Kövér László: Ukrajna uniós csatlakozása veszélyeztetheti az eredményeket
Ukrajna európai uniós csatlakozása a következő évtizedekre meghatározhatja Magyarország esélyeit, lehetőségeit és veszélyeztetheti azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt években elért az ország – mondta az Országgyűlés elnöke a Fidesz országjárásának szerdai soproni fórumát megelőző sajtótájékoztatón.Kövér László szerint azért fontos, hogy az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szóló véleménynyilvánító szavazáson minél többen részt vegyenek, mert a „kormánynak csak akkor van igazán komoly szava (…) az európai fórumokon, hogyha neki tudja vetni a hátát az emberek többsége akaratának”.
Kiemelte, hogy Ukrajna gyorsított ütemű felvétele az Európai Unióba nemcsak a 2030 utáni néhány évet határozná meg, hanem gyerekeink, unokáink hosszú évtizedeit is.
Olyan anyagi terhekkel járna, amelyeket nemcsak Magyarország, hanem egész Európa megsínylene – jelentette ki a házelnök.
Ukrajnának akkora a termőterülete, mint az EU össztermőterületeinek egyharmada, és jellemzően olyan nagy multinacionális cégek tulajdonában vannak, amelyeket Európán kívüli offshore helyeken jegyeztek be. Amennyiben Ukrajna uniós csatlakozása megtörténne, az a mezőgazdasági támogatási rendszer, amely eddig létezett és hozzájárult a magyar gazdák fejlődéséhez, „nemhogy megszűnne, hanem gyakorlatilag minden pénzt elvinne Ukrajna” – mondta.
Hozzátette: másrészről olcsó, génmódosított és ellenőrizetlen vegyszereket tartalmazó termékekkel árasztanák el Európát, ami nemcsak a mezőgazdasági piacot tenné tönkre, hanem az élelmiszerbiztonságot is.
Kövér László szólt arról is, hogy az olcsó ukrán munkaerő komoly kihívás elé állítaná Magyarországot.
Kitért arra: most sem, de „a háború előtt sem Ukrajna volt a közbiztonság mintaállama”, vagyis a biztonsági helyzete szintén kihívást jelentene az EU minden tagállamának.
Felidézte, hogy a kilencvenes években az egyik legfontosabb belbiztonsági probléma Magyarországon az orosz ajkú szervezett bűnözés felszámolása volt, amelyet – fűzte hozzá – azért hívtak orosz ajkúnak, nem orosznak, mert alapvetően az ukrán maffiát jelölték meg a kifejezéssel.
„Nehéz elképzelni, hogy mi lesz majd a reménybeli békekötés után Ukrajnában, egy olyan országban, ahol nyolcszázezer ember áll ebben a pillanatban fegyverben, és nem tudni pontosan, hogy kinek van még fegyver a kezében” – jegyezte meg.
A házelnök kitért arra is, hogy Sopron az 1921. évi népszavazással egyfajta példát is mutat más városoknak, mert a hűségnek egy „másfajta megnyilvánulása például az, hogy részt vesznek az emberek a nemzet ügyeinek az intézésében, legalább addig mindenképpen, hogy a véleményüket, a voksukat adják a mellé, ami a meggyőződésük” – mondta.
