Kovács László: „Orbán Viktor Vlagyimir Putyin ölébe' van”

Kovács László hosszasan értékelte a Fidesz és az Európai Néppárt közötti konfliktust „Küszöbön Orbán bukása?” című sajtótájékoztatója keretein belül. 

A veterán szocialista politikus, aki még pártja EP-listájára is rákerült, úgy látja, a konfliktus egyáltalán nem meglepő a néppárt és a hazai kormánypárt között.

Hosszú ideje látszódtak bizonyos jelek. (…) Ez a Fidesz nem az a Fidesz, aki annak idején csatlakozott az Európai Néppárthoz. Ezt a Fideszt, azt hiszem, hogy nem is tűznék napirendre, hogy ezt felvegyék-e

– jelentette ki Kovács László. A szocialista politikus nem állt meg itt, úgy látja, ma hazánkat fel sem vennék az Európai Unióba:

Ha a mai Magyarország jelentkezne az Európai Unióba csatlakozásra, nevetnének rajta egyet, hogy ugyan nem gondolják komolyan, hogy ezzel a teljesítménnyel – és nem gazdasági teljesítményre, hanem inkább demokrácia, szabadságjogok, jogállamiság, ezekre a teljesítményekre gondolok.

Nem meglepő, hogy a ténylegesen megfogható gazdasági kérdésbe nem tud belekötni, a definiálatlan általános lózungokat viszont mindig lehet gond nélkül puffogtatni. Orbán Viktor személyére rátérve megjegyezte, egy normális európai kormányfő pontosan tudja, hol vannak az erkölcs és a jóérzés határai.

Hol van az az Orbán Viktor, aki annak idején az emberi jogok, a szabadságjogok, a demokrácia mellett érvelt, például Nagy Imre és mártírtársai temetésén június 16-án, 1986-ban (sic!)? Ez az Orbán Viktor, ha kicsit ironikus akarok lenni, akkor megmondom, hogy hol van: Vlagyimir Putyin ölébe’. És nagyon jól érzi magát diktátorok társaságában

– vagdalkozott Kovács László. Értékelése szerint Orbán Viktor nem vette komolyan a sok néppárti figyelmeztetést. „Orbán Viktor úgy gondolta, hogy ő azt csinál, amit akar, és neki ne dirigáljon semmiféle európai szervezet, se az Európai Unió, se pedig az európai konzervatív, néppártnak a családja” – jelentette ki Kovács. A szocialista politikusnak továbbá az az érzése, hogy Orbán Viktor ki akarja kényszeríteni pártja kizárását a néppártból. Weber három feltételével kapcsolatban elmondta, „nem kifejezetten az ő [Orbán Viktor] jellemző tulajdonsága a bocsánatkérés”.

Kovács László maratoni sajtótájékoztatóján részletekbe menően ecsetelte az elmúlt hetek történéseit, a néppárti közgyűlést és annak előzményeit, de időnként anekdotázott is saját brüsszeli élményeit felelevenítve. A kijelölt három bölcsről elmondta, kettőt közülük nagyon jól ismer, egyikükkel, Wolfgang Schüssellel való viszonyát egyenesen barátinak jellemezte.

Olyan hasznos bölcsességeket is megosztott saját tapasztalataira támaszkodva, mint:

A néppártba’ is nagyjából ugyanannyi tisztességes politikus van, mint néhány más pártban. Az, hogy ők a másik oldalán állnak ennek a választóvonalnak, ami Európai Unióban messze nem olyan kőfalszerű, mint ahogy mondjuk a magyar belpolitikában meg néhány más országban. Ő náluk is azt tapasztaltam, hogy aki például Európa jövőjét fontosnak tartja, annak másodlagos kérdés, hogy ezért a jobboldalon vagy a baloldalon tesz valamit.

Kovács László újságírói kérdésekre reagálva elmondta, néhány éve kifejezetten szimpatikus volt számára Novák Katalin felkészültsége és modora miatt, de ez a szimpátia részéről azóta elmúlt. Kitért Matteo Salvinire is, akit a legmarkánsabb olasz populistának nevezett a szoci veterán.

Egy újabb saját történetet felelevenítve elmondta, 1981-ben hatodmagával már puhatolózó megbeszéléseket folytatott a Közös Piaccal (Európai Gazdasági Közösség), illetőleg annak német biztosával.

Az Európai Unió akkori generációja mind tudja, hogy Magyarország ott kezdte az ismerkedést a Közös Piaccal, amikor ez még nem volt dicséretes. Biztos, hogy lett volna olyan, velünk azonos szövetségi rendszerben lévő ország, amelyik ezért még el is marasztalt volna bennünket, de ilyen nem történt. És én is itt vagyok, nem valamelyik Gulagon vannak a csontjam

– anekdotázott a szocialista veterán. Az egykori szoci pártelnök a 2002-es baloldali győzelemmel kapcsolatban is nosztalgiázott egyet. A pártja EP-választási esélyeit firtató kérdésre válaszul felidézte akkori emlékezetes mondatát: „Nem közvélemény-kutatást, hanem választást akarunk nyerni.”