Kifejezetten éles polémia alakult ki kedden az Országgyűlésben a Lengyelország melletti kiállásról szóló országgyűlési határozati javaslat vitájában, amelynek színvonala miatt mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők aggodalmukat fejezték ki.


Fotó: MTI, illusztráció

Jobbik: öncélú konfliktuskeresésről van szó
Gyöngyösi Márton, a Jobbik vezérszónoka azt hangoztatta: a határozat és a kormánypárti felszólalások számos pátoszos fordulatot tartalmaznak, de kevés szó esik arról, milyen ügyben marasztalták el Lengyelországot. Mint mondta, az ország igazságszolgáltatásának átalakítását nem az EU kritizálta először, hanem maga a lengyel alkotmánybíróság, s az országon belül is erős kritikusai voltak a módosításoknak.
Az ellenzéki politikus szerint a kiállás öncélú konfliktuskeresés, felesleges a diplomácia síkjaira terelni az ügyet. Úgy vélte, a magyar kormány saját politikáját akarja igazolni a kampányidőszakban és a függetlenségbe avatkozást látja minden nevelési szándékban. Hozzátette: Brüsszelben van lehetőség arra, hogy a felkészülten, szövetségesekkel érkező tagállamok kulturáltan megvitassák szempontjaikat.
Gyöngyösi Márton egy sokáig elhúzódó, komplex folyamatnak nevezte az uniós eljárást, értékelése szerint a szankciók esélye a nullához konvergál
Közölte: a Jobbik nem támogatja a határozati javaslatot.

Fidesz: kötelesség a szolidaritás kifejezése
Hörcsik Richárd (Fidesz) értékelése szerint Magyarország elemi kötelességet teljesít a Lengyelország melletti kiállással, az EU kettős mércét alkalmaz és politikai okok miatt indított eljárást.
Bírálta azt a folyamatot, ahogy az unió az eredeti értelmükkel ellentétesen értelmez jogokat és tesz hivatkozási alappá vállalhatatlan politikai célokat.
A kormánypárti politikus megjegyezte azt is, hogy a visegrádi négyeket ma határozott nemzeti érdekérvényesítés jellemzi, Brüsszel ezt a közép-európai egységet igyekszik megtörni.
    
A KDNP az ellenzék hozzáállását bírálta
Soltész Miklós (KDNP) bírálta, hogy egyetlen ellenzéki frakció vagy független képviselő sem támogatta a házszabálytól eltérést.
Értékelése szerint a Jobbik gyáva és nem akar kiállni a keresztény értékek mellett, pártelnöke azzal a Szürke Farkasok terrorszervezettel találkozik, amelynek keretéből került ki II. János Pál lengyel pápa merénylője. A Jobbik valódi testvére az iszlám, nem a kereszténység – fogalmazta meg.
Megjegyezte azt is, az MSZP autoriter magatartással vádolja a kormányt, miközben soha nem kért bocsánatot azért, hogy pártelődje évtizedeken keresztül fenntartotta a kommunizmust, elnyomta az embereket.
Az LMP pedig arra sem méltatja a lengyeleket, hogy hozzászóljon a témához – tette szóvá.

Képviselői felszólalások
Mesterházy Attila (MSZP) szerint a kormánypártiak összekeverik egy adott ország kormányát és egy adott ország népét. Szó sincs a kereszténység védelméről, arról van szó, hogy a magyar kormánynak jól jön egy szövetséges az EU-ban – közölte.
Szerinte az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése miatt támadja a magyar kormány Brüsszelt, mert az kényelmetlen a miniszterelnöknek és családjának.
Reagálva Soltész Miklós felszólalására közölte, Pintér Sándor, Matolcsy György, Fónagy János, Martonyi János, Hoffmann Rózsa, Mikola István, Járai Zsigmond MSZMP-tagként hozzájárultak az előző rendszer fenntartásához. Németh Zsolt és Orbán Viktor Soros-ösztöndíjasok voltak – jegyezte meg.
    
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint Lengyelországot megtámadták, ezért szeretnének kiállni mellette. Szerinte amit az ellenzékiek csinálnak, az árulás.    
    
Gaal Gergely (KDNP) visszautasította az összehasonlítást a kommunistákkal. Lengyelországot azért támadja Brüsszel, mert ellenzi a bevándorlást – mondta.
    
Szávay István (Jobbik) szerint a javaslat Orbán Viktor európai ambícióról szól. A visegrádi együttműködés megerősítése fontos cél, csak nem minden áron – hangoztatta. Rámutatott, nem Lengyelországot támadták meg, hanem a lengyel kormánynak a demokráciát romboló magatartását, ehhez semmi köze nincs a bevándorláshoz. Közölte, a lengyel kormány mellett ebben az ügyben nem kívánnak kiállni.
Soltész Miklósnak címezve szavait azt mondta, a KDNP-s politikus „a demagógia, a hazudozás és a mellébeszélés nagymestere volt mindig is”. A Jobbiknak a magyar-lengyel barátság érték és elképesztő gusztustalanság, amit csinálnak, minden szent ügyet képesek sárba rántani – közölte. A kormánypártokat vádolta új kommunista pártállam építésével, nettó bolsevizmussal. A Stop Soros törvénycsomagot ahhoz hasonlította, amikor a kommunisták Rajk László vezetésével elkezdték betiltani a civil szférát.    
    
Soltész Miklós az vetette az ellenzékiek szemére, hogy nem a lengyelek barátai, nem érdekli őket a lengyel nép akarata, amellyel megszavazták a mostani kormányt. Szerinte az ellenzék egyértelműen a brüsszeli bürokratákat, Soros szervezeteit támogatja, majd idézte Vona Gábor (Jobbik) iszlámmal kapcsolatos szavait.
    
Szávay István erre reagálva azt mondta, „vegyen már vissza képviselő úr a hülyeségből”. Szerinte a KDNP-s politikus „demagóg baromságokat” beszél. Hozzátette: 1989/1990-ben a Fidesz volt a Soros-terv. Közölte, a Jobbiknak semmi köze Soroshoz.     
    
Apáti István (Jobbik) „felülmúlhatatlanul gusztustalannak” minősítette Soltész Miklós szavait és azt mondta, ha Soros Györgynek van felelőssége, akkor az, hogy a kormánypártokat „a nyakunkra ültette”.
    
Soltész Miklós azt mondta, bár az ellenzékiek próbálták minősíthetetlenné tenni a vitát, de mégis az a legfontosabb, hogyan cselekszenek. Egy olyan támadás ellen nem szólalnak fel, amely egész Lengyelországot sújtja majd – közölte.

(MTI)