Kövér László: szembe kell szállnunk a szellemi terrorizmussal
Szembe kell szállnunk azzal az identitásellenes szellemi terrorizmussal, amely destabilizálni akarja a nyugati világban fennálló demokratikus uralmi rendet – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke csütörtökön a Terror Háza Múzeum és a Szent István Intézet által a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából szervezett budapesti konferencián.
A Vörös csillag a kereszt ellen című tanácskozáson Kövér László arról beszélt: az emberi identitás kiemelt célponttá vált az államok mint legitim közhatalmak és a napjainkra a világpolitika színpadára betörő magánhatalmak között dúló háborúban.
Hangsúlyozta: utóbbiak egyik stratégiai csapásiránya az állampolgárok nemzeti, vallási és nemi identitásának szétzilálása, ahogy a szervezett, módszeres és menekültkérdésnek álcázott bevándoroltatás, a politikai elitek tagjainak „behálózása, korrumpálása”, az állami szuverenitás stratégiai döntési pontjainak saját megbízottakkal elfoglalása, az elitek és a vezetettek egymással szembeni kijátszása és a társadalmi kommunikáció ellenőrzés alá vonása.
Az emberi normalitás szempontjából a jövő létkérdése, hogy a nyugati világ államai mint közhatalmak képesek-e együttműködve megvédeni önmaguk és állampolgáraik érdekeit az új nyugati uralmi rend megteremtése céljából hibridháborút folytató magánhatalmakkal szemben – fogalmazott.
Létkérdés az is, hogy ebben a küzdelemben „mi, magyarok meg tudjuk-e védeni a magyar állam szuverenitását és cselekvőképességét”, illetve közép-európai sorstársainkkal összefogva erőforrásai tudunk-e maradni az önmagát nem feladó, hanem keresztény és demokratikus fundamentumait megőrző Európának és nyugati világnak – fogalmazott a házelnök.
Arról beszélt: napjainkban az államra mint közhatalomra már nem egy másik állam jelenti a legnagyobb veszélyt, hanem a választási legitimációval nem rendelkező, ezért nem ellenőrizhető és nem átlátható, nem elszámoltatható magánhatalmak. A magánérdek érvényesítésének képessége nő, a közérdek érvényesítésének képessége pedig csökken. A közhatalmakként működő államoknak költségvetésük van, a magánhatalmaknak pedig pénzük. Napjainkban a közfeladatokat ellátó államoknak az adóssága, míg a magánérdekeket kiszolgáló magánhatalmaknak a vagyona nő – hangoztatta.
Az Országgyűlés elnöke a küzdelem tétjeként az országok pénzügyi, gazdasági, természeti és nem utolsósorban emberi erőforrásai feletti rendelkezési jog megtartását, illetve megszerzését említette.
Álláspontja szerint az identitás azért válhatott „éles politikai fegyverré” a radikalizmusában történelmileg csak az egykori bolsevik-kommunista uralmi rendváltáshoz hasonlítható küzdelemben, mert ha az identitás elenyészik, „Európában megszűnik a legfontosabb államalkotó és államfenntartó tényező, azaz maga a nemzet mint önálló szubjektum”.
Hozzátette, ezzel minden nyugati nemzeti állam elveszítheti legerősebb történelmi létjogosultságát, és kénytelen lehet átengedni funkciói jelentős részének gyakorlását magánhatalmaknak, kénytelen lehet felolvadni egy magánhatalmak által szervezett és irányított uralmi képződményben.
Ha a nemi identitás elenyészik, akkor előbb vagy utóbb megszűnik a férfi és nő alkotta család fogalma és valósága, a családok biztosította biológiai folytonosság nélkül pedig a középosztályok nem tudják fenntartani társadalmi és gazdasági pozíciójukat, középosztályok nélkül pedig nem fenntartható a parlamentáris demokrácia rendszere, amelyek helyébe az önkény rendszere léphet – fogalmazott a házelnök.
Megjegyezte: az emberek vallási identitásának megszűnésével az eddig ismert nyugati kultúra elveszíti transzcendens felfüggesztési pontját, és ezzel elhárul a legfontosabb akadály egy tervezett kultúraváltási folyamat előtt.
Szavai szerint az emberi identitás legfontosabb tényezői – a nemi, a családi, a vallási és a nemzeti identitás – ellen a nyugati világban jelenleg célzott és tudatos politikai agresszió zajlik, amelynek során „a jólét biztosította szabadság eszméjére alapozott XX. századi nyugati fogyasztói kultúrát a XXI. században felváltaná a bűntudatra alapozott kultúra, mert a jólét véges, a bűntudat azonban végteleníthető”.
Minden nyugati embernek legyen bűntudata a klímaváltozás miatt, a még jólétben élőknek legyen bűntudatuk az elődeik miatt, a gyerekvállalásra készülőknek legyen bűntudatuk a megfoganó, majdan „környezeti lábnyomot” hagyó magzatuk miatt, a fehéreknek legyen bűntudatuk a feketékkel szemben, a férfiaknak legyen bűntudatuk a nőkkel szemben, a heteroszexuálisoknak legyen bűntudatuk a homoszexuálisokkal szemben, az időseknek legyen bűntudatuk a fiatalokkal szemben, az európaiaknak pedig legyen bűntudatuk a világ minden földrészének lakójával szemben – hozott példákat Kövér László.
Mint mondta, a szemünk láttára épül a bűntudat kultúrája, amelynek célja, hogy „minden természetes biológiai vagy társadalmi különbözőség természetellenesként való beállításával mindenki mindenki ellen fordíthatóvá, és ezáltal könnyebben alávethetővé váljon”.
A házelnök szerint ezen erők célja a minden parlamentáris demokráciában nélkülözhetetlen politikai stabilizáló szerepet betöltő középosztályok szétzilálása, a paradigmaváltás végső biztosítéka pedig az európai emberek identitásának megváltoztatása.
„Mi, magyarok nem ilyen jövőt akarunk magunknak, nem akarunk” keresztényellenes, gendermarxista technológiai diktatúrában élni – szögezte le a házelnök.
