Az Országgyűlés elnöke rámutatott: ez ma már nem pusztán Közép-Európában evidens, hanem az Ibériai félszigettől a Baltikumig egyre világosabban mutatkozik meg.

Hirdetés

Kövér László felidézte a Visegrádi Együttműködés közelmúltját, amikor az ECR-hez tartozó PiS, a szociáldemokratákhoz tartozó szlovák Smer, a liberális cseh Ano és a néppárti Fidesz miniszterelnökeinek együttműködése mutatta fel a V4 eddigi legproduktívabb időszakát.

Szólt arról, hogy a PiS-t igen, a román AUR-t nem tekintik szövetségesüknek, utóbbinak az erdélyi magyar kisebbséggel szembeni soviniszta megközelítése nagyon zavaró. Megjegyezte azt is: hiba volt hagyni, hogy orosz-ukrán konfliktust a kommunikációban a PiS és a Fidesz, Lengyelország és Magyarország viszonyának vízválasztó kérdésévé tegyék, kizárva az eltérő nézőpontokból, eltérő nemzeti érdekek alapján tett megközelítések elfogadásának, összeegyeztethetőségének lehetőségét.

A nemzetek közötti különbségek ugyanakkor természetesek, de az ebből esetlegesen fakadó konfliktusokat az „élni és élni hagyni” elv jegyében fel lehet oldani, aminek a módszere az Európai Unióban a szubszidiaritás – állapította meg. Felidézte, hogy az Európai Unió eredendően erre épült, amit briliáns gondolatként jellemzett.

Korábban írtuk

Megjegyezte: a közelmúltban a gyakorlatban látta, hogyan működik a demokrácia Svájcban, ahol a rendszer nyolcszáz éve fejlődik. A problémákat akkor oldják meg magasabb szinten, ha alacsonyabb szinten nem lehet kezelni őket, és csak akkor.

Kövér László a lengyel PiS választási vereségéről azt mondta: hibát követne el, ha kívülről ő akarná levonni a tanulságokat, de megítélése szerint a PiS nem azért veszítette el a választásokat, mert hibákat követett el, „minden kormány hibázik, beleértve a miénket is”. Sokkal inkább a lengyelországi médiahelyzetről és arról a képről van szó, amelyet a balliberális média alakított ki – vélte. Megjegyezte: amikor 2002-ben elvesztette a Fidesz a választásokat, azt javasolták, hogy a különböző politikai irányzatok is kapják meg a részüket a közmédiában. Az akkori szocialista miniszterelnök azt válaszolta: aki médiát akar, az vegyen magának. Megfogadták a tanácsát és a nemzeti érzelmű tőkével együttműködve létrehoztak egy jobboldali televíziót, amely fontos szerepet játszott például a szocialista-liberális koalíció 2006 utáni piszkos politikájának leleplezésében. Többek között ennek köszönhető, hogy csúnyán kikaptak 2010-ben, és a mai napig nem heverték ezt ki – jegyezte meg.

Kövér László a magyar modellt egyedülállónak nevezte Európában. Kiemelte, hogy a hagyományos médiafelületeket tekintve, a baloldali ellenzékkel összevetve azonos eséllyel juttathatják el az üzeneteiket a választókhoz. A közösségi média a techóriások kezében más kérdés, mivel cenzúrázzák és korlátozzák azokat a tartalmakat, amelyeket politikailag inkorrektnek tartanak. Ezzel az új kihívással kell szembenéznie az olyan konzervatív pártoknak, mint a PiS és a Fidesz – közölte.

Kitért arra is: a Fidesz 1988 óta aktív, organikusan fejlődik, voltak kisebb-nagyobb bukásai, de végső soron egy olyan bajtársi közösség, amely a tekintéllyel és karizmatikus készséggel bíró Orbán Viktor köré szerveződve Közép-Európa legsikeresebb pártja lett. Lengyelországban viszont a jobboldal mindig is kevésbé volt stabil, pártok alakultak, oszlottak meg, tűntek el; itt más alapokkal és tapasztalatokkal rendelkeznek – fűzte hozzá.

Az Országgyűlés elnöke úgy látta, a baloldali pártoknak könnyebb az együttműködés, mert a semmi, az üresség, eszmék hiánya homogenizálja őket, valódi értékek nélkül nem különbözhetnek egymástól.

Magyarországon a jobboldali politika az „Isten, haza, család” hármas jelszavának jegyében zajlik a két világháború közötti időszak óta. Ma is ezek azok az alapvető értékek, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy megértsük egymást, és közös megoldásokat találjunk a demográfiai vagy kulturális problémákra, amelyek éppen ezen eszmék elhagyásából erednek – hangsúlyozta.

Kövér László arra a felvetésre, hogy a fiatalok őrült módon liberalizálódnak, azt mondta: fiatalok mellőzik a politikában való részvételt, nem érdekli őket, nem feltétlenül látják a pozitív összefüggést a politikai döntések és a saját sorsuk alakulása között, viszont hajlamosak az éppen fennállóval szembeni lázadásra, radikális elutasításra. Van, ahol ez a minden kötöttségtől való szabadság illúzióját kínáló liberalizmus irányába löki őket, van, ahol pedig éppen a baloldalból ábrándulnak ki, és a radikális jobboldal felé tájékozódnak – mutatott rá.

Kifejtette: nálunk még mindig a Fidesznek van a legnagyobb szavazói aránya a fiatal szavazók körében, és a Momentum nevű párt, amely önmagát a Fidesz utáni fiatal generációk szószólójának kikiáltva robbant be, most bajban van – a mostani választáson kevesebb mint 4 százalékos támogatottságot szerzett, és kiesett az Európai Parlamentből.

Kérdésre kitért arra is, hogy ma a katolikusokat és a protestánsokat sokkal több dolog köti össze, mint ami elválasztja. Sajnálatos módon ezek között a legfontosabb az a keresztényellenes lelki terror, ami egyre inkább uralja az európai nyilvánosságot, s ami már néhol átlép az egzisztenciális fenyegetés határain is – mondta. Kiemelte: közös értékek vannak, amelyeket együtt kell ápolnunk, és Szent II. János Pál törekvéseit folytatva ebbe be kellene vonni az ortodoxokat is.