Kövér László: Készen állunk szabadságunk védelmére
Készen állunk a modern magyar nemzetet és a polgári Magyarországot megteremtő és éltető szabadság védelmére, melyet Kossuth Lajos vezetésével vívtak ki az 1848-49-es forradalmárok – jelentette ki az Országgyűlés elnöke a forradalom és szabadságharc 175. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen szerdán a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Monokon.
Kövér László ünnepi beszédében hangsúlyozta, a neves államférfi monoki szülőhelyéről és szobra mellől ma azt jelenthetjük Kossuthnak, hogy az Istenben, hazában és családban hívő mai magyarok „21. századi regimentje felsereglett és nincsen híján lélekszámnak és a lélek erejének sem”.
„Jogunk is van, erőnk is van, hogy öncél legyünk, ne idegen céloknak eszköze” – idézte Kossuth Lajos szavait Kövér László, megjegyezve, Magyarország egykori kormányzójának és első pénzügyminiszterének demokráciaeszménye nemcsak a magyar, hanem a nyugati szabadságnak ihletője és éltetője is egyben.
Emlékeztetett, a Szent István-i keresztény magyar állam önerőből jött létre, öncél és önérdek vezérelte, nem idegen keleti vagy nyugati birodalmak érdeke vagy eszköze volt.
Ez az állam ötszáz éven keresztül önerejéből őrizte függetlenségét és rendjét, a keresztény Európa határait és érdekeit mindaddig, míg a mohácsi csatamezőn megroppant a támadó keleti birodalom katonai túlsúlya alatt – hangoztatta.
A csatavesztés után „megoldódott a kéve” – folytatta Kövér László – , azaz a történelmi magyar állam fokozatosan elveszítette függetlenségét, területi egységét és képességét arra, hogy védje és oltalmazza nemzetét. A következő háromszáz évben ezért a szabadság a magyar állami függetlenség helyreállítását, a nemzeti önrendelkezés biztosítását és a társadalmi igazságosság megteremtésére való törekvést jelentette a magyarok számára – tette hozzá.
Bocskai és Rákóczi függetlenségi harcai után a magyar forradalom nemzedéke Kossuth Lajos vezetésével kötötte újra össze az egykor Mohácsnál szétoldott kévét és beteljesítette a három évszázados magyar szabadságvágyat – jelentette ki beszédében az Országgyűlés elnöke. Megjegyezte, a forradalom vívmányaival, például az 1848-as jobbágyfelszabadítással több mint 2,2 millió család szabadult meg az ingyenrobot és a dézsmaszolgáltatás kötelezettségétől, illetve közel 600 ezer családfő kapott választójogot.
A népből olyan nemzet született, amelynek minden tagja megtapasztalhatta a közjót, így gyarapítva a közérdek erejét, biztosítva a márciusi tizenkét pontban foglalt követelések teljesülésén alapuló felelős közhatalom, azaz a független magyar kormány létrejöttét – értékelt Kövér László.
Kitért arra is, 1848 nagy kérdése az volt, lesz-e erő az új alkotmányos rend mögött és az újjászületett magyar állam meg tudja-e védeni a magyar szabadság ügyét a bécsi abszolutizmus reakciójával szemben. Szavai szerint felbecsülhetetlen Kossuth Lajos személyes teljesítménye abban, hogy megszületett az erő, amely „megtámaszthatta” a magyar nemzet szabadságjogait.
Kossuth megteremtette a magyar közpénzt, szinte a semmiből szervezett ütőképes hadiipart, hatalmas energiája, teremtő ereje a politikában és a kormányzásban pénzügyi és katonai értelemben felfegyverezte Magyarországot és alkalmassá tette arra, hogy megküzdjön önmagáért – méltatta az államférfit Kövér László. Elmondta, a szabadságharc leverése után a Habsburgok által száműzött Kossuthot tisztelettel fogadták szerte a világban, Amerikából pedig a „szava messzire hallatszott”.
A házelnök beszédében hangsúlyozta, Kossuth követői mai korunkban Magyarországon, a Kárpát-medencében és a nagyvilágban „a józan ész regimentjeiben” gyűjtik össze az erejüket.
„A józan ész 21. századi magyar regimentjei, ha együtt maradnak, értékrendi és társadalmi többségüket a parlamentáris demokrácia keretei között politikai többségként is fenn tudják tartani, ezáltal, mint 2010 óta mindig, politikailag megtörhetetlen és legyőzhetetlen erővé válnak” – fogalmazott Kövér László.
A kormány által 2010 óta elért és megvédett eredményeket kiemelve megjegyezte, ha így lesz, akkor „lesz elég erőnk megvédeni Magyarországot és a nemzeti érdekeinket az előttünk tornyosuló veszélyektől”.
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, Kossuth Lajos alakja az egész világon ismertté tette azt, hogy mit jelent a szabadság és a demokrácia.
„A márciusi ifjaktól Széchenyin át Kossuthig mindenki tudta, hogy a szuverenitás és a nemzeti önrendelkezés mind olyan hívószavak, amelyet mi, magyarok szeretnénk elérni, és hogy ha kell, akkor az életünket fogjuk ezért adni” – mondta az államtitkár.
