Az Országgyűlés elnöke szerint az elmúlt húsz esztendő magyar nemzetpolitikai teljesítménye – jó néhány enyhítő körülmény ellenére – a magyar politikai osztály „műve és felelőssége”.

„Ennek a nyomasztó felelősségnek a kiporciózását” rövid távon, nem mindig méltányosan, a választópolgárok, hosszabb távon – „megfellebbezhetetlenül” – a magyar történelem végzi el – mondta. A kialakult helyzetnek – tette hozzá – természetesen van megoldása, és ebben a megoldásban segíthet a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) felelős munkája.

Az Országgyűlés elnöke kiemelte: az elmúlt húsz esztendő tanulságai alapján sok mindent újra kell gondolni. Példaként említette, hogy a szomszédos országokban hatalmi szerepkörbe kerülő magyar politikai osztály valójában mit képvisel: a magyarok érdekeit a többségi államvezetésben, vagy a többségi államvezetés érdekeit a magyarok között, esetleg egyfajta moderátor-, pacifikáló szerepet választ magának, saját jól felfogott csoportérdekét követve.

„És ugyanez a felvetés bármikor igaz lehet a magyarországi politikai osztályra is” – mondta Kövér László, hozzátéve: mindenki eldöntheti, kit képvisel: a nemzeti érdekeket nemzetközi porondon, vagy „a nemzetközi érdekek ügynöke a hazai pályán”. A házelnök szerint a magyarországi választópolgárok – „értékelve a balliberális politikai osztály ténykedését” – 2010-ben félreérthetetlenül kifejezték ebben a kérdésben az elvárásukat.

Kövér László kitért arra is, hogy történelmi mércével mérve az 1920-tól 1990-ig terjedő időszaknak nemzetpolitikai értelemben „egyértelműen vesztesei voltunk”. 1990 után új mozgástér keletkezett, ám az elmúlt húsz évben „ennek a lehetőségnek sem lettünk a nyertesei”.

Az nem kérdés, hogy a mostani nemzetközi válságnak ismét „a vesztesei vagyunk”, a kérdés az, hogy a válság utáni újrakezdésnek „hogyan legyünk nemzetpolitikai vonatkozásban is kedvezményezettjei” – mutatott rá.

Úgy fogalmazott: annak a hajósnak, aki nem tudja a célt, semmilyen időjárás, semmilyen széljárás nem segít. A magyar nemzetpolitikában tehát „még nem a vitorlákat, hanem az iránytűt és hozzá a térképet kell pontosan beállítani”.

Kövér László szerint nagyon megérett az idő arra, hogy az elmúlt húsz esztendő nemzetpolitikai mérlegét közösen megvonják, összegezzék a tanulságokat. A Márt szerdai ülése ennek a mérlegkészítésnek és összegzésnek lehet egy fontos állomása.

A házelnök megállapítása szerint a nemzetpolitikában az elmúlt húsz esztendőben kibontakozott természetes és természetellenes viták közepette érdemes azonosítani azt a néhány ügyet, amelyben húsz esztendeje a Kárpát-medencei magyar politikai osztály elvi egyetértése a mai napig töretlen, és érdemes ezen ügyek tükrében megvizsgálni az elmúlt húsz év közös nemzetpolitikai teljesítményét.

A kormánypárti politikus két ügyet említett, amelyben „a határokon belüli és kívüli teljes magyar politikai osztály” elvben egyetért, s azt mondta, néha úgy érzi, ezen a két tételen kívül napjainkra alig maradt bármi más, amiben teljes és feltétlen nemzetpolitikai egyetértés lenne közöttük.

Az egyik tétel szerint nincs, nem lehet eredményes magyar nemzetpolitika gazdaságilag erős és politikailag tekintélyes magyar állam nélkül.

A másik tétel szerint a határon túlinak mondott magyar közösségeknek joguk van ahhoz, hogy a szülőföldjükön boldoguljanak, és mindehhez megoldást a szomszédos államok területi épségét nem sértő, Európában már létező, legitim önrendelkezési formák, azaz az autonómia különböző válfajai biztosítják – emelte ki Kövér László.

Emlékeztetett, hogy mindkét nemzetpolitikai tételt, amelyek egyben „céltételezések” is voltak, még 1989-90-ben, a politikai rendszerváltások idején megfogalmazták, és ma is hisznek benne. Bár, ami az autonómia stratégiai célkitűzését illeti, ebben az egyetértés túlságosan is elvi természetű, és „bántóan nélkülözi” a közös nevezőt a gyakorlati részletekben.

„A baj az, hogy ezen célokhoz az elmúlt húsz esztendőben összességében nem közeledtünk, hanem távolodtunk azoktól” – mondta Kövér László.

Semjén: a magyar kormány minden jogi segítséget megad az állampolgárságától megfosztott felvidéki vállalkozónak

A felvidéki magyar vállalkozó, Boldoghy Olivér ügye és szerepe egyfajta „felkiáltójel”, és a magyar kormány minden jogi és más segítséget megad a szlovák állampolgárságától megfosztott férfinak – emelte ki Semjén Zsolt a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tizedik plenáris ülésén szerdán a Parlamentben.

