Kovács Attila: Az uniós forrásvesztés esélye minimálisra csökkent
A magyar kormány munkájának, konstruktív hozzáállásának köszönhetően mára sikerült elérni, hogy a forrásvesztés esélye minimálisra csökkenjen – reagált Kovács Attila az Alapjogokért Központ szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján arra, hogy az Európai Bizottság másfél év után jóváhagyta a magyar helyreállítási tervet. Az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója kifejtette, mi kell ahhoz, hogy Magyarország megkapja az uniós forrásokat.A mai események tükrében kijelenthető: az uniós anyagi forrásvesztés esélye minimálisra csökkent – reagált Kovács Attila az Alapjogokért Központ szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján arra, hogy az Európai Bizottság másfél év után jóváhagyta a magyar helyreállítási tervet. Az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója emlékeztetett, a 2018-ban elfogadott Sargentini-jelentés indította meg a hetes cikkely szerinti eljárást Magyarország ellen. Az igazgató szerint a hetes cikkely szerinti eljárás kudarca nyomán az európai intézményekben megfogalmazódott egy olyan politikai szándék, amelynek értelmében új eszközöket vethetnek be egyes tagállamok megbüntetésére.
A történet másik szála, hogy hazánk már két évvel ezelőtt megkezdte a helyreállítási terv kidolgozását, amely egészen jól haladt tavaly júniusig, amikor a gyermekvédelmi törvény elfogadása miatt a bizottság kizárólag ideológiai okok miatt parkolópályára tette ezt a tervet. Mindez egybeesett az április 3-i választás kampányával
– mondta. Hozzátette, a választások után új fejezet nyílt a magyar kormány és a bizottság közötti tárgyalások történetében, így idén júniustól egy jóval konstruktívabb mederben indultak meg a megbeszélések. Ennek egyik állomása volt az idén szeptemberben, hogy a bizottság 17 kritériumot fogalmazott meg hazánkkal szemben.
Pontosabb terv
A magyar kormány munkájának, konstruktív hozzáállásának köszönhetően mára sikerült elérni, hogy a forrásvesztés esélye minimálisra csökkenjen. A végső szót az Európai Tanács fogja kimondani, de a bizottság elismerte a kormány erőfeszítéseit – mondta. Az igazgató szerint a bizottság mai értékelése azt a felvetést erősíti: sok szempontból jó, hogy a magyar kormány hosszabb ideig dolgozhatott a helyreállítási terv kidolgozásán, hiszen így sokkal pontosabb tervet tudtak kidolgozni. Kovács Attila pozitívnak értékelte, hogy a bizottság ellen tudott állni az Európai Parlament nyomásgyakorlásának, hiszen a parlament számos jelentést elfogadott az elmúlt hetekben-hónapokban.
Ezek még radikálisabb forrásmegvonást követeltek Magyarországtól. Ezen a ponton megemlítette a hazai, baloldali EP képviselőket, akik „minden eszközt megragadtak, hogy a magyarországi források időben ideérkezését meggátolják”. Megjegyezte: a baloldali EP-képviselőknek nemcsak a parlamenti fizetésükért kell megdolgozniuk, hanem azokért a dollárokért is, amelyeket kaptak a választási kampány alatt. Mint mondta, egy külföldi finanszírozás esetén mindig fel kell tenni a kérdést, milyen külföldi érdekek jelennek meg egy-egy ellenzéki politikus cselekedetei mögött
Úgy látszik, hogy a szankciópártiság, illetve az, hogy a hazánknak járó források megérkezését gátolják
– tette hozzá. Az igazgató felidézte Johannes Hahn költségvetési biztos kijelentéseit, aki azt mondta: „a megfelelő irányba tart Magyarország, de még nem tart ott, hogy teljes mértékben zöld lámpát kapjon”. Aki azt gondolja, hogy Magyarország 2027 decemberéig a most felfüggesztett forrásokat nem fogja megkapni, az nem érti a Brüsszeli politika és intézmények komplexitását – tette hozzá.
A teljes cikk IDE kattintva érhető el.