Kovács Zoltán: életveszélyes, ha NGO-k döntenek a választók helyett
Életveszélyes, ha mások döntenek azok helyett, akik erre jogosultak – jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára az NGO-k tevékenységének hatására utalva csütörtökön Budapesten.Kovács Zoltán a Nézőpont Intézet Ki fújja az ellenszelet? – Magyarország a nemzetközi sajtóban 2021-ben című elemzésének bemutatóján úgy fogalmazott: „életveszélyes, (…) ha a demokrácia nevében demokratikus legitimációval nem rendelkező szervezetek döntő befolyással lehetnek politikai döntésekre”. Szintén életveszélyesnek nevezte, ha mások döntenek azok helyett, akik erre jogosultak, hangsúlyozva, hogy a magyar kormány ez ellen küzd.
Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány demokratikus választásokon szerzett háromszor is kétharmados, alkotmányozó többséget, és ezt az NGO-k, illetve a velük együttműködő médiumok és véleményformálók sem kérdőjelezhetik meg.
Kovács Zoltán kifejtette, hogy 2010 májusától a kormány bármit lépett, bármint csinált, a magyar baloldal „mindent tagadott”, és ennek lecsapódásait látják a nemzetközi térben is. A nyugat-európai sajtó úgy rögzít véleményen alapuló állításokat Magyarországgal kapcsolatban, hogy azokból „nem nagyon lehet visszajönni” – tette hozzá.
Az államtitkár úgy vélte, hogy a nyugat-európai sajtó „monolit”, Magyarországot leíró médiaképét „sosem fogjuk tudni megváltoztatni”, majd amellett érvelt, hogy Magyarország teremtse meg annak kereteit, ahol kifejtheti saját álláspontját. Ennek a keretei a nemzetközi térben is elkezdtek kialakulni – jelezte.
Kovács Zoltán úgy folytatta, hogy Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök jelöltje „továbbviszi azt a vonalat”, amit a nyugat-európai sajtó az elmúlt 12 évben Magyarország Oroszországhoz való viszonyát értékelve felépített.
Kiemelte, Márki-Zay Péter az ukrán helyzettel kapcsolatban olyan kijelentéseket tesz, amelyekkel „Magyarország nemzetközi pozícióját sodorja veszélybe”. „Nemcsak hazugságokat mond, hanem mérhetetlen felelőtlenségről tesz tanúbizonyságot” – mondta az államtitkár.
Boros Bánk Levente, az intézet elemzési igazgatója közölte, a Nézőpont tavaly 18 ország 15 nyelven, 103 médiumban (57 print, 46 online) megjelent 10 955 cikkét vizsgálta meg, majd jelezte: a Magyarországhoz való viszonyban az előző években tapasztalt tendencia erősödött meg 2021-ben.
A részletekről közölte: a nyugati sajtó döntően (56 százalékban) negatív hangnemben számolt be a magyarországi történésekről. Összehasonlításképpen jelezte, hogy a közép-kelet-európai sajtó egyharmad arányban pozitív, negatív, illetve semleges hangnemben írt az országról.
Boros Bánk Levente ismertetése szerint a legtöbb cikk a koronavírus és a vakcina témakörét érintette, és nyugati orgánumok kritikákat fogalmaztak meg a keleti vakcinákkal kapcsolatban. Úgy folytatta, hogy számszerűsítve ezt követően a gyermekvédelmi törvény fejtette ki a legkomolyabb hatást politikailag a nemzetközi sajtóra.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont vezetője arról beszélt, hogy a német közmédia a magyar eseményekkel kapcsolatban igazságtalan, tisztességtelen és hamisít. Példaként említette, hogy tavaly júniusban a magyar gyermekvédelmi törvény megszavazásakor 50 anyag foglalkozott Magyarországgal. Úgy vélte, hogy a magyar közmédia elé példaként állított német közmédia „ezeknek a mércéknek egyáltalán nem felel meg”.