Kovács Béla az utolsó szó jogán visszautasította a kémkedés vádját

Kovács Béla 2010-ben lett a Jobbik európai parlamenti képviselője. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést, majd a Központi Nyomozó Főügyészség 2017-ben vádat emelt az Európai Unió intézményei elleni kémkedés, valamint költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt Kovács Béla, illetve költségvetési csalás miatt három társa ellen. Kovács Béla időközben kilépett a Jobbikból.

A vád lényege szerint a képviselő 2012-2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat azért, hogy bomlassza az EU intézményeit, kedvezzen az orosz érdekeknek. A költségvetési csalásra és hamis magánokiratok felhasználására vonatkozó, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) felvetése alapján kivizsgált ügyben a vád szerint a képviselő tettesként, három társa, három gyakornok bűnsegédként több mint 21 ezer euró (több mint 6 millió forint) vagyoni hátrányt okozott az Európai Parlamentnek (EP) 2012-2013-ban fiktív gyakornoki állásokkal.

A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket, védőik felmentést kértek, az ügyész Kovács Bélára letöltendő fegyházbüntetést, a három megvádolt gyakornokra felfüggesztett szabadságvesztést kért.

Kovács Béla csütörtökön az utolsó szó jogán is visszautasította a kémkedés vádját és hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint ennek a büntetőeljárásnak egyértelmű politikai motivációja van: az általa képviselt párt erodálása. A költségvetési csalás vádjával kapcsolatban elismerte, hogy hibázott, ugyanakkor kiemelte, hogy az okozott kárt megtérítette az EP-nek.

A bíró a felmentő rendelkezés szóbeli indoklásában lényegében arról beszélt, hogy Kovács Béla tevékenysége csak formailag merítette ki a kémkedés fogalmát, tartalmilag nem.

A tényállás szerint Kovács Béla európai parlamenti képviselőként kapcsolatba került egy orosz diplomatával, aki hírszerző tevékenységet folytatott és 2012-ben beszervezte őt, a tartótisztje lett. Előre egyeztetett menetrend szerint leplezett kapcsolatot tartottak, rendszeresen találkoztak, de mobiltelefont lehetőség szerint nem használtak, csak nyilvános fülkéből kommunikáltak, és akkor sem hozták szóba ki beszél.

A bíró a kapcsolat tartalmi kérdéseiről szólva leszögezte, hogy Kovács Béla az orosz fél egyoldalú hírigényét elégítette ki, ez nem kétoldalú véleménycsere volt. A találkozásokon az orosz hírszerző kikérte Kovács Béla véleményét többek között a Gazpromról, az uniós szankciókról, a Déli áramlatról, Ukrajnáról és más orosz érdekek miatt fontos kérdésekről. Kovács Béla azonban csak nyilvános információkhoz jutott hozzá és ilyeneket adott tovább, titoktartási kötelezettsége nem volt, és tartótisztje sem kérte, hogy fürkésszen ki titkos információkat.

A bíró szerint Kovács Béla tevékenységével segítette az orosz érdekeket, de nem sértette az uniós érdekeket.

A bíró kifejtette, hogy a hírszerzés mint bűncselekmény csak valami ellen, valaminek a hátrányára valósulhat meg, a vádban megjelölt EU azonban az eljárás során is egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy Kovács Béla tevékenysége a véleményszabadság körébe tartozik, így ebben a vádpontban bűncselekmény nem állapítható meg, csak felmentő rendelkezés hozható.

A bíró megjegyezte, hogy a történtek erkölcsi vagy politikai megítélése ettől eltérhet, de erről állást foglalni nem a bíróság feladata.

A másik vádpont, a gyakornoki szerződések kapcsán a bíró megállapította Kovács Béla és a három megvádolt gyakornok bűnösségét költségvetési csalás és Kovács Béla, illetve két gyakornok esetében hamis magánokirat felhasználása miatt. A vádlottak ugyanis nyilvánvalóan tudták, hogy színlelt, valótlan tartalmú szerződéseket kötnek. Az EU a gyakornokoknak magasabb összeget fizetett akkor, hogy ha Brüsszelben vagy Strasbourgban látták el feladatukat, és alacsonyabbat, amennyiben Magyarországon. A vádlottak tudták, hogy túlnyomórészt Magyarországon látják el feladataikat, mégis a nagyobb összegű szerződést kötötték meg. E bűncselekmények miatt szabott ki a törvényszék Kovács Bélára felfüggesztett szabadságvesztést, illetve pénzbüntetést, a gyakornokokat pedig büntetés kiszabása nélkül 3 év próbára bocsátotta, továbbá mindhármuk esetében a jogtalanul felvett összegek erejéig vagyonelkobzást rendelt el.

Az elsőfokú ítélet ügyészi fellebbezések miatt nem jogerős, a per a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon.

Kovács Béla ügyvédje a jogorvoslatok kapcsán megjegyezte, hogy amikor a védelem koncepciós pert emlegetett, nem a bíróságra, hanem az ügyészségre célzott. Továbbá szóvá tette, hogy miközben büntetőeljárás folyik Kovács Béla ellen arra hivatkozva, hogy az EU érdekeit sértve az oroszoknak kémkedett, aközben a hivatalos politika sorozatosan az EU-t bírálja és Oroszországhoz közeledik.

Kovács Béla az ítélethirdetést követően újságíróknak azt mondta: elégedett a felmentéssel, „győzött az igazság”.