Kovács Zoltán: A bírálók nem olvasták a magyar törvényt
Alaptalan a Magyarország gyermekvédelmi törvénye elleni egyes európai országok által aláírt nyilatkozat – emelte ki Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerda esti Twitter-bejegyzésében.Kovács Zoltán a Twitteren megosztotta a magyar kormány szóbeli jegyzékét is, melyben az elmúlt napokban 16 európai kormány által aláírt, Magyarország új törvényét kritizáló nyilatkozatra válaszolnak. Ennek lényege röviden, hogy a bírálók nem olvasták a magyar törvényt és nem ismerik az Európai Unió Alapjogi Chartáját – írta Kovács Zoltán.
A kormány szóbeli jegyzékében kifejtették: az elmúlt napokban több uniós tagállam kormánya alaptalan offenzívát indított Magyarország ellen.
„Magyarország visszautasítja ezeket a támadásokat”.
A magyar törvény semmiféle diszkriminációt nem jelent, összhangban van az uniós joggal, és az Európai Unió Alapjogi Chartájának szabályzásán alapul.
A magyar törvény védi a gyermekek és garantálja a szülők jogait, a felnőttekre nem vonatkozik – szögezték le.
A kormány szerint az egyes uniós tagállamok által aláírt nyilatkozat tévesen idézi a törvénymódosítást, és kihagyja a szöveg lényegi részeit. A törvényben előterjesztett szabályozás a gyermekeket a szexualitás minden formájától védi, ezért nem tekinthető diszkriminatívnak.
Magyarország gyermekvédelmi törvénye a gyermekek esetében tiltja nem csak a homoszexualitás, hanem a szexualitás egészének öncélú megjelenítését – jegyezték meg, kifejtve: ezért a szabályzás nem homofób és nem is heterofób. Az Európai Unió Alapjogi Chartája 14. cikkének (3) bekezdése szerint „tiszteletben kell tartani a szülők azon jogát, hogy gyermekeik nevelését és tanítását vallási, filozófiai és pedagógiai meggyőződésüknek megfelelően biztosítsák, az e szabadság és jog gyakorlására vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban”.
A szexuális nevelés Magyarországon – az Alapjogi Chartával összhangban – elsősorban a szülők feladata. Magyarországon mindenki szabadon kifejezheti szexuális identitását, hiszen a magyar törvények minden kisebbség, így a szexuális kisebbségek számára is biztosítják az alkotmányos alapjogokat – fejtették ki.