Kövér László: tragédia történt 101 éve, de túléltük

Az Országgyűlés elnöke kiemelte: tragédia történt velünk 101 évvel ezelőtt, de túléltük ezt a 101 évet, dacára annak, hogy nem csupán arról volt szó, hogy a történelmi Magyarországot feldarabolták, hanem életképtelenségre is próbálták ítélni a megmaradt Magyarországot, gyakorlatilag minden számottevő gazdasági erőforrását elvették, ellehetetlenítették katonai, önvédelmi szempontból is.

Rámutatott: ritkaságszámba megy, hogy egy ilyen módon megnyomorítani próbált nemzet 101 év után köszöni szépen jól van, túlélt több birodalmat, és most ismét úgy nézhet a jövőbe, hogy valójában a történelem következő, „szép lapjait” fogja írni.

Kövér László felszólított, hogy a határon túli magyar közösségek jólétének javulását ne tulajdonítsák a magyar állam támogatásának. Volt szerepük ebben, de emlékezzenek és ismerjék el azt a teljesítményt is, amit ők maguk, az adott ország polgáraiként elértek – tette hozzá. 

Miközben ők megmaradtak a magyar nemzet tagjának szívvel-lélekkel, aközben lojális, hasznos adófizető polgárai voltak a környező államoknak – közölte. Ezen országok – magyarországihoz hasonló – fejlődéséhez hozzátették a maguk teljesítményét szorgalmát – fejtette ki a magyar Országgyűlés elnöke.

Kövér László szerint a magyar kormány igyekezett olyan segítséget nyújtani, hogy erősítsék a szülőföldön maradást, hogy ezáltal is legyen jövője az adott térség magyarságának. Ez a mérleg pozitív oldala, ugyanakkor az elmúlt 20-30 év adósságai közé tartozik a jogvédelem. Először azt gondolták, a rendszerváltozás, a demokrácia megoldják ezeket a kérdéseket, de ebben csalódniuk kellett. Ezután sokan az Európai Unióhoz fűztek hiú reményeket, de a jogvédelem tekintetében az unió figyelmének egyre inkább a perifériájára sodródik az 50 millió őshonos kisebbségi sorban élő polgár – mondta. Megjegyezte: ők nem azért élnek kisebbségi sorban, mert emigráltak, hanem mert a határ lépett át a fejük fölött.

Kövér László beszélt arról is, hogy vannak, akik mind a mai napig tudatosan játszanak rá az etnikai kártyára. A több ezeréves bölcsesség, az „oszd meg és uralkodj” mindig is a politika eszköztárához tartozott. Szerbia példáját ugyanakkor több mint bíztatónak nevezte, ott egy nagyon stabil kiengesztelődés és barátkozás indult el a két nép között, a szerbiai politikai elit is rádöbbent, hogy az érdekeink nagyon is egybeesnek. Felidézte, hogy a legdurvább konfliktusok éppen ott voltak, és ha velük sikerült, akkor ne adjuk fel a reményt, hogy előbb-utóbb a Kárpát-medence minden népe és vezetője meg fogja érteni. 

Az Országgyűlés elnöke kitért arra is: ha a magyar vagy akármelyik közép-európai parlamentben történnek olyan dolgok, mint az Európai Parlamentben, akkor már kötelezettségszegési eljárást indítottak volna velük szemben.

 Értékelése szerint az Európai Parlament az európai demokrácia elleni legnagyobb merényletek egyike. Nem az európai demokráciáért van, hanem az ellen dolgozik – mondta. Azok, akik azt vizionálják, hogy Brüsszelből összeállított pártlistákra kellene szavazni, azok vagy nincsenek tisztában azzal, hogyan érez egy egyszerű választópolgár, vagy pedig egy nagyon cinikus játékot folytatnak demokratikus mezbe öltöztetve, valójában azoknak az oligarcháknak a szekértolói, akik birodalmat akarnak csinálni Európából, nem pedig független és szuverén nemzetállamok szövetségét. 

Szóvá tette, hogy az Európa jövőjéről rendezett online konferenciára csak a nemzeti parlamentek elnökeit felejtették el időben meghívni.

A magyar parlamenti helyzetről szólva kiemelte: érzi, hogy az ellenzéki képviselők szándékosan hozzák olyan helyzetbe, ne legyen más választása, mint szankciókkal élni. Az egész bazári tréfa, kocsmai vicc – vélte. Megjegyezte: nem hiszi, hogy Jakab Péter a bemutatottnál intellektuálisan és morálisan többre képes, de azt se hiszi, hogy ne tudatosan csinálná. A kocsmai kötekedőket akarja a közös projektbe bevinni, amit ellenzéki együttműködésnek hívnak – mondta.

Az Országház mégsem kocsma, főleg nem a hátsó udvara, bizonyos viselkedési szintet be kell tartani – rögzítette.

Szerinte a jövő évi választás sorsdöntő lesz, és minél több eredményt érnek el, annál nagyobb a tét, hogy ezt el is veszíthetik.

A politika átalakult egyfajta hidegháborúvá, kifejezetten baljós jövőt fest, ez is a tét, hogy ne jussunk oda, az ellenzék a fenyegetőzéseit beváltja-e vagy sem – fűzte hozzá.