Kövér László: Debrecen két hódító szorításában is megőrizte szabadságát

Kövér László a debreceni könyvnyomtatás megkezdésének 460. évfordulóján rendezett ünnepségen közölte: 1561-ben „földrészünkön még olyan idők jártak, hogy amit az európai történelem és politika elvett a magyarságtól, azt az európai kultúra igyekezett visszaadni”. A XVI. század a protestantizmus teremtette hitbéli megújulással, az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra kibontakozásával új erőt adott a magyarságnak: a szellemi honvédelem erejét – tette hozzá.

„Ma már pontosan tudjuk: ez az az erő, amely nélkül mint nemzet nem élhettük volna túl az elmúlt négy és fél évszázadot; ez az erő teremtette, éltette és élteti a nemzeti öntudatunkat; ez az az erő, amellyel mindig minden visszaszerezhető abból, amit elveszítettünk; ez az az erő, amely nélkül soha nem védhetjük meg azt, ami a miénk” – mondta Kövér László. Hozzátette: „ez az erő hozta létre egykor Debrecenben a református kollégiumot, azaz Magyarország legrégebbi folyamatosan működő felsőoktatási intézményét, amely diákjainak létszáma alapján – mint jogutód – ma az ország második legnagyobb egyeteme, és a városi nyomdát, Magyarország legrégebbi – és napjainkban egyben legnagyobb – folyamatosan működő nyomdáját”.

A házelnök azt mondta, hogy „Debrecen mint a honfoglalás óta tősgyökeres magyar város” olyan közösségi, politikai teljesítményt nyújtott a XVI. században, amelynek tanulmányozása minden „uniós brüsszeli bürokratának kötelező tananyag lehetne, ha az európai múltat éppen nem eltörölni akarnák, hanem okulni belőle”.

Debrecen két hódító – az oszmán és a Habsburg – birodalom szorításában is megőrizte szabadságát. Ez Debrecen XVI. századi történelmi leckéje a XXI. századi Európai Uniónak, ez az a teljesítmény, amelyre a magyarok ma is büszkék – hangoztatta Kövér László.

Közölte, hogy Huszár Gál nyomdaalapító „egész Magyarország és Erdélység világosító lámpásának” szánta a debreceni nyomdát. A házelnök szerint nem tévedett: négyszázhatvan esztendő után is lobog az általa meggyújtott örökláng.

Az 1561 és 1570 között az országban megjelenő 39 magyar nyelvű könyvből 34 a debreceni nyomdában készült. „A kezdeti idők ezen arányszáma már jól jelzi a debreceni nyomda hozzájárulását a kibontakozó magyar szellemi honvédelemhez” – fűzte hozzá, megjegyezve: a nyomda történetében ott tükröződik tizenöt magyar nyomdásznemzedéknek a feudalizmus, a kapitalizmus, a kommunizmus és a posztkommunizmus történeti korszakain átívelő munkája.

A politikus idézte Németh Lászlónak a Debreceni Kátéban, 1933-ben megfogalmazott szavait, miszerint nehéz időkben a magyarság csak úgy állhat helyt, hogy „ki kell egyenesednie és sorsa helyére kell szöknie”. Hozzátette: ezt a mai magyarok is megvalósították azzal, hogy „nemcsak a kommunizmusnak vetettünk véget 1990-ben a választópolgárok akaratából békés és demokratikus módon, hanem 2010-ben egyszer és mindenkorra lezártuk a magyarországi posztkommunizmus korszakát is, kiegyenesedtünk”.

Kövér László szerint közös munkával „olyan államot építettünk, amely az elmúlt tíz esztendőben több mint hatezermilliárd forinttal növelte a nemzeti közvagyont, megerősítette a magyarság nemzeti öntudatát és összetartozásának érzését, megerősítette a nemzeti kultúra intézményrendszerét, azaz a szellemi honvédelem fegyvertárát”.

Hozzátette: ennek a folyamatnak a keretében került többek között a debreceni Alföldi Nyomda is a nemzetépítő magyar állam tulajdonába azért, hogy a jelenleg is világszínvonalon felszerelt és teljesítő intézmény a jövőben is változatlanul betölthesse azt a szerepét, amelyet majd fél évezrede betölt a magyar nyomdaiparban és kultúrában„.

György Géza, a nyomda vezérigazgatója felidézte, hogy az üzem, amely 1949-ben vette fel az Alföldi Nyomda nevet, Magyarországon egyedülálló módon, 460 éve folyamatosan működik. Két nagy ”intézményhez„ kötődött működése során: Debrecen városához, amely 300 éven át kizárólagos tulajdonosa volt, és a református egyházhoz, legnagyobb megrendelőjéhez.

Ma Magyarország legnagyobb nyomdája: közel 400 dolgozója évente 12 ezer tonna papír felhasználásával 19-20 millió könyvet állít elő. Az elmúlt években 6 milliárd forint értékű fejlesztést valósítottak meg, 2021-es nettó árbevételük megközelíti a 9 milliárd forintot, amelynek 15 százaléka exportból származik – közölte György Géza.

Tőczik Zsolt, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. ügyvezetője hozzátette: az Alföldi Nyomda mára regionális nagyvállalattá nőtte ki magát. Jelezte: az, hogy az állam felvásárolta a nyomda részvényeinek csaknem 100 százalékát, rendkívüli stabillá teszi a tankönyvellátást. Az évi 13 millió hazai tankönyvből ugyanis 10 millió Debrecenben készül – fűzte hozzá.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere azt mondta, a könyvnyomtatás ünnepe a magyar kultúra, az oktatás és a református hit megerősödésének ünnepe is. A múlt kötelez: az, hogy az Alföldi Nyomda ma is évi csaknem húszmillió könyvet állít elő, azt jelzi, hogy Debrecen napjainkban is a magyar könyvnyomtatás fővárosa – hangoztatta a polgármester.

”A betű, a szó, a gondolat legyőzhetetlen fegyver„ – idézték az ünnepségen a betegsége miatt távolmaradó Fekete Károly tiszántúli református püspököt, aki levelében igazi szövetségnek nevezte a város, a református egyház és a nyomda több évszázados együttműködését.

Kósa Lajos, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Debrecen volt polgármestere megerősítette: ez a szövetség ma is fennáll, mert a város és a Tiszántúli Református Egyházkerület egy-egy részvénnyel továbbra is tulajdonos a nyomdában.