Kövér László: nagyon fontos forrás nekünk Márki-Zay Péter

Kövér László kijelentette: azt a kérdést kell feltennie mindenkinek, hogy kezébe lehet-e adni az ország irányítását egy ilyen ellenzéknek. A fideszes politikus a fórum résztvevőit arra emlékeztette, hogy 2002-ben egy emelkedő pályán lévő országgal is el lehetett veszíteni a választást, ezért nem lehet hátradőlni azzal, hogy az eredmények magukért beszélnek. A gyakorlat megmutatta – folytatta -, hogy milyen az, amikor a szocialisták egy jó állapotban lévő országot vesznek át: 2002 és 2010 között nyolc keserű év következett.

A házelnök mérleget vonva kormányzásukról arra emlékeztetett: alig van olyan társadalmi csoport, amely nem volt haszonélvezője az elmúlt tizenkét évnek. Ezzel ellenfeleik is tisztában vannak, ezért alakítják gyűlöletté a politikát, mert így az emberek nem józanul, higgadtan mérlegelve hozzák meg a döntést – mondta.

Az ország 2010-ben romokban hevert, 13 százalékos volt a munkanélküliség, 7 százalékkal csökkent a gazdaság, elvették a 13. havi nyugdíjat, az ország teljesen eladósodott, nemcsak az állam, hanem az önkormányzatok is, és mintegy 1,3 millió háztartást, csaknem 4 millió embert nyomasztott a devizaadósság terhe – sorolta.

Ez a 4 millió ember annak a középrétegnek volt a nagy része, amely a vállukon vitte az országot – mondta, hozzátéve: a középosztály támogatása a leghatékonyabb szegénységpolitika, mert minél szélesebb egy középosztály, annál jobban föl tudnak zárkózni alulról, és minél szélesebb és erősebb a középosztály, annál többet tud fordítani azoknak a fölemelésére, akik erre rászorulnak.

Emellett pedig minél erősebb a középosztály, annál korlátozottabb az arroganciája, a mozgástere annak a szűk fölső rétegnek, amely azt képzeli, hogy neki kellene megmondania, hogy mit kell csinálni – fogalmazott Kövér László.

A házelnök emlékeztetett: 2010 óta harmadára csökkent a súlyos nélkülözésben élők száma, felére a társadalmi kirekesztődés és szegénység kockázatának kitettek aránya, egymillió emberrel többnek van személygépkocsija és 680 ezerrel csökkent azok száma, akik nem tudják fűteni a lakásukat. Ez összefügg azzal is – folytatta -, hogy az Európai Unióban hazánkban nőtt a második legnagyobb mértékben a foglalkoztatottság.

Beszélt arról is, hogy az elmúlt tizenegy évben 30 ezer milliárd forintról 72 ezer milliárd forintra nőttek a háztartási megtakarítások.

A házelnök hangsúlyosan szólt a közbiztonság jelentős javulásáról, kiemelve, hogy a közmunkaprogramnak nemcsak szociális hozadéka volt, hanem komoly közmoráljavító hatása is.

A fiatalok figyelmét felhívta arra, hogy az április 3-ai nem szimpátiaszavazás, hanem a saját jövőjükről szól, „még csak nem is négy esztendőre előre, hanem lehet, hogy egyszer és mindenkorra, ha elhibázzák”.

A választás egyik tétje – húzta alá -, hogy mindazokat az eredményeket, amelyeket az ország elért az elmúlt tizenkét évben, egy rossz választással el lehet veszíteni, úgy is, ha valaki nem megy el szavazni. Nincs kétség, mit csinálna az ellenzék, ha visszajönne – közölte -, és nemcsak azért, mert azt 2002 után már megmutatták, hanem mert nem csinálnak belőle titkot, és „ebből a szempontból nagyon fontos forrás nekünk Márki-Zay Péter”.

Az ukrajnai háborúról szólva úgy fogalmazott, hogy mérhetetlenül tragikus, és elfogadhatatlan, hogy bármilyen politikai konfliktust háborúval akarjon megoldani bárki. Hozzátette: remélhetőleg a mielőbbi fegyverszünet, majd a békekötés után lesz ereje Európának, Oroszországnak, Ukrajnának és mindenkinek levonni a konzekvenciáit mindannak, ami történt. Most csak abban lehet reménykedni, hogy ez a konfliktus nem terjed ki a szűkebben vett Közép-Európára, mert annak beláthatatlan következményei lennének.

„Ilyen helyzetben futóbolondokra bízni az országot, megbocsáthatatlan hiba. (…) Nem tehetjük meg, hogy olyan kockázatnak tegyük ki a sorsunkat, ami kockázatot elég világosan jeleznek azok a meggondolatlan, ostoba vagy egyébként mások által tollba mondott szavak, mondatok, amelyeket az ellenzék képviselőitől hallhatunk” – fogalmazott.

Az Országgyűlés elnöke beszélt a gyermekvédelmi népszavazásról is, mondván: „négy vastag nemet kéretik behúzni”. Szavai szerint nemcsak valóságos háború zajlik, hanem egy ideológiai, tudatmérgező háború is a világban. Világos jelzést kell adni – mondta -, mert ha ez a veszedelem elhatalmasodik rajtunk, akkor megszűnünk létezni. Ennek a népszavazásnak az a fontos tétje, hogy „el a kezekkel a gyerekeinktől” – emelte ki.

Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, Pest megye 3-as számú választókerületének Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselőjelöltje egyebek mellett arról beszélt, Magyarország érdeke a béke, az, hogy az ukrajnai háború minél hamarabb, tárgyalásos úton lezáruljon. „Elítéljük Oroszország katonai beavatkozását és kiállunk Ukrajna szuverenitása és területi épségének sérthetetlensége mellett, Magyarország támogatását fejezi ki minden olyan közös törekvés iránt, amelynek célja a béke mielőbbi megteremtése.” A kormánypárti politikus tiszteletét fejezte ki a magyarok iránt, akik egy emberként mozdultak meg, hogy segítsenek a bajbajutottakon, az egész országban és „itt, a Pilis-Dunakanyarban is”.