Kövér László: A legerősebb szellemi önvédelmi fegyver az emlékezet
A legerősebb szellemi önvédelmi fegyver az emlékezet, és a Manasz kirgiz őseposz útja bizonyítja, hogy megőrizhetjük az emlékezetet, ha megtartjuk a közösséget, és megőrizhetjük a közösséget, ha nem engedjük el az emlékezetet – fogalmazott Kövér László Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben hétfőn délután.
Szajakbaj Karalajev, a Manasz kirgiz őseposz énekmondójának szoboravató ünnepségén az Országgyűlés elnöke elmondta: az emlékezet közös értékeket és ezáltal közösségeket teremt, egymás mellé ülteti az embereket, és összekapcsolja a nemzedékeket.
Kövér László szerint ha egy nép ezer esztendőn keresztül, hosszú ideig írásbeliség híján szájhagyomány útján énekmondó hősei által, nemzedékről nemzedékre képes megőrizni ősi eposzát, akkor az a nép nagyhatalomnak nevezhető: az emlékezet nagyhatalmának – fogalmazott.
Hangsúlyozta: ez a nagyhatalom mindenkit, aki találkozik vele, arra késztet, hogy tisztelettel „magába fogadja az emlékezet szenvedélyét” – tette hozzá. Mint mondta: erre a szenvedélyre mindenkinek nagy szüksége van és lesz, különösen a világ nyugati felén, ahol az emlékezetgyilkolásnak már neve is van, cancel culture-nak, azaz „eltörlés kultúrának” nevezik – fogalmazott.
A házelnök szerint ez a szellemi merénylet szét akarja bontani a közösségeket magányos és ezért könnyebben uralható egyedekre. „A régi történeteket előbb meghamisítja, aztán elhallgatja, majd a tudatipar kifinomult, ugyanakkor brutálisan hatékony eszközeivel újakat ír az agyunkba” – tette hozzá.
Kövér László kiemelte: a legerősebb támadó szellemi fegyver a hagyományok elpusztítása, a kultúra értékeinek lerombolása és relativizálása, – vagy ahogy mostanában mondják – új kontextusba helyezése – tette hozzá. Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: a magyarok és kirgizek számára őseik kultuszának mély, közös gyökerei vannak, hiszen a magyarok a kereszténység felvétele előtt, illetve a kirgizek az iszlámra térésüket megelőzően ugyanazon közös közép-ázsiai ősvallást, a tengrizmust gyakorolták, amelynek az ősök tisztelete rendkívül erős mozzanata volt.
Mint mondta: Szajakbaj Karalajev szobra „hirdesse mindenkinek Magyarországon, hogy a távoli Keleten él egy rokonunk, a kirgiz nemzet, amely megmaradt, mert megőrizte az emlékezetét, megőrizte nemzeti eposzát, a Manaszt, amely a következő ezer évben is megőrzi a kirgiz nemzetet” fogalmazott.
Szuiunbek Kasmambetov, a Kirgiz Köztársaság államtitkára arról beszélt, hogy népüknek a Manasz egyfajta enciklopédia, egyfajta államtörvény, amely a kirgiz nép történetét, tradícióit rögzítette. Az ebben leírtakat a mai kor kihívásaival szemben nemcsak meg kell őrizniük, de tovább is kell örökíteni a következő generációknak.
Mint mondta: Szajakbaj Karalajev kirgiz énekmondó első külföldi szobrának magyarországi felavatása tovább erősíti a magyar és kirgiz nép közötti, már eddig is sokrétű kapcsolat fejlődését. Külön köszönetét fejezte ki, hogy a szobor avatását a Kirgiz Köztársaság függetlenségének napjához, augusztus 31-éhez közeli napon tartották.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: a Hungarikum Ligetben, a Szent István kápolna előtti téren kialakított keresztény panteonban kaptak helyet a huszadik század magyar főpapjai, vértanúi és hitvallói. A Kölcsey-ház előtti nemzeti panteon pedig azoknak ad helyet, akik Lakitelek szellemiségét formálták az elmúlt évtizedekben.
Hangsúlyozta: az egykori avar települést benépesítőknek emléket állító ősök sírja körül pedig már formálódik „a magyarokkal rokon népek panteonja”. Olyan személyiségek szobrai kapnak itt helyet, akik valamilyen formában meghatározták az adott nép történelmét, gondolkodását, akár a helyét a világban. Az első szobor Ibrahim Abaj Kunanbajuli kazah költő mellszobra volt.
A lovarda, a jurtatábor és az ősök sírja által határolt terület sajátos környezetet teremt a Manasz énekmondójának is – tette hozzá.
Szultan Raev, az ankarai központú Türk Nemzetközi Kulturális Szervezet, a Türksoy főtitkára arról beszélt, hogy a szoboravató ünnepség a magyarság és a több ezer kilométerre élő kirgiz nép közös gyökereit, történelmét és sorsát idézi fel.
Hangsúlyozta: a két nemzet gyökerei nem szakadnak szét, egy napon újra egyesítik a népeiket. A szobrot történelmi emlékműnek nevezte, amely a magyarok tiszteletének jelképe a kirgiz nép felé.
Csáji László Koppány, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatója arról beszélt, hogy a magyaroknak nagyobbat dobban a szívük, amikor egy olyan történetet hallanak a lovas nomád világról, mint a Manasz, amely az összefogás, a hazatalálás és a haza megtartásáról szól.
Az igazgató szerint a kirgiz hőseposz olyan ablakot nyit a lovas nomád világra, amely a régészeti leleteknél sokkal élőbb, a történeti forrásoknál sokkal igazabb, hiszen ezt maguknak írták, hagyományozták, évezreden keresztül megőrizve azt a tudást, ami alapja a kirgiz nép bölcsességének és értékrendjének.
Ezt a lovas nomád világot tekintik a magyarok is eredetük gyökérrendszerének, innen származik a kirgiz és a magyar nép is – tette hozzá. Szajakbaj Karalajev bronz mellszobrát Lantos Györgyi szobrászművész készítette el.
A kirgiz hagyományban a Manasz című eposztrilógia foglalja el a fő helyet. Az eposzokat előadó énekeseket manasz-énekesnek, kirgiz nyelven manaszcsinak nevezik. Szajakbaj Karalajev 1894-ben az Issyk-Kul régióban született. Kiváló memóriája volt, és jól ismerte a kirgiz nemzeti folklórt. Kirgiz folkloristák 1935 és 1937 között jegyezték le tőle saját Manasz-trilógia variánsát, melyeket ő további epizódokkal egészített ki. Ez hússzor több mint az ógörög Iliász és az Odüsszeia. Ezért nevezték Szajakbájt a közép-ázsiai nomád világ Homéroszának.