Kövér László: Herman Ottó a magyarságot védte és erősítette
Herman Ottó tudományos és politikai tevékenysége, tizenöt esztendőnyi országgyűlési képviselői munkája arról szólt, hogy védje és erősítse a magyar önismeretet, önbecsülést és öntudatot. Erről az Országgyűlés elnöke beszélt csütörtökön a Néprajzi Múzeumban, a polihisztor emléke előtt tisztelgő kiállítás megnyitóján.
„Ahogy Herman Ottó fogalmazott, politikai hitvallása az volt, hogy a magyarság mint államalkotó azon a helyen, ahol az államát megalkotta, a közszabadság eszméinek fenntartója és védője” – mondta Kövér László, aki megnyitotta a „Legzseniálisabb s legmagyarabb tudósunk”, Herman Ottó című tárlatot.
A házelnök hangsúlyozta: a kiállítás egy olyan ember életművéről szól, aki tőle telhetően mindent megtett azért, hogy a magyarság soha ne veszítse el önmagát. Kiemelte, hogy Kossuth Lajos nevezte kortársát, Herman Ottót a legzseniálisabb s legmagyarabb tudósunknak. Holott – tette hozzá – felvidéki szász család tagjaként tizenkét éves koráig csak németül beszélt, és tudását önerőből szerezte. „A magyarság nem véralgebra kérdése, hanem a magyar sors vállalásának függvénye. Herman Ottó a legszenvedélyebben vállalta és szerette a magyar sorsot. Nemcsak a magyar táj és természet, a magyar szabadság szerelmese is volt” – mondta.
Kövér László beszélt arról, hogy Herman Ottó őstehetség volt, aki népe polihisztorává tudott emelkedni. Felidézte, hogy felnőtté érve, 1867-ig átélte a magyar szabadság elfojtását, hogy aztán élete hátralévő, csaknem öt évtizedét a magyar szabadság kiegyezéses, kompromisszumos világában élje le, miközben ő maga soha nem kötött sem politikai, sem pedig szellemi kompromisszumot, amivel még ellentétes állásponton álló kortársai és a magyar utókor tiszteletét is kivívta.
„Kossuth a kiegyezés korszakának árnyoldalát látva írta 1877-ben Herman Ottónak, hogy tele van a lelkem aggodalommal és undorral, mert amely nemzet függetlenségét elveszítette, lelkének jobb felét veszítette el. Herman 1883-ban így fogalmazott Kossuthnak írt levelében: hazánk betegsége az, hogy a régi, önzetlenül hazafias elem kihal, és ami a helyére jön, az egy célszerűsödő, anyagias, üres fejű, és annál nagyobb igényű fajzat, mely boldogul, mert hiszen kész eszköz a piszokban is a hatalom kezében” – mondta Kövér László.
A házelnök arról is szólt, hogy a 190 éve született és 110 esztendővel ezelőtt elhunyt Herman Ottót a néprajz, a természettudomány, a barlangászat, a környezetvédelem, a nyelvtudomány és a régészet egyaránt hazai úttörői között tartja számon. „A tudást nemcsak összegyűjtötte, de szét is osztotta, itthon és a nagyvilágban. Tizennégy könyvet írt, több mint 1100 cikket, tanulmányt, előadást” – tette hozzá.
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója azt emelte k, hogy Herman Ottó (1835-1914) életművében és parlamenti képviselőségében is meghatározó a néprajzi múzeum létrehozása érdekében tett áldozatos tevékenység, többek között tárgyain és dokumentumokon keresztül, de ő mentette meg a széthullástól a Magyar Néprajzi Társaságot is.
„Gyűjteményei révén közismert, tudományos tevékenysége által elismert, politikusként értékelt életművet hagyott ránk. A Néprajzi Múzeumnak a mai napig a legnagyobb műtárgya Herman Ottó gyűjtéséből származik. Ez az egy fából faragott hatalmas bödönhajó, amely a Zoom című kiállításon látható” – mondta Kemecsi Lajos.
A Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum Herman Ottóról szóló közös, időszaki kiállításának kurátora Bányai Balázs, Tihanyi Anna és Veres Gábor. A tárlat olyan válogatást ad a Néprajzi Múzeumban őrzött és Herman Ottóhoz köthető csaknem 3500 darabot számláló tárgyi anyagból, amely tükrözi Herman tárgyszemléletét, gyűjtési módszereit, múzeumban való gondolkodását. A néprajzi témákhoz mindvégig hozzákapcsolódnak politikai pályafutásának mérföldkövei, a képviselőházban kifejtett tevékenysége, sajátos gondolkodása és beszédstílusa.
Mint a múzeum ajánlójában olvasható, Herman Ottó megteremtette az anyagi kultúra kutatásának alapjait. Az elsők között a halászattal kapcsolatos etnográfiai vizsgálódásai során járt be nagyobb területeket, de ugyanígy a pásztorkodás és más témák mind jobb és jobb megismerése céljából is beutazta szinte az egész Kárpát-medencét, illetve azon túlra, Norvégiába is eljutott.
Nála volt először hangsúlyos az a fajta terepmunka, amelyet az utána jövő kutatók is alkalmaznak. A Néprajzi Múzeum archívumában fennmaradtak gyűjtőnaplói, amelyeket útjai során vezetett, és nemcsak írt bele, de rajzokat is készített; ezek a kiállításon is láthatóak.
Az időszaki tárlathoz országos vetélkedő is kapcsolódni fog a Néprajzi Múzeum, a Herman Ottó Múzeum és a Herman Ottó Intézet szervezésében, amelyben a Herman Ottó nevét viselő oktatási intézmények diákjai vehetnek részt. A többfordulós, levelezős, több száz diákot érintő verseny eredményhirdetése a Madarak és fák napján, 2025. május 10-én lesz a Néprajzi Múzeumban.
A kiállítás péntektől látogatható a nagyközönség számára, és 2025. június 30-ig várja az érdeklődőket.