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Máért-ülés nyitónapján jelezte: Magyarország jogsegélyt nyújt mind Boldoghy Olivérnek, mind sorstársainak, mint fogalmazott, „nemzettársainknak”.

Semjén Zsolt hangsúlyozta, éppen a szlovák alkotmány mondja ki, hogy akarata ellenére senki nem fosztható meg a szlovák állampolgárságtól. Azt mondta, a szlovákiai és uniós fórumokon is kiállnak az állampolgárságától megfosztott révkomáromi férfi mellett, és minden segítséget megadnak neki.

Hozzátette: ez az ügy messzemenően rávilágít arra, hogy mennyire ellentétes az Európai Unió étoszával az, amit Szlovákia ebben a kérdésben képvisel.

Semjén Zsolt egyben sajnálatát fejezte ki, hogy a szlovák kormányban részt vevő Híd-Most pártnak és a jobbközép kormánynak nem sikerült ígéretét valóra váltania, megszüntetnie a szlovák „ellentörvényt”, amely jogfosztással fenyeget, és azt meg is valósítja a magyar állampolgárság felvétele esetén.

A kormányfő kereszténydemokrata helyettese azt mondta, szembe kell nézni azzal, hogy Szlovákiában választások lesznek, és ezt a mostani eseményt „nehéz nem összehozni” a közelgő, márciusi választásokkal. Úgy fogalmazott: „Csak bízunk abban, hogy nem lesznek hasonló, magyarellenes provokációk, amelyek célja nyilvánvalóan a felvidéki magyarság megfélemlítése.”

A felvidéki magyaroknak azt tanácsolta, hogy aki úgy érzi, hasonló problémákkal szembesülhet, mint Boldoghy Olivér, de vállalja a magyar állampolgárság felvételét, jöjjön át Magyarországra, az önkormányzatok túlnyomó többségénél beadhatja a dokumentumokat, és három hónap múlva kezében lesz az állampolgársági papír. Ismét megerősítette, Magyarország semmiféle állampolgársági adatot nem ad ki senkinek.

Erdéllyel összefüggésben az autonómiatörekvésekről szólva úgy fogalmazott, hogy azok „soha nem adhatók fel”.

Ha az etnikai alapú magyar párt kiesik a bukaresti parlamentből, vagy veszélybe kerül, vagy kisebb lesz a magyar jelenlét, az nagymértékben „megterheli” a magyarság érdekérvényesítésének lehetőségét – mondta.

Kijelentette: alapvető fontosságú a jó viszony Romániával, és nagyon fontos, hogy a magyar etnikai alapú politika hangsúlyos szerepet tölthessen be a román belpolitikában.

A kereszténydemokrata politikus a Vajdaságra kitérve kiemelte: a belgrádi törvényhozás váratlanul olyan jogfosztó (restitúciós) törvényt hozott, amely „kollektíve bűnösnek” bélyegezte volna a délvidéki magyarságot, kizárva a vagyon-visszaszármaztatás és a kárpótlás lehetőségéből.

„Délvidék visszacsatolásakor” minden ott élő magyar felnőtt férfi, értelemszerűen a magyar honvédség tagja lett – mondta, hozzátéve, elfogadhatatlan, hogy a karon ülő csecsemőtől a kilencvenéves aggastyánig mindenkit kizárjanak pusztán azon az alapon, hogy egy történelmi esemény részese volt.

Hangsúlyozta ugyanakkor, Magyarország soha nem vitatta, hogy ha valaki háborús bűnt követett el, és ezt törvényes bíróság megállapította, akkor legyen kizárva a vagyon-visszaszármaztatás és a kárpótlás lehetőségéből.

Semjén Zsolt közölte, a délvidéki magyarság jogfosztása esetén, Magyarország kénytelenek lenne megvétózni Szerbia uniós tagjelölti státuszát.

Megjegyezte, úgy tűnik, hogy Magyarország határozott fellépésének és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke tárgyalásainak köszönhetően megszüntetik a jogfosztást. Ha ez így lesz, Budapest „boldog örömmel” megszavazza a tagjelölti státuszt – mondta.

Október közepén a szerb kormány és a VMSZ egyetértésre jutott abban, hogy egy új rehabilitálási törvénnyel orvosolják a restitúciós

törvény vitatott paragrafusait. Kedden megkezdődött a rehabilitálási törvény általános vitája a szerb parlamentben.

Semjén Zsolt a Máért keddi ülésén beszélt arról is: a Bethlen Gábor Alapon keresztül szeretnék biztosítani, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények az ad hoc jellegű pályázatokon kívül normatív támogatást kapjanak, ezáltal biztosítható legyen stabil és kiszámítható működésük. Az oktatás-nevelési támogatást mindenki megkapja – jelentette ki, hozzátéve, az új, bankszámlás utalás kialakításával „egy gombnyomással meg lehet oldani az utalásokat”.

(MTI)