Kovács Zoltán hangsúlyozta: „a mi társadalompolitikánk, politikai előkészítő munkánk, politikai döntéshozatalunk és végrehajtásunk a valóságon, a valóságérzékelésen és annak a társadalommal való rezonanciáján alapul”. Ez a titka a magyar kormánypártok elmúlt négy választási győzelmének – mondta.

Hirdetés

Hozzátette: ha valakinek kétsége lenne efelől, akkor a tavaszi, „soha nem látott” mértékű kétharmados győzelem a bizonyítéka annak, hogy ez a pálya, amit választottak, ezek a felismerések iránymutatók lehetnek. Kovács Zoltán jelezte: a morális felsőbbrendűség egy olyan, valószínűleg belső kényszerből születően elidegeníthetetlen része a nyugat-európai magát progresszívnek, liberálisnak nevező „woke” kultúrának, amely folyamatosan napirenden van.

Példaként említette a 2010-11-es médiatörvénnyel kapcsolatban kirobbant csörtéket, az alaptörvény körüli vitákat, a foglalkoztatáspolitikában vagy a rendvédelem területén a romák felhasználását morális szempontokból. Ugyanez a folyamat volt megfigyelhető később a 2015-ös migrációs válságnál, majd a globális felmelegedésnél és hozzá kapcsolódó mozgalmaknál, a koronavírus-járványnál, napjainkban pedig a gyermekvédelmi törvény és az LMBTQ propaganda kapcsán, valamint az ukrajnai háborúnál – emelte ki.

A félrevezető, dezinformációkat tartalmazó valótlan narratívát jellemezve azt mondta: az nem érdekelt a valóságban és a tényekben, hanem egymásra épülő módon valóságot nélkülöző, eltorzított, illetve részben valóságos elemekből állva folyamatosan ismételget tartalmakat.

Korábban írtuk

Kovács Zoltán a legfontosabbnak azt nevezte: amellett, hogy ellenállunk a morális imperializmus különböző megnyilvánulásainak és törekvéseinek, a „narratívaháborúban” nem szabad abba a hibába esni, amelybe az ellenfeleik, akik feláldozzák a tartalmat és a stílust is az ideológiáért, egyre messzebb kerülnek a valóságtól.