a büntetőeljárás alá vont Czeglédy Csabát, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy az ellene folyó bírósági eljárás megálljon – mondta Kósa Lajos, Gyurcsány Ferenc ügyvédjeként és „Gyurcsány Ferencné Dobrev Klára” üzlettársaként említve Czeglédyt.

A Nemzeti Választási Bizottságban pedig az összes ellenzéki delegált úgy szavazott, hogy fenntartja Czeglédy Csaba mentelmi jogát – emlékeztetett.

Szavai szerint az ellenzék egy visszaeső bűnözőt mentett ki az igazságszolgáltatás eljárása alól.

A parlament és a választások tekintélyének megőrzése érdekében „nem lehetünk tétlenek”, ezért kezdeményezte a Fidesz a törvénymódosítást – közölte Kósa Lajos. Az előterjesztés lényege – ismertette -, hogy ha valaki képviselőjelöltté válik, de a jelöltté nyilvánítása előtt ellene már vádirat készült, illetve ellene kényszerintézkedés van érvényben, akkor erre az ügyre ne illesse meg őt a mentelmi jog.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára kijelentette: a javaslat elfogadásával egy károsan kialakult téves joggyakorlat szűnhet meg. Ezért az államtitkár arra kérte a képviselőket, hogy támogassák a tervezetet.

Kocsis Máté, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: az, hogy a DK szerepeltette EP-listája utolsó helyén Czeglédy Csabát, a mentelmi jog visszaélésszerű használata.

Azt mondta: érthető a kormány szűkszavú, de egyértelmű állásfoglalása, hiszen normális esetben nem is kellene ezt a vitát lefolytatni az Országgyűlésben. Az Alkotmánybíróság döntéséből kell kiindulni, amely egyértelművé tette, hogy képviselői munkájában illethet meg valakit a mentelmi jog, nem magánszemélyként – magyarázta.

A politikus szerint az elmúlt 29 évben töretlen volt a gyakorlat, hogy közvádas bűncselekmények gyanúsítottjai esetében a mentelmi jog felfüggesztéséről az Országgyűlés mindig igennel szavazott. Azzal, hogy Czeglédy Csabát a DK EP-listájának legutolsó helyére tette, nyilvánvalóvá tette, hogy nem számol azzal, hogy mandátumot szerez, vagyis csak az lehetett a cél, hogy időt nyerjenek – vélekedett.

Lukács László György (Jobbik) kiemelte: a javaslattal nyitott kapukat döngetnek a Jobbiknál, ők támogatják a kezdeményezést.

Közölte: a Nemzeti Választási Bizottság tagjai jogalkalmazók, nem őket kell okolni a jogi szabályozásért, nem az ő hibájuk, hogy a Fidesz eddig nem lépte meg, ami most a javaslatban van. Változásra szorul a jogi szabályozás, hogy ne legyen kettős mérce, senki ne élhessen vissza a mentelmi joggal – mondta. Hozzátette: korábban Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselő esetében is megakadályozták a mentelmi jog felfüggesztését.

Megjegyezte: Czeglédy Csaba a DK együttműködésével minden bizonnyal visszaélt a mentelmi joggal, ezért olyan jogszabályok kellenek, amelyeket a jogalkalmazó helyesen tud alkalmazni.

Nacsa Lőrinc (KDNP) kijelentette: aki nemmel szavaz erre a javaslatra, az a bűnözők oldalára áll, és aki igennel, az a jog és az emberek oldalára. Felháborító és a magyar demokráciatörténet elmúlt 29 évében példátlan, hogy a Nemzeti Választási Bizottságban ellenzéki pártok delegáltjai „megvédték ezt a bűnözőt” – mondta Czeglédy Csabára utalva.

Hangsúlyozta: Czeglédy Csabáról a bíróság kimondta, hogy bűnöző, a választási bizottságba delegáltak Gyurcsány Ferenc utasítására mégsem szavazták meg mentelmi jogának felfüggesztését.

A magyar demokráciatörténetben megdöbbentő, ha valaki ellene van egy olyan törvénymódosításnak, mint a mostani – mondta.

Harangozó Tamás (MSZP) értékelése szerint a kormánypárti többség arra készül, amit az Alkotmánybíróság korábban már alkotmányellenesnek tartott: kiüresítenék a mentelmi jog intézményét, azon dolgoznak, hogy ellehetetlenítsék a képviselőjelölteket, bármikor büntetőeljárás alá vonathassák őket a fideszes legfőbb ügyésszel.

Szerinte a fideszes politikusoknak nagyobb szerénységre lenne okuk. Felidézte azt, hogy 2008-ban a fideszesek nem járultak hozzá frakciótársuk, Simon Miklós mentelmi jogának felfüggesztéséhez, most is országgyűlési képviselő politikus ellen egy olyan ügyben akartak eljárást lefolytatni, ahol az összes többi vádlottat elítélték köztörvényes bűncselekmény, költségvetési csalás miatt.

Arató Gergely (DK) közölte, nem támogatják a törvényjavaslatot, ha azt elfogadják bármikor lehetőség lesz arra, hogy az ügyészség „egy kellemes vádemeléssel” megvonja a mentelmi jogot a képviselőjelölttől. Szerinte egy demokráciában a mentelmi jognak nincs különösebben nagy jelentősége, abban a féldiktatúrában vagy teljes diktatúrában, amit a kormánypártok építenek, van jelentősége: a mentelmi jog az utolsó védvonal, ami védi az ellenzékieket a hatalmi önkénnyel szemben.

Az ellenzéki politikus furcsállta, hogy Kósa Lajos beszélt a törvényjavaslatról, akinek ügyvédjének és üzleti partnerének, Fiák Istvánnak sajtóhírek szerint érdemi befolyása van arra a diákszövetkezetre, amely a legnagyobb nyertese annak, hogy hatalmi úton eltávolították a konkurenciát.

Ungár Péter (LMP) azt firtatta, hol van a törvényjavaslat politikai megrendelője Hende Csaba (Fidesz), hiszen Czeglédy Csaba több embert is megbuktatott a szombathelyi városházán. Ezt az embert nagyon nem szeretik és ezért hoztak egy törvényt, ez egy személyre alkotott törvény – hangsúlyozta.

A képviselő azt mondta, a kormánypártok úgy tesznek, mintha valami hatalmas jogi hiátust küszöbölnének ki. Négy hétig állt Czeglédy Csaba ellen az eljárás úgy, hogy már négy éve folyik ellene – mutatott rá.

Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

Kósa Lajos (Fidesz) úgy összegzett: Czeglédy Csaba fontos szerepet játszik a baloldalon mint finanszírozó és háttérember, de annyira nem fontos, hogy miatta készítenek egy törvényt. Szerinte Czeglédy Csaba egy csomó mindent tud Gyurcsányról, Dobrev Kláráról, el tudná mesélni hogy és ki finanszírozta az olimpiaellenes aláírásgyűjtést, vagy Kész Zoltán kampányát. Hozzátette: Czeglédy Csaba és az ellenzék tevékenysége rávilágított arra, hogy a mentelmi jog szabályozásában van egy rés, amit visszaélésszerűen lehet használni.

Szerinte azért lehet azt mondani Czeglédy Csabáról, hogy bűnöző, mert 2003-ban a bíróság ezt kimondta és akkor „nem volt fideszes ügyész, fideszes igazságszolgáltatás vagy államhatalom”.

Hosszan bírálta azt, hogy a választási bizottságban az ellenzék nem járult hozzá Czeglédy Csaba mentelmi jogának felfüggesztéséhez. A nagy összefogás semmiben nem tudott megvalósulni az elmúlt kilenc évben, csak egy dologban, egy bűnöző kimentésében – hangoztatta.

Kósa Lajos közölte, Fiák Istvánt a diákszövetkezetek választották meg a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) elnökévé, ő hivatott arra, hogy ezeknek a szervezeteknek az érdekeit képviselje. Hozzátette: büszke arra, hogy a Fidesz-frakció támogatásával 2010-től kezdődően kitisztították ezt a piacot és ma 180 ezer diák több mint negyven milliárd forintot keres itt munkájával.

Megjegyezte azt is, a törvényjavaslat elfogadása kétharmados támogatást igényel.