Kövér László: ha az EU gyengülni akar, akkor Ukrajnát integrálja
Ha az Európai Unió erősebb akar lenni, akkor a Nyugat-Balkánt integrálja, ha gyengébb akar lenni akkor Ukrajnát – jelentette ki az Országgyűlés elnöke pénteken Budapesten.
Kövér László a Délkelet-európai Országok Parlamenti Elnökeinek 11. Konferenciáján az Országházban azt mondta, az Európai Unió jelenleg egy olyan hajó, amely eltérítetten és léket kapva sodródik, de a hajó még menthető. Kifejtette, a 20. század második felében ez a hajó a legragyogóbb európai politikai terv megvalósulásaként indult útjára, az utóbbi időkben azonban a hajónak „kicserélték a térképeit, átprogramozták az irányító berendezéseit: a nemzeti államok demokratikus együttműködése által megszabott útirány helyett egy birodalmi kikötő felé kezdték el kormányozni”.
Hozzátette: az Európai Unió hajótestének szilárdságát a tagállamok szuverenitása adja, a brüsszeli vezetés azonban folyamatosan erodálja azt, miközben „minden sziklának és szembe úszó jéghegynek nekivezeti a hajót”. Ezért a koronavírus-járvány, az illegális migráció, az orosz-ukrán háború sorra ütött léket rajta – fogalmazott. Kövér László azt mondta, hisznek abban, hogy a hajó még menthető, hogy „az Európai Unió számára még elkerülhető a Titanic sorsa”.
„Elérhető a változás a kapitányi hídon”, az Európai Unió jelenlegi vezetése 2024-ben leváltható, az eltérített hajó még a helyes irányba állítható – közölte. Hozzátette: ebben a helyreállítási munkában nemcsak a régi tagállamokra, hanem az újakra, a délkelet-európai országokra is szükség lesz. Magyarország hívja és várja a délkelet-európai országokat az Európai Unió tagjainak a sorába, erejéhez mérten a jövőben is minden politikai és szakértői segítséget megad nekik a csatlakozáshoz – jelentette ki. Közölve azt is, Magyarország 2024 második félévében a magyar EU-elnökség alatt tevőlegesen is hozzá tud járulni csatlakozási ügyének sikeréhez.
Kövér László kitért arra, hogy van olyan ország a Balkán nyugati részén, amely már 2005 óta tagjelölt, és ez a 2010-es évek eleje óta már a legtöbbjükről elmondható, ezen erőfeszítéseket az uniónak el kellene ismernie. Fontosnak nevezte azt is, hogy ezek az országok „ne tegyék meg azt a szívességet” a brüsszeli bürokratáknak és a bővítéstől viszolygó egyes nyugati tagállamoknak, hogy késedelemmel hoznak létre szükséges intézményeket, vagy parlamentjük nem tudja gyakorolni az állami vezetőkkel kapcsolatos kinevezési jogköröket.
Közölte, az EU-nak legalább akkora szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint a Nyugat-Balkánnak az Európai Unióra. Szólt arról is, hogy a csatlakozás ügyében két fajta döntési eljárás van: a konkrét csatlakozási feltételek teljesítésétől részlegesen vagy teljesen eltekintő politikai döntés, illetve a csatlakozás minden technikai feltételének teljesítésén alapuló szakmai döntés. Baj abból lehet – folytatta – , ha ezt a két döntéshozatali módot összekeverik. Elmondta, nem méltányos, ha a csatlakozni akaró országok körében szelektíven alkalmazzák a politikai és szakmai szempontú döntéshozatalt, azaz, ha valakiket úgy akarnak felvenni, hogy politikai alapon mentesítik őket a szakmai kritériumok teljesítése alól, másokat pedig a szakmai kritériumok teljesítése ellenére sem engednek csatlakozni.
Ezt brüsszeli kettős mércének nevezte és azt mondta, a jelek arra utalnak, a keleti partnerség egyes országait politikai alapon akarják beemelni az Európai Unióba, míg a nyugat-balkáni országokat szakmai alapon akarják az Európai Unión kívül tartani. A politikus szerint ép ésszel fel sem fogható, miért kell egy geopolitikailag ma még rendkívül kockázatos, háborúval sújtott térséggel előre haladni, ugyanakkor nem hozni döntést a belépésről egy geopolitikailag konszolidált térséggel, ahol nincs háború.
Kövér László szerint amennyiben az Európai Unió erősebb akar lenni, akkor a Nyugat-Balkánt integrálja, ha gyengébb akar lenni akkor Ukrajnát. Közölte, a brüsszeli döntéshozók jelenlegi csatlakozási politikája nem az EU stabilizálásának, hanem destabilizálásának irányába mutat. Ugyanez a helyzet az illegális migráció, az orosz-ukrán háborúra válaszul szánt szankciós politika, az európai gazdák szisztematikus ellehetetlenítésének szándéka, a háztartásokat és az autóipart egyaránt sújtó klímapolitika vagy „az LMBTQ-rögeszme” erőszakos propagálása esetén, „nem is beszélve a tagállamok szuverenitásának egyre nyíltabb, jogellenes aláásásáról” – mondta.
Bizakodását fejezte ki, hogy a következő évtized megadja arra a választ, kinek áll érdekében az Európai Unió teljes destabilizálása. Kövér László megemlékezett a közelmúltban elhunyt Pásztor Istvánról, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökéről is.
